cpio { -i|--extract } [ -bcdfmnrtsuvBSV ] [ -C bytes ] [-E file] [-H format] [-M message] [-R [user][fI :.][group]] [ -I [[ user@ ] host: ] archive ] [ -F [[ user@ ] host: ] archive ] [--file=[[user@]fIhost:]fIarchive] [ --make-directories ] [ --nonmatching ] [ --preserve-modification-time ] [ --numeric-uid-gid ] [ --rename ] [ --list ] [ --swap-bytes ] [ --swap ] [ --dot ] [ --unconditional ] [ --verbose ] [--block-size=blocks] [ --swap-halfwords ] [--io-size=bytes] [--pattern-file=file] [--format=format] [--owner=[user][fI:.][fIgroup]] [ --no-preserve-owner ] [--message=message] [ --force-local ] [ --no-absolute-filenames ] [ --sparse ] [ --only-verify-crc ] [ --quiet ] [ --help ] [ --version ] [ pattern... ] [ < archive ]
cpio { -p|--pass-through } [ -0adlmuvLV ] [-R[user][fI:.][fIgroup]] [ --null ] [ --reset-access-time ] [ --make-directories ] [ --link ] [ --quiet ] [ --preserve-modification-time ] [ --unconditional ] [ --verbose ] [ --dot ] [ --dereference ] [--owner=[user][fI:.][fIgroup]] [--no-preserve-owner] [ --sparse ] [ --help ] [ --version ] destination-directory < name-list
Kimásolás (Copy Out) módban a cpio fájlokat másol egy könyvtárstruktúrából egy archívumba. A fájlok neveit a standard bemenetről olvassa - soronkánt egyet -, az elkészült archívumot pedig a standard kimenetre továbbítja. Egy tipikus mód a fájlok listájának elkészítésére a find parancs alkalmazása; A find parancsot ilyenkor a -depth opcióval használjuk, elkerülendő az írási vagy keresési jogosultságok esetleges hiánya miatti problémákat.
Bemásolás (Copy In) módban a cpio fájlokat másol egy archívumból egy könyvtárstruktúrába, vagy listázza az archívum tartalmát. Az archívumot a standard bemenetről olvassa. Minden argumentum, ami nem parancssori opció, shell-formátumú keresési mintának számít; csak azok a fájlok kerülnek feldolgozásra, amik illeszkednek az egy vagy több megadott mintára. A shell-el (parancsfeldolgozóval) ellentétben minden kezdő `.' a fájlnevekben illeszkedik a kezdő metakarakterre (pl. `*') a minta elején. A `/' szintén illeszkedik a metakarakterekre. Ha nem adunk meg mintát, minden fájl kimásolásra kerül az archívumból.
Átmásolás módban a cpio fájlokat másol egy könyvtárstruktúrából egy másikba, egymás után végrehajtva a kimásolás és bemásolás módot anélkül, hogy az archívumot ténylegesen létrehozná közben. A standard bemenetről olvassa a másolandó fájlok listáját; a célkönyvtár neve - ahová a fájlokat másolja - pedig nem opciónak számító parancssori argumentumként (non-option argument) adandó meg.
A cpio a következő archívum-formátumokat támogatja: binary, old ASCII, new ASCII, crc, HPUX binary, HPUX old ASCII, old tar, és POSIX.1 tar. A binary formátum divatjamúlt és nem ajánlott, mivel a fájlokról szóló információkat olyan módon kódolja, ami nem átvihető (portable) a különböző számítógép-architektúrák között. Az old ASCII formátum átvihető különböző architektrúrák között, de ne használjuk abban az esetben, ha olyan fájlrendszerünk van, ami több, mint 65536 bejegyzést (i-node) tartalmaz. A new ASCII formátum átvihető különböző architektrúrák között, és használható bármekkora fájlrendszeren, de pillanatnyilag csak a cpio GNU és Unix System V R4 verziói támogatják. A crc formátum hasonló a new ASCII formátumhoz, de ezen kívül tartalmaz minden fájlról egy ellenőrző összeget (checksum) is, amit a cpio az archívum létrehozásakor számol ki, és az archívumból való kibontáskor ellenőriz. A HPUX formátumok kompatibilitási okokból léteznek, mivel a HP unixok eltérő módon tárolják a device fájlokat.
A tar formátum a tar programmal való kompatibilitást szolgálja. Ez a formátum nem használható 100 karakternél hosszabb nevű fájlok archiválására, és nem használható speciális fájlok (block és character device) archiválására sem. A POSIX.1 tar formátum nem használható 255 karakternél hosszabb nevű fájlok archiválására (kivéve, ha a nevek a "/"-t pont jó helyen tartalmazzák).
Alapértelmezésben a cpio a binary formátumot használja, hogy kompatíbilis maradjon a régebbi verziójú cpio programokkal. Az archívumokból való kicsomagoláskor, a cpio automatikusan észleli az archívum típusát, és képes olvasni olyan archívumokat, melyek eltérő byte-sorrendet használó rendszerekről származnak.
A cpio némely parancssori opciója csak bizonyos üzemmódokban használható. Az ÁTTEKINTÉS fejezet tartalmazza mindazon opciókat melyek az egyes üzemmódokban használhatóak.