Olyan rendszereken, amelyek a programneveket argumentumkent kezeli, például a Unix és a Minix, az elvist az "ex", "vi", "view", vagy "input" neveken is lehet installálni. Ezek a különbözô nevek egy-egy linkek az elvishez; ezzel kapcsolatban lásd az "ln" shell parancsot.
Ha az elvist "vi" néven hívjuk meg, akkor pontosan úgy viselkedik, mintha "elvis"-ként hivtuk volna. Azonban ha az elvisre "view" néven hivatkozunk, akkor a szerkesztô csak olvasó üzemmódban fog mûködni, pontosan úgy, mintha az "-R" kapcsolóval indítottuk volna. Ha az elvist "ex" néven hívjuk meg, akkor az elvis a kettôspontos parancs üzemmódban indul a vizuális parancs üzemmód helyett, úgy, mintha az "-e" kapcsolóval inditottuk volna. Ha az elvist "input" vagy "edit" néven hivjuk, akkor elvis input üzemmódban fog indulni, mintha az "-i" kapcsolóval inditottuk volna.
Elvis - A Clone of Vi/Ex, a teljes elvis dokumentáció.
Az Auto-indent üzemmód nem teljesen kompatibilis az eredeti vi-vel. Többek között a 0^D és a ^^D nem a várt erdményt hozza.
A hosszú sorok másféleképpen kerülnek kijelzésre. Az eredeti vi a hosszú sorokat kisebb részekre tördeli, az elvis pedig oldalirányba gördíti a képernyôt.
Steve Kirkendall kirkenda@cs.pdx.edu
Sok ember munkája tette lehetôvé, hogy az elvis több különbözô operációs rendszeren fusson. Hogy nevüket láthasd, indítsd a :version parancsot az elvisen belül, vagy pedig nézd meg a teljes dokumentáció rendszer-specifikus részét.