Egy önálló parancsot elsô argumentumként adhatunk meg a sed-nek. Több parancsot az -e vagy az -f kapcsolók használatával adhatunk meg. Minden parancs a megadási sorrend szerint hajtódik végre a bemeneten, kezdetüktôl függetlenül.
A következô kapcsolók állnak rendelkezésre:
Egy sed parancs formája a következô:
A parancs elsô címrésze és a funkciórészek elé szóközöket lehet beszúrni.
A sed normális esetben ciklikusan bemásolja az input adott sorát egy "mintaterület"-re, a végén lévô újsor-karakter nélkûl, (kivéve, ha egy "D" funkció után maradt még valami), végrehajt minden parancsot, amelyek arra a mintaterületre vonatkoznak, a mintaterületet a standard kimenetre másolja, hozzáfûzve egy újsor-karaktert, majd törli a mintaterület.
Néhány funkció egy "raktárterület"-et használ, ahova a mintaterület egy részét vagy egészét késôbbi visszaállítás érdekében elmenti.
A cím nélkûli parancssor minden mintaterületre érvényes.
Az egy címet tartalmazó parancssor azokat a mintaterületeket választja ki, amelyek egyeznek a címmel.
Az a parancssor, amelyik két címet tartalmaz, az elsô címmel egyezô mintaterülettôl a második címmel egyezô, elsô utáni mintaterületig terjedô zárt intervallumra érvényes. (Ha a második cím kisebb vagy egyenlô, mint az elôször kiválasztott sorszám, akkor csak az a sor lesz kiválasztva.) A kiválasztott tartományt követô elsô sortól kezdve a sed ismét az elsô címet kezdi keresni.
Olyan szerkesztô parancsok, amelyek a nem kiválasztott mintaterületekre hatnak, a felkiáltójel-funkció ( "!" ) segítségével adhatók meg.
A sed reguláris kifejezések egy speciális tulajdonsága, hogy alapértelmezés szerint a legutoljára használt reguláris kifejezést használják. Amennyiben egy reguláris kifejezés üres, azaz csak a határoló karakterek adottak, a legutólsóként tapasztalt reguláris kifejezés használtatik. Az utolsó reguláris kifejezés: az utolsó olyan reguláris kifejezés, amelyet címzés vagy helyettesítô parancs részeként használtunk, de futási idô szerint utoljára, nem pedig lefordítási idôrendben. Például a "/abc/s//XXX/" parancs az "XXX"-et fogja helyettesíteni az "abc" mintába.
A szöveg argumentum egy vagy több sorból állhat. Amennyiben a szövegbe újsort akarunk ágyazni, elôzze meg egy backslash. A többi backslash törlôdik és az utánuk következô karakterek betû szerint értelmezôdnek.
Az "r" és "w" funkciók egy opcionális file paraméterrel bôvülnek, amelyet a funkció betûjétôl egy szóköznek kell elválasztania. A sed minden argumentumként adott file-t létrehoz (vagy a meglévô tartalmát csonkítja) mielôtt bármilyen adatfeldolgozás kezdetét venné.
A "b" , "r" , "s" , "t" , "w" , "y" , "!" , és a ":" funkciók elfogadnak újabb argumentumot. A következô vázlatok megmutatják, melyik argumentumokat kell a funkciók betüjétôl szóközzel elválasztani.
Két funkció tesz ki egy függvény listát. Ez pedig egy newline-okkal elválasztott sed funkciólista:
A "{" -et megelôzheti, illetve követheti szóköz. A funkciót megelôzheti szóköz. A lezáró "}" -et újsornak vagy opcionálisan egy szóköznek kell megelôznie.
backslash \
sürgôs \a
lapdobás \f
újsor \n
kocsivissza \r
tab \t
függôleges tab \v
A megjeleníthetetlen karaktereket három számjegyen, oktális számként ábrázolja (egy backslash-sel a szám minden byte-ja elôtt; a legfontosabb byte áll elöl). A hosszú sorokat betördeli, a töréspontot egy backslash után álló újsorral jelöli. Minden egyes sor végére "$" kerül.
A csereszövegben szerepelô minden egyes "et" karakter ( "&" ) helyére az a kifejezés kerül, amire a reguláris kifejezés éppen ráillik. Az "&" különleges jelentése elnyomható, ha egy backslash kerül elé. A "\#" string helyére, ahol "#" egy számjegy, az a szöveg kerül, amelyre a megfelelô visszahivatkozó kifejezés ráillik. (lásd re_format (7)).
Egy sort ketté lehet vágni azáltal, hogy egy újsor karaktert helyettesítünk bele. Egy újsor csereszövegbeli megadásához írjunk elé egy backslash-t.
A jelzôk értéke a helyettesítési funkcióban vagy üres, vagy a következôk közül valahány:
A sed parancs visszatérési értéke 0, ha a mûvelet sikeres volt, illetve >0, ha hiba történt.