A Paskievics-tarokk szabályai

A játékosok és a kártyák

A játékosok

A tarokk tulajdonképpen négyszemélyes játék, hiszen egyidőben négyen vesznek részt ténylegesen a játékban. Ugyanakkor szokásos ötösben játszani, amikor is az osztó kimarad a játékból. Az összes többi tarokkjátékhoz hasonlóan a Paskievics-tarokk is ütéseken alapuló játék. Az együtt játszó párok összeállítása partiról-partira változik, aszerint hogy a licitet megnyerő játékos által meghívott lap kinek a kezében van.

A kártyák

A játékhoz 42 lapos kártyacsomag szükséges. Négyféle színes lap van (kőr, káró, treff és pikk), továbbá 22 tarokk. A tarokk-kártya rendesen 54 lapos csomagban kapható, amelyben az egyes színekből nyolc­nyolc található - ezekből kell eltávolítani hármat-hármat úgy, hogy a fekete színekből a 7­est, a 8­ast és a 9­est, míg a pirosakból a 2­est, a 3­ast és a 4­est vesszük ki. Így jutunk a játékhoz szükséges 42 laphoz.
Az egyes lapok pontértékekkel rendelkeznek: a játék elsődleges célja a pontok többségének ütésekben történő hazavitele, ezáltal a parti megnyerése.
A legnagyobb tarokkot skíznek nevezzük. A többi tarokk római számmal van jelölve: kezdve a XXI­esen, amely a második legmagasabb tarokk, egészen le az I­esig, amelynek külön neve is van: pagát. A skíz, a XXI­es és a pagát kitüntetett lapok, honőröknek nevezzük őket. Pontértékük egyenként 5. A skízt és a XXI­est nagyhonőrként szokás emlegetni.
A három honőr
A képre kattintva több kártyát is láthat a honőrök mellett.
A többi tizenkilenc tarokk, a XX­astól a II­esig 1­1 pontot ér.
Néhány tarokk
A színek fajtánként öt­öt lapból állnak. A színekben a lapok rangsorban föntről lefelé a következők: király, dáma, lovas, bubi vagy botos, tízes (fekete) vagy ász (piros). Jól lehet a lapok sarkában nincs jelölés, elég könnyen megkülönböztethetők: a király koronát visel, a dáma női alak, a lovas lovon ül, a bubi lándzsát ill. buzogányt tart.
A színek egy része
Az összes szín megtekintéséhez kattintson a képre!
A kártyacsomag lapjainak összértéke 94 pont: ebből négyszer 15 az egyes színekben található, 15­öt érnek összesen a honőrök, a többi 19­et pedig a maradék tarokkok adják.

A színek és hozzájuk tartozó pontok
Kártya Pont
király 5
dáma 4
lovas 3
bubi/botos 2
ász/tízes 1

Az osztás és a licitálás

Az osztás

Keverés és emelés után, az osztó középre számol 6 lapot (ez lesz a talon), majd jobbról 5 lapot, majd 4 lapot oszt. Vannak esetek, amikor bedobható a pakli, de ezt most nem részletezzük. A parti lejátszását és a fizetést követően az osztás az osztótól jobbra ülő játékosra száll. Ha nem történik emelés, helyette kopogás történik a paklin, akkor óramutató járásával megegyezően minden játékos választ egy 9-es paklit (amiket most nem 5-4-ként kell osztani, hanem egyben a 9-et).

A licitálás

"Rendes" licit

Hogy ki lesz a felvevő, árverés útján dől el. A licitálást az osztótól jobbra ülő játékos kezdi, majd a többiek következnek az óramutató járásával ellentétesen. A négy lehetséges licit egyben mutatja azon lapok számát (nullától háromig), amelyet a licitálás győztese a talonból cserélhet majd. Minél kevesebb lapot cserél a győztes, annál magasabb a licit, és a játék díjazása is annál nagyobb.
A licitek növekvő sorrendben:

Az a játékos, aki nem tud vagy nem akar licitálni, passzol. Ha valaki passzolt, később már nem csatlakozhat a licitáláshoz. Ahhoz, hogy valaki licitálhasson, kezében kell hogy legyen a három honőr valamelyike. Akinél nincs honőr, az csak passzolhat. Honőr birtokában lehetséges licitálni, de nem kötelező. A soron következő licit mindig magasabb értékű az előzőnél (tehát pl. 3 után 2, mivel az a játék értékét növeli), kivéve egy esetet: ha valamelyik játékos már licitált, a másik játékos magasabb licitjét módjában áll tartani ("tartom"), vagyis az előzőleg elhangzott licitet azonos értéken átvállalni. Tartani egy bizonyos licitet csak egyszer lehet. Ha az utolsó licit tartom volt, vagy magasabbat kell mondani (tehát kisebb számot), vagy passzolni kell.
Ritkaság, hogy mind a négy játékos passzoljon. Ha ez előfordul, a kártyát összedobják és ugyanaz a játékos oszt. Ilyenkor a következő körben duplán kell fizetni. Ha a dupla körben ismét bedobják a lapot, újabb dupla kör kezdődik, így néhány parti négyszeres lesz, míg a kör vége duplán fut ki.
Ha van licitáló, a licitálás mindaddig folytatódik, amíg három egymást követő játékos nem passzol, illetve a licitálást folytatni már nem lehetséges. Az utolsó licitáló lesz a felvevő, és aszerint vesz föl a talonból három, kettő vagy egy lapot illetve semennyit, hogy mennyivel nyerte a licitet.
A szabály alól, miszerint honőr nélkül nem lehet licitálni, létezik egyetlen kivétel. Amennyiben az első három megszólaló passzolt, a negyedik játékos licitálhat, arra számítva, hogy a talonból honőrt húz fel. Ha ez nem sikerül, a játékot automatikusan elveszítette (lejátszás nincs), és az összes többi játékosnak ki kell fizetnie a partit (feltételezve, hogy a licit "három" volt, ez 1­1 pontot jelent).

Invit és engedett játék

Invit

Az invit arról szól, hogy az invitet adónál van egy meghatározott tarokk - a XIX­es vagy a XVIII­as. Az invitadó tehát arra törekszik, hogy a licit nyertesét partnerévé tegye, mégpedig úgy, hogy amaz felvevőként az őáltala jelzett tarokkot hívja meg.
Az invitadás a licitmenetben történő ugrással jön létre:

Ha a licitet az invitet adótól különböző játékos nyeri meg, a felvevő köteles az invitben jelzett tarokkot hívni partnerül. Az invitet adó játékostól rendszerint elvárható, hogy erős lapja és nagyhonőrje legyen. Invitet adni pagáttal is lehetséges, ám ebben az esetben van egy további megszorítás: a partnerhívás után az első adandó alkalommal pagátultimót kell mondania a játékosnak ("kötelező pagátulti-mondás").

Engedett játék

A konvencionális licitálás másik módja az úgynevezett engedett játék. Ez egyféleképpen történhet: valamelyik játékos hármat mond, egy másik erre kettőt, miközben a maradék két játékos passzol. Ekkor az elsőnek hárommal licitáló passzol ("elpasszolja a kettőt"). Ennek konvencionális jelentése van, mégpedig az, hogy a passzoló játékosnál van a XX­as, valamint legalább az egyik nagyhonőr (a skíz vagy a XXI­es).

A talon felvétele és a skartolás

A talon kiosztása

Először a felvevő részesül a talonból, mégpedig úgy, hogy a nyerő licitnek megfelelő számú lapot kap. Ezután következik a többi játékos, az óramutató járásával ellentétes sorrendben, úgy, hogy a lapok elosztása a lehető legegyenletesebb legyen - amennyiben szükséges, a felvevő után következő játékos plusz lapot kap.

A felvehető lapok száma licitenként
Nyerő licit Felvevő 2. játékos 3. játékos 4. játékos
három 3 lap 1 lap 1 lap 1 lap
kettő 2 lap 2 lap 1 lap 1 lap
egy 1 lap 2 lap 2 lap 1 lap
szóló nem kap lapot 2 lap 2 lap 2 lap

A skartolás

A talonból kapott lapok helyett le kell tenni a feleslegesnek ítélt lapokat. Királyt, honőrt letenni tilos, tarokkot csak bemondva szabad letenni: "Tarokk fekszik" (A felvevő a fektetett tarokkot köteles megmutatni). A licitet nyerő ezt maga elé teszi (ez már az övé), a többiek a skartot az osztó jobb kezéhez teszik, ez az elszámolásnál az ellenpárt gazdagítja: "szegények lapja". Invit vagy engedett játék esetén ezen felül tilos még a licitben jelzett lapot fektetni.

A játék eldobása

Néhány különösen gyenge lapösszeállítás följogosítja a játékost, hogy a partit semmissé nyilvánítsa. A játék semmissé tétele nem kötelező - a fenti lapok bármelyikének birtokában dönthet úgy a játékos, hogy mégis játszik, amennyiben ennek értelmét látja. Az első eset kivételével nincs megengedve a játék semmissé tétele, ha a skartba a játékos tarokkot tett. Négy királlyal tarokkfektetés után is el lehet dobni a lapot. A játék semmissé nyilvánítására kizárólag a lapcsere után van lehetőség: ha elkezdődtek a bemondások, már késő.
A lap összeállítások következők:

Partnerhívás, figurák, egyéb bemondások

Partnerhívás

A bemondásokat a felvevő kezdi azzal, hogy partnert hív. A szóbanforgó játszmában a meghívott tarokk birtokosa lesz a felvevő partnere (segítője). A másik két játékos alkotja az ellenpártot. A felvevő ezekkel a szavakkal hív partnert: "Hívom a húszast" vagy "Segít a húszas".
A XX­as kötelező meghívásától a következő három esetben lehetséges eltérni:

  1. Ha a XX­as magánál a felvevőnél van, azt a XX­as alatti legmagasabb tarokkot hívhatja, amelyik nincs a kezében. Ugyanakkor a felvevő meghívhatja saját XX­asát is, mely esetben egyedül játszik a mások három játékos alkotta ellenpárt ellen, jóllehet amazok ezt csak később fogják felismerni.
  2. Ha a másik három játékos valamelyike tarokkot skartolt, a felvevő bármely - honőrtől különböző - tarokk partnerül hívására jogosult. Ha éppen a skartba tett tarokkot hívja meg, egyedül játszik három ellenében. Ebben az esetben a meghívott tarokkot fektető játékos köteles megkontrázni a játékot.
  3. Ha a másik három játékos valamelyike invitet adott, amelyet a felvevő elfogadott, a felvevő nem hívhatja a XX­ast: helyette az invit során jelzett lapot (a XIX­est ill. a XVIII­ast) kell meghívnia. Engedett játék esetén a felvevő köteles a XX­ast hívni, még akkor is, ha tarokkfektetés történt - a jelzett tarokkot nem lehet elskartolni, és kötelező meghívni.

A figurák

A játék során bizonyos figurák teljesíthetők, amelyek külön díjazásban részesülnek. A figurákat az együtt játszók közösen teljesítik ill. bukják el. Ha a játékos úgy gondolja, hogy valamelyik figurát teljesíteni tudja, a lejátszást megelőző bemondások során ezt a szándékát előre bejelentheti. Amennyiben a figura sikerül, partnerével együtt kétszeres díjazásban részesül, ha azonban nem, a veszteség is kétszeres. A figurák díjazása - akár "csendben", akár "bemondva" - általában egymástól független: miközben az egyik sikerül, a másik elbukhat.

A Paskievics-tarokk figurái:
Figura Leírás Csendes pont Bemondott pont
Tulétroá (trúl, tuli) A partnerek mindhárom honőrt (Skíz, XXI, Pagát) ütéseikkel hazaviszik. 1 2
Négy király A partnerek mind a 4 királyt hazaviszik. 1 2
Duplajáték A partnerek skartjában és ütéseiben - az ellenpár 23 pontjával szemben - legalább 71 pontot visz haza. 2x 4x
Volát A partnerek mind a 9 ütést hazaviszik. 3x 6x
Pagátultimó (pagátulti) A partnerek arra vállalkoznak, hogy az utolsó ütést a Pagáttal (I. lap) viszik haza. 5 10
Huszonegyfogás Ha ez egyik pár Skíze a másik pár XXI-esét leüti. 21 42

Kontrázás

A bemondások során a felvevő ellenfele megkétszerezheti a játék díjazását, amennyiben "kontra játék"­ot mond. Hasonló módon kontrázhatja a többi figurát is a figura bemondójának ellenfele, így duplázva meg díjazásukat. A kontrák egymástól függetlenek, ezért a játékosnak meg kell mondania, melyik figurát kontrázza, pl. "kontra pagátultimó" vagy "kontra játék és négykirály". Ha a játékot ill. valamelyik bemondást megkontrázták, a bemondó vagy partnere "rekontrázhat", a díjazást újból megduplázva.

A tarokkszám bemondása

Az a játékos, akinek nyolc vagy kilenc tarokkja van, ezt a bemondások során bejelentheti ("nyolc tarokk", "kilenc tarokk"). A nyolc ill. kilenc tarokkot a másik három játékos azonnal fizeti: nyolc tarokkért 1­1 pont, kilencért 2­2 pont jár. A tarokkszám bejelentése nem kötelező. Kivétel ez alól a pagátultimó bemondója ill. a pagátultit megkontrázó játékos, aki köteles bejelenteni, ha nyolc vagy kilenc tarokkja van. Kilenc tarokkal nyolc tarokkot mondani nem szabad. Ha a játékos nyolc ill. kilenc tarokkját nem jelentette be a bemondások során, a lejátszás után igényelheti annak díjazását, de ilyenkor már csak partnerétől, tehát az ellenfelektől nem. Ezt az igényt csak akkor illik benyújtani, ha az illető párt a játszmát olyan nyereséggel zárta, amelyből a díjazás fedezhető.

A bemondás menete

Először a felvevő beszél. Amennyiben van tarokkszáma, azt bemondhatja, utána partnert hív, ezt követően bemondja a kívánt figurákat, végül "passz"­szal vagy "mehet"­tel jelzi, hogy befejezte a beszédet. Tehát először a tarokkszám, utána a partnerhívás, majd a figurák bemondása tetszőleges sorrendben. A játéknak ez a szakasza, tehát a bemondások folytatódnak az óramutató járásával ellentétes irányban. A soron következő játékos tarokkszámot mondhat, figurát mondhat be, ill. az ellenfél által korábban bemondott figurákat kontrázhatja. A bemondások minden esetben passzal zárulnak, minekutána a következő játékosé a szó. A bemondások mindaddig folytatódnak az asztal körül, mígnem három egymást követő játékos passzol.

A lejátszás menete

A bemondások végeztével kezdetét veszi a lejátszás. Az osztó után következő játékos hív először, az első ütés elvivője másodszor, és így tovább. Hívni bármelyik lapot lehet, a többi játékos köteles a hívott színre ugyanolyan színt, tarokkra tarokkot tenni. Ha a hívott színből valakinek nincsen, tarokkot kell tennie. Csak ha sem megfelelő színe, sem tarokkja nincsen, tehet a játékos bármilyen lapot az ütésbe. Az ütést a benne szereplő legmagasabb tarokk viszi el, ha pedig nincs benne tarokk, a hívott szín legmagasabb lapja. Ha pagátultimó-mondás történt, a pagát birtokosa köteles az utolsó pillanatig megőrizni pagátját, magyarán nem játszhatja ki mindaddig, amíg rá nem kényszerül a fenti szabályok értelmében, miszerint színre színt kell tenni, ha pedig nincs, tarokkot. Korábban kijátszani a pagátot tehát akkor sem szabad, ha világos, hogy nem fog ütni kilencedikre. Mivel a lejátszás kezdeti szakaszában gyakran nem tudható, ki kivel van, a játékosok saját - képpel lefelé fordított - ütéseiket külön gyűjtik, és az ellenjátékosok skartja is külön tartandó. Csak amikor a meghívott tarokkot kijátsszák, vagy más bizonyító erejű esemény történik, amelyből tudható, kik a partnerek, lehet az ütéseket ill. a skartot egyesíteni páronként. Ha mind a kilenc ütés lezajlott, az ütésekben rejlő pontokat megszámolják, és a játszmát fizetik. Ezután az utolsó osztótól jobbra ülő játékos kever, emeltet és oszt a következő partihoz.

Az elszámolás

Az elszámolás rendszere azon alapul, hogy a játékosok minden egyes parti befejezése után pénzzel fizetnek egymásnak. Ha a játszma során ketten-ketten játszanak egymás ellen, a vesztes játékosok egyike ill. másika kifizeti a nyertesek egyikének ill. másikának a játék valamint a megjátszott figurák díjának végösszegét. Ha valaki egyedül játszik három ellen, a végösszeget mindhárom játékostól megkapja (ill. ha vesztett, mindháromnak fizeti), így a felvevő ez esetben háromszoros értéken nyer ill. veszít. Ha öten játszanak, az elszámolás csak a négy ténylegesen játszót érinti: az osztó nem nyer és nem is veszít. Ha az eredményt papíron vezetik, a nyereséget pluszként, a veszteséget mínuszként jegyzik, így a játékosok pontjainak végösszege mindig nulla. Először a játékostársak által ütött pontokat számolják meg a fentebb ismertetett lapértékeknek megfelelően. A lapok összértéke 94 pont. Ha a felvevő és társa eléri a 48 pontot (vagyis a pontok több mint felét), megnyerte a játékot. Az ellenfél akkor nyer, ha legalább 47 pontot ütött.
Az elszámolásról többet itt tudhat meg: kattintson ide az elszámolás bővebb leírásáért