Minden, amit az adathordozókról tudni kell

Tartalomjegyzék:

Tartalomjegyzék: 1

Az adathordozók fajtái 1

A mágneses adathordozók. 1

A hajlékonylemez. 1

A merevlemez. 2

Kazetták, és streamerek. 3

Az optikai adathordozók. 3

A CD.. 3

A DVD.. 4

A Blu-ray Disc. 5

A szilárdtest adattárolók. 5

Az adathordozók fajtái

            Az adathordozóknak alapvetően három fajtája van: mágneses, optikai és szilárdtest adathordozók. Mindegyiknek megvan az előnye, és hátránya is.

A mágneses adathordozók

            A mágneses adathordozók működési elve: egy hordozóeszközön található egy vékony mágnesezhető réteg, amit egy olvasó/író fej olvas vagy éppen ír, általában indukciós módszerekkel. A fej kétféle értéket különböztet meg: a logikai igen vagy logikai nem értékét.

A mágneses adathordozók legfontosabb fajtái a teljesség igénye nélkül: hajlékonylemez, merevlemez, illetve kazetták és streamerek.

A hajlékonylemez

            A hajlékonylemez (angol nevén floppy disk) egy hordozható mágneses adathordozó, mai szemmel nézve kis kapacitással, viszont meghatározó formátum volt az 1970-1990-ig terjedő időszakban. Működési elvük: a védőburkolattal ellátott lemez a meghajtóba helyezése után elkezd pörögni, és a meghajtó olvasó/írófeje olvassa be a lemezen lévő adatokat. A fej hozzáér a lemezhez, ezért rázkódás esetén nagy az adatvesztés esélye.

Fajtái:

·         SS – Single Side (egyoldas – mint manapság egy CD)

·         DS – Double Side (kétoldalas – a két oldal használatához esetleg forgatni kell)

·         SD – Single Density (szimpla sűrűség – kis kapacitás)

·         DD – Double Density (dupla sűrűség – "normál" kapacitás)

·         HD – High Density (nagy sűrűség – nagy kapacitás)

·         ED – Extended Density (megnövelt sűrűség)

Méret (inch)

Kapacitás

8”

160kB

5,25”

360kB - 1,2MB

3,5”

720kB - 2,88MB

ZIP- drive

120MB - 750MB

A különböző hajlékonylemezek kapacitása

Mint az előző táblázatból is látható, a hajlékonylemezek az idő folyamán egyre kisebbek lettek, míg a tárolókapacitásuk egyre nőtt. Viszont mai szemmel nézve ezek a lemezek már nem képesek azt a kapacitást nyújtani, amire szükségünk lenne. A ZIP meghajtók nem terjedtek el magas áruk, és a floppy meghajtókkal való inkompatibilitásuk miatt. [1]

A merevlemez

            A merevlemez (azaz a HDD) egy nagy kapacitású háttértároló, ami nem, vagy nehezen hordozható. Működési elve: az adatot mágnesezhető réteggel bevont lemezeken vannak, amit egy, a meghajtóban található író/olvasó fej ír, vagy olvas. A fej nagyon közel van a lemezekhez, és bár nem ér közvetlenül hozzá, de rázkódás hatására adatvesztés léphet fel. Ugyanez a helyzet, hogyha akár egy porszem is kerülne a meghajtó belsejébe ezért erre a gyártók különösen ügyelnek. A lemezek állandóan nagy sebességgel forognak, a sebességet az RPM (Rotate Per Minute) mértékegységben adják meg. Általában 5400-7200RPM-mel forognak a lemezek, bizonyos típusúak gyorsabban is. A merevlemezeket alapvetően három tulajdonságuk határozza meg: tárolókapacitásuk, írási/olvasási sebességük és a csatolófelületük. Tárolókapacitásuk ma már eléri a több ezer gigabájtot, pár évtizeddel ezelőtt még csak néhány megabájtos merevlemezek voltak. Írási/olvasási sebességük függ a forgási sebességtől és a merevlemez gyorsító tárának méretétől, ami csökkenti az adatok elérési idejét. A csatolók típusai lehetnek ATA, SATA és SCSI. Manapság már kezdi leváltani az úgynevezett szilárdtest meghajtó (SSD), mert gyors az elérési ideje, és semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz, bár kapacitásban még elmaradnak a mai HDD-ktől. [2]

Kazetták, és streamerek

            A kazetták soros elérésű tárolóeszközök, főképp archiválásra alkalmasak. Ide tartoznak a videokazetták, amit videók tárolására használtak, és a magnókazetták, amik általában zeneszámok rögzítésére használtak, de megjelentek a számítástechnikában is.

Az optikai adathordozók

            Az optikai adathordozók lézersugár használatával működő nagy tárolási sűrűséget elérő adattároló rendszerek. Jellemzője, hogy az olvasás lézersugárral történik. Itt is bináris kódolással tárolják az adatokat. A legfontosabb optikai adathordozók: CD, DVD, Blu-ray Disk.

A CD

            A CD-t (teljes nevén: Compact Disc) a Philips és a Sony fejlesztette ki 1979-ben. A lemezen az adatok spirálisan helyezkednek el. A lemez forog a lézerfej körül, és a megvilágított lemezről visszaverődött fény határozza meg az adott bit értékét. Átlagos kapacitása 74 min (650 MB) ill. 80 min (700 MB).

            Fizikailag a következőképpen csoportosíthatók:

·         CD-ROM

·         CD-R

·         CD-RW

            A CD-ROM csak olvasható, a CD-R egyszer írható, a CD-RW többször is írható formátum. [3]

A DVD

            A DVD (azaz: Digital Versatile Disc) egy nagy kapacitású adattároló, amely a CD-hez hasonló elven működik. A CD-vel megegyező átmérőjű (120 mm), létezik mini változata is (80 mm). Az adatok sűrűbben helyezkednek el rajta, ezért nagyobb a tárolókapacitása. A CD-vel felülről kompatibilis.

            Fajtái:

·         DVD-Video, DVD-Audio

·         DVD-ROM

·         DVD-RAM

·         DVD-R, DVD-RW

·         DVD+R, DVD+RW

            A DVD-Video és DVD-Audio lemezek video, illetve audio adatokat tárolnak, a DVD-ROM csak olvasható, a DVD-RAM véletlen elérésű, többször írható formátum. A DVD-R, és a DVD+R csak egyszer írható, a DVD-RW és a DVD+RW többször is írható formátum.

            A DVD-k kapacitásai:

·         DVD-5 (4,7 GB)

·         DVD-9 (8,5 GB)

·         DVD-10 (9,4 GB, kétoldalas)

·         DVD-18 (17 GB, kétoldalas)

            A DVD manapság a legelterjedtebb optikai adattároló, bár lassan kezdi kiszorítani a Blu-ray Disc. [4]

A Blu-ray Disc

            A Blu-ray Disc, vagy röviden BD, egy 2006-ban megjelent, lassan teret hódító nagy kapacitású optikai adattároló. Működési elve annyiban különbözik a CD-től és DVD-től, hogy vörös lézer helyett a sokkal kisebb hullámhosszon működik, ezért egy szabvány 120 mm-es lemezre a nagyobb adatsűrűség miatt sokkal több adat fér el. Hazánkban még kevésbé terjedt el. A HD minőségű filmeket manapság már ilyeneken adják ki. Tárolókapacitása több, mint 25 GB, a kétoldali változatnak 50 GB. Nagyobb adatsűrűsége miatt keményebb védőréteggel van ellátva az adatvédelem érdekében. [5]

A szilárdtest adattárolók

            A szilárdtest adattárolók nem tartalmaznak forgó alkatrészeket, elérési idejük gyors, ezáltal hordozható eszközökben (pl.: notebook) kezd teret nyerni. Hátrányuk viszont a limitált számú írhatóságuk, azaz nem alkalmasak gyakran változó adatok tárolására hosszú távon. Másik hátrányuk a merevlemezekhez képest a kisebb tárolókapacitás.

Készítette: Kercsó Márk



[1] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajl%C3%A9konylemez

[2] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Merevlemez

[3] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/CD

[4] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/DVD

[5] Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Blu-ray_Disc