Pásztorkutyák

Komondor

Kuvasz


Komondor

Komondor

Canis familiaris pastorialis villosus hungaricus, Raisits, 1924.

FCI I. fajtacsoport, 1. szekció (juhászkutyák), 53.

Története

A kynológusok általában egyetértenek azzal a feltevéssel, hogy a komondor a népvándorlás idején került elődeinkkel a Kárpát-medencébe. Ezt a kutyát a ránk maradt írásos emlékek sokféle néven emlegetik: pusztai komondornak, gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, bagolyszemű komondornak is hívják. Ez a sok elnevezése is amellett tanúskodik, hogy a komondor mindig is megbecsült, közszeretetnek örvendő eb volt. A ménes, a gulya és a nyáj hűséges és bátor őrzőjeként tevékenyke­dett. Valamikor bőségesen akadt ellensége a nyájnak, a csordának, hiszen nemcsak rablók, hanem vadállatok is megpróbálták megdézsmálni a háziállatokat. A komondor félelmetes megjelenésével éjjel és nappal egyaránt bátran őrizte a rábízott állatokat, és jaj volt a betolakodónak. Könnyen megbirkózott ellenfelével, akár ember, akár farkas kívánt elragadni egyet-egyet az állatokból. Hatalmas termete, fogazata félelmetes fegyver volt a küzdelemben, ugyanakkor nagy bundája védte az ellenség harapásaitól és a kemény hidegtől. A pásztor nagyra becsülte kutyáját, és ennek köszönhető, hogy fajtatisztán tenyésztette. Egyes adatok arra engednek következtetni, hogy nyáron a nagy meleg miatt lenyírták a komondor bundáját.

A XIX. században a komondor lassan feleslegessé vált a nyáj mellett, hiszen időközben a nyáj ellenségeit teljes mértékben felszámolták. A komondor a házak, majorságok őrzője lett, és ezt a feladatát is kiválóan ellátta.

Általános leírás

Hatalmas termetű kutya. Fejének nagysága mindenkor harmonikus arányban van testével, és sohasem durva. Hosszú szőrzet borítja, olyannyira, hogy a szemének nem szabad látszania. Az orrhát egyenes, az orrtükör fekete. Fogazata erőteljes, a fogak hatalmasak, ollósan záródnak. Szeme sötétbarna. Füle lelóg, s azt sem figyelő, sem pedig támadó helyzetben nem mozdítja felfelé. Nyaka igen izmos, lebernyeg nélküli. Háta feszes, rövid, jó izomzatú. Mellső végtagjai oszlopszerűek, hosszú, gubancos szőr borítja őket. Ágyéka hosszú, fara széles, enyhén csapott. Farka nyugalmi helyzetben lelóg, figyelő pózban felemeli hátvonalának magasságáig. Mancsai nagyok, zártak. Szőrzete hosszú, szalagos, nemezes, gubancos, a fején valamivel rö­videbb. A komondor egész megjelenése tiszteletet parancsol, rendkívül lenyűgöző látvány. Aránylag nagy teste, hosszú szőrzete ellenére mozgása könnyed.

Viselkedése, tulajdonságai

Hihetetlenül nyugodt, megfontolt, de szükséghelyzetben roppant gyors, és váratlanul támad. A komondorosok állítják, hogy a kutya a nap legnagyobb részét fekvéssel, pihenéssel tölti, de éberen figyel, és a legkisebb zajra azonnal tá­mad. Éjszaka viszont rendületlenül mozog, és egyetlen percre sem nyugszik meg - őrzi a portát. Rohama ellenállhatatlan. Ellenfeleit egyszerűen "elsöpri". Önálló, de sohasem akaratos. Gazdáját egyene­sen isteníti, és minden körülmények között engedelmeskedik neki. Láncra kötni nem szabad, mert ez túlságosan kiforgatja eredeti vérmérsékletéből, és nagyon goromba lesz, amin persze ilyen körülmények között nem is lehet csodálkozni. Nagyon fontos tudni, hogy ezt a fajtát ok nélkül büntetni soha nem szabad!

Vissza az elejére


Kuvasz

Kuvasz

Canis familiaris undulans hungaricus, dr. Abonyi, 1935.

FCI I. fajtacsoport, 1. szekció (juhászkutyák), 54.

Története

A többi magyar pásztorkutyafajtához hasonlóan a kuvasz származása is eléggé bizonytalan, illetőleg nem találtunk semmilyen írásos anyagot, adatot vagy konkrét támpontot a fajtáról. Irodalmi művekben kétségtelenül feltűnik itt-ott a kuvasz szó, de gyakran ezt a kifejezést a korcs kutyára értették. Az is kétségtelen, hogy annak idején a kuvaszt és a komondort keresztezték egymással, és mindezek ellenére mindkét fajta a mai napig szilárdan megőrizte sajátos fajtajegyeit. A kuvasz feltehetőleg már a népvándorlás idején őseink kutyája volt, és az is elképzelhető, hogy vadászatoknak is részese volt. Nem terelőkutya volt a pásztor mellett, hanem őrző-védő szolgálatot látott el, mint a komondor. Ismerve a mai kuvaszt, nem nehéz feltételezni, hogy méltó ellenfele volt a nyájat megtámadó farkasnak, esetleg embernek.

A kulturált állattenyésztés kialakulása után a kuvasz elkerült a pásztorok mellől és "beköltözött" a falvakba, a majorságokba. Fajtatisztaságát valószínűleg a majorokban tudta megőrizni, hiszen ott kevésbé kereszteződhetett más kutyákkal.

A fajta rendszeres, tervszerű tenyésztése 1905-ben kezdődött. Neves magyar kynológusok egész sora: Raitsits Emil, Abonyi Lajos, Anghi Csaba különösen sokat tett azért, hogy ez a nagyszerű magyar kutyafajta ősi formájában fennmaradjon és világszerte kedveltté, népszerűvé váljon.

Általános leírás

Nagy testű, erős, izmos felépítésű, rendkívül tetszetős formájú kutya. Legszebb a feje, amely harmóniát, nemességet, erőt sugároz. Koponyája megnyúlt, nem lehegyesedő, homloka enyhén domború. Az orrhát egyenes, az arcorri rész nem hegyesedik el. Orrtükre fekete. Fogazata erőteljes, fejlett, ollósan záródó. Szeme sötét, mandula alakú, tekintete magabiztos. Füle a tövében megtört, felső harmada a fejtől kissé eláll, majd teljesen hozzásimul. Figyelő helyzetben füle megmozdul, de nem áll fel. Nyaka erős, izmos, lebernyeg nélküli. Háta feszes, és enyhén lejtős ívet alkot. Mellkasa hosszú és mély. Fara enyhén csapott. Hátulsó végtagjainak állása szabályos és széles, magasabban áll, mint a német juhászkutyáké. Hasa felhúzott, farka lelóg, csőnkig ér, a vége enyhén felfelé hajlik, de sohasem kunkorodik. Törzsét és a végtagok elülső részét 4-12 cm hosszú, nem nemezes, durva szálú fehér szőr fedi. Fejét, füleit, valamint végtagjai alsó részét egyenes, rövidebb szőr borítja.

Viselkedése, tulajdonságai

Rendkívül értelmes, könnyen kiképezhető fajta.

Ha magára hagyják és keveset foglalkoznak vele, vagy éppen ha sokat tartják láncra kötve, elvadulhat, bár ez többé-kevésbé minden őrző-védő kutyára jellemző. Kiváló őrző-védő tulajdonságú fajta. Nem ugatós, de minden kis zavaró zajra azonnal reagál, és ellenállhatatlanul támad. Kevés ellenfele akad.

Vissza az elejére

Készítette: Kuthi Balázs (KUBRAAI.ELTE)

Forrás: Szinák János - Veress István: Kutyakalauz