„Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél,
Mégis másképp érted, mint ahogyan én.
Más a szó, ha mondod, más ha hallgatod,
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb.”
LGT : Egy elfelejtett szó
(Presser Gábor / Adamis Anna)
A férfiak megnézik a nők fenekét és azt gondolják:
„Húúúúúú, micsoda segg!”
A nők is ezt gondolják, de közben a pasi arcába néznek...
(Humor az infosztráda mellől)
A mottók kiválasztásáról: mindkettő a szavakról, a szavak nem egyérteműségéről szól más és más stílusban. Az LGT dalból árad az emberi kommunikációt megtestesítő nyelv, pontosabban annak építőköve, a szó tisztelete. Árnyaltan, sokoldalúan fejezi ki, állítja a „szavak általános relativitásának elméletét”. A másik ezt a relativitást leszűkíti a szavak, gondolatok „nemi relativitására”, példázva a „szavak speciális relativitásának elméletét”.
Az informatika társadalmasodása miatt mindenki találkozik fogalmaival, eszközeivel - ha tetszik neki, ha nem. Így szükségszerűen az informatika beszivárog a kultúrába, részévé válik annak. Ami a kultúrához tartozik, azzal az oktatásnak foglalkoznia kell: el kell helyeznie az ember mindennapjaiban, meg kell tanítani bánni eszközeivel, érteni fogalmait, módszereit...
Az informatika angol nyelvterületen (Anglia, USA) alakult ki kb. az 1940-60-as évek között, itt körvonalazódtak az elmélet és gyakorlat alapjai.
(Néhány kiemelkedő alak e hőskorból: Aiken - Harvard/ Mark I/II/III.; Neumann
, Mauchly, Burks, Eckert, Goldstine
- Moore Intézet/ENIAC; Wilkes - London/ EDSAC (Európában elsőként).
A számítógép-gyártó cégek többsége is angol nyelvterületen működött: IBM, ICT, DEC, CDC, Honeywell, Burroghs...)
Voltak más nyelvterületen dolgozó kortárs kutatók is, de ők elszigetelten, támogatás és visszhang nélkül haladtak a maguk útján. Pl. a német Zuse…
Tehát terminológia angol-szász eredetű. A rohamos fejlődés is elsősorban itt következett be, s tart azóta is.
Más nemzetek legfeljebb lépést igyekszenek tartani ezzel a piaci-tudományos-gazdasági életet (tehát gyakorlatilag az élet minden területét) behálózó diszciplína (sőt ma már inkább diszciplínákat helyes mondani) terminológiájával, formálásával.
Általában leginkább csak a befogadására marad idő, de arra is eléggé ellentmondásosan.
Miben „unicum”, mennyiben más a számítógép, mint mondjuk az automobil, a vasút vagy a gőzgép, vagy esetleg a nyomdagép?
Először született egy olyan eszköz, sőt egy olyan mesterséges „populáció”, amely az emberrel kommunikálni akar, ráadásul angolra emlékeztető szókinccsel (tudattal?). Ez a legzsengébb korában csak „mélylélektani” szinten történő kommunikációt (értsd: programozást) jelentett, később azonban elszemtelenedvén, az élet minden területére betörve figyelmet követel minden ártatlan humanoidtól, akitől egyre több és több energiát vesz el az élet még megmaradt informatikamentes életéből. Az emberiség történelmében első ízben válik a kutatás tárgya (más) tudományok kutatási eszközévé, sőt a mindennapok eszközévé. Ilyen mélyreható, a nyelvet is érintő változást legfeljebb a nyomtatás felfedezése okozott –amely szintén a kultúra piacosodásával járt együtt–, de ez a nyelveket tekintve teljesen „demokratikus” volt.
A nyelvet érintő változás árulkodó példájaként említhető Magyarországon az utóbbi évtized számítástechnikai „szótárkorszaka”. Hihetetlen bőségben találni számítástechnikai lexikonokat, zseb és kézi szótárakat, sőt elektronikus, web-es változatokat is. A kiadók 2-3 évente frissítik effajta szótáraikat, míg a „hagyományos” szótárak hasonló avulása csak 20-30 év alatt következik be. (Tudomásom szerint pl. a Kossuth Kiadó gondozásában 1996-tól 2002-ig legalább 3 számítástechnikai lexikon, 4 kis szótár jelent meg. S ez a szótárkiadási „láz” azóta is tart.) A magukra valamit is adó informatikai ismeretterjesztő kiadványok függelékei között biztosan megtalálható egy szószedet.
Minden nemzet másként áll hozzá a „befogadáshoz”. Vannak olyan „önérzetes”, nagy nemzetek, amelyek nem hajolnak meg az angol befolyás előtt. S saját utat próbálnak járni: saját nemzeti terminológiát kialakítani, s használni. Ilyenek a franciák és a németek; sőt minő meglepetés: a törökök is, akik törvényi erővel tiltották az angol nyelvű terminológia beszivárgását nyelvükbe. Vannak olyan népek, amelyek nyelvéről nem mondható el, hogy világnyelv volna, ezeknél ez a törekvés nem-igen működik.
Ilyen gyors és világméretű kultúrsokk még nem érte az emberiséget, ezért nincs még recept ennek biztonságos nyelvi, tudati és kulturális identitást megőrző túlélésre. (A robbanásszerű változások miatt nincs idő megvárni, hogy a nyelv a „saját, megszokott” tempójában feldolgozza, s majd sajátjaként befogadja az új nyelvi, fogalmi jelenségeket. Márpedig elzárkózni nem lehet e hatástól, mivel ezzel az élet más dimenzióiban szükségképp lemaradásra ítélné saját magát az adott nemzet.)
A magyar nyelv korábban is „elszenvedett” idegen nyelvi hatásokat haladási (latin-görög kultúra irodalmi, egyházi okok miatt) vagy túlélési (török, német, orosz politikai okok) kényszerűségből.
Így honosodott meg jó-néhány idegen eredetű szó, amelyeken ma már nem érzünk semmi „külföldiességet”.
Pl.:
ad hoc ← ad hoc (szó szerint: ehhez; jelentése: időleges, alkalomhoz)
angyal ← angelus
alias ← alias (más néven)
alibi ← alibi (másutt)
információ ← informatio
jus/juss ← ius (jog)
móres ← mos/moris (szokás; erkölcs; plur. nom.: mores)
muzsika ← musica
notesz ← notes (jegyzetek)
páciens ← paciens
persze ← per se (magától, maga által; értsd: magától értetődő)
pertu ← per tu („te” által)
proszit! ← prosit! (használjon!)
prima/super/extra ← első/fölött/kívül
sors ← sors
vakáció ← vacatio (mentesség, szabadság)
vétó ← veto (tiltakozom!)
(-: LATEX ← latex (kaucsuktej) -:)
A latin után nézzünk néhány példát az újlatin nyelvek közül!
dús ← doge
kapiskál ← capisco
mustra ← mostra
piac ← piazza
spanyol ← spagnuolo
strucc ← struzzo
Továbbiak, eredet nélkül:
paizs, lándzsa, trombita, tréfa, maskara, bárka, gálya
Végül néhány új keletű, eredet nélkül:
torta, makaróni, spagetti, fregoli, balerina, sztráda, eszpresszó…
Lajos ← Lui
mester ← master [← magister (latinból)]
és néhány további, eredet nélkül:
lakat, kilincs, zománc, furmint, paraj
frissek közül, eredet nélkül:
bohém, blamázs, fasé (←fache), butik (←boutique), büfé (←bufet)
... a honfoglalás előtti „békeidőkből”:
hattyú, hód, ló, bika, ökör, borz, bölény, alma, körte, szó
... a harcos oszmán-török korszakból:
findzsa, ibrik, papucs, mamusz, bogrács, tepsi,
korbács, kaszabol, pajzán, pasa, janicsár, jatagán,
kalóz ← ???
kalauz ← ua.!!!!
csősz ← ???
bisztró ← быстро
robotol ← рaботa/рaботaтъ = munka/dolgozni
kulák ← кулак
muzsik ← мужик
zabrál ← забиратъ/забратъ = elvesz, hatalmába kerít
sztahanovista ← Alexej Sztahanov munkásról
kolhoz ← КОЛХОЗ (MGTSz)
sztár, sztrájk, sztori, pop/rock/…, dizájn
Érdekes belegondolni a nyelvi behatások történetébe a magyar nyelv esetében, ui. némi analógiák fedezhetők föl:
az általános kultúra és a magyar nyelv „élete” valamint az informatikai kultúra és a magyar nyelv „élete” között. Lássuk az analógia „egyik felét”!
Az „általános” kultúra és az oktatás kapcsolata nyilvánvaló, azonban ebből a szempontból érdekes adalékokkal szolgálhat a magyar iskolarendszer fejlődéstörténetéről
Felkai László „Szervezeti és tartalmi jellegű változások az ezeréves magyar iskolában” c. tanulmánya.
A következőkben táblázatba rendezve találunk a szerző szubjektív válogatása szerint fontos eseményeket és „következményeket”. Az események közt találunk olyanokat, amelyek „oktatáspolitikai” jelentőséggel bírnak, vannak „nyelvtörténeti”, egy „új műfaj születése”, illetve „technikai” szempontból különleges események.
|
Az általános kultúra |
Oktatási, nyelvi, „praktikus” vetület |
Előzmény |
Európában az írásbeliség görög-latin nyelvű; Az antik görög szerzők művei nyugaton többnyire latin nyelvű fordításaik révén váltak ismertté. |
A kultúra nyelve (Európában) dominánsan a (görög-) latin. |
Középkor |
Nyelvtörténeti fejlemény: „Legkorábbi királyi oklevelünk a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele görögül íródott…” „Oktatáspolitikai” esemény: cc. 896-ban bencések rendházat és iskolát alapítanak Szent Márton hegyén. (XI. sz.-ban 10 püspökségen működik kolostori iskola). Néhány plébánosi és káptalan iskola létesül, alapvetően a latin szókincs és a latin nyelvű biblia magyarázatok megismerésére. Ezen iskolákban csak a XIV. sz.-ban indul meg a világi, főleg a „lovagi” nevelés. A képzésbe hellyel-közzel „beszállnak” a városok magisztrátusai, s így létesülnek a városi-plebániai iskolák. „Oktatáspolitikai” esemény: Jellemzően egyszemélyes iskolák: Szt. Imrét Szt. Gellért tanítja. István Imrének írott könyvecskéje:
„Libellus de institutione morum ad Emericum ducem”.
Nagy Lajos Katalin lányának készült a Képes Krónika. Szt. László korában készült a Gesta Ungarorum (ami elveszett). Anonymus Gestája II. v. III. Béla idejéből. Nyelvtörténeti fejlemény: További adalékok:
|
Irodalom, tudomány = latin-görög kultúra A „magas” kultúra kevesek (az uralkodó réteg) privilégiuma. A „hétköznapi” kultúra terjesztése különféle iskolákban zajlik, elsősorban egyházi célokra. Könyvek: kolostorokban élőknek készülnek ugyanitt. Esetleg magasrangúak megrendelésére is készítenek (legfőképp: másolnak) könyveket. A könyvek kizárólag latin v. görög nyelvűek.
„Oktatás magántanárok által, személyre szabott oktatás” („perszonális kultúra”). |
Reneszánsz = az 1. nemzeti öntudatra ébredés („internacionális esemény”!) |
„Oktatáspolitikai” esemény: 1367-ben V. Orbán alapítólevelével, Vilmos pécsi püspök szorgalmazására létesül Magyarország első (KEu. 3.) egyeteme.
1456-ban pozsonyi Academia Istropolitana.
Nyelvtörténeti fejlemény: Az első magyar nyelvű kéziratos Biblia részfordítás, a „Huszita Biblia” (1439);
már majdnem teljes a „Jordánszky-kódex” (1516),
az első nyomtatott, magyar nyelvű teljes Újszövetség Sylvester János fordítása volt 1541-ből,
közel teljes Biblia Heltai Gáspár műve 1565-ből.
1590-ben Károli Gáspár, gönci (református) prédikátor atya „Vizsolyi Bibliá”-ja.
Technikai forradalmi esemény: 1473-ban Budán Hess András nyomdát alapít, alig 30 évvel Gutenberg nyomdájának létrejötte (1447) után. Új műfajok születése: 1475-ben magyarul versbe szedett naptár jelenik meg. Ráskay Lea: Margit Legenda, magyarul, 1510. Tinódi (lantos) Sebestyén (+1556) „az újságírás hazai klasszikusa...
a magyarul megszólaló reneszánsz költészet első költői
ihletettségű és tehetségű epikusa.”
Nyelvtörténeti fejlemény: Heltai Gáspár („Csízió” fordítása, 1575), rendszerbe foglalja a magyar nyelv helyesírását (Sylvester János nyomdokán). Új műfajok születése: Bornemisza Péter (1535-1584) „megteremtette a magyar nyelvű reneszánsz irodalom legkitűnőbb alkotását, a Tragoedia magyar nyelven c. drámát” (Magyar Élektra). Balassi Bálint (1554-94): reneszánsz „táncdalok” szerzője és előadója; „az első mindenestül európai magyar költő.” Művei először élőszóban és kézzel írva, halála után nyomtatásban terjedt. Pázmány Péter (1570-1637; jezsuita, ellenreformátor) lefordítja Kempis Tamás Krisztus követéséről elmélkedő könyvét. (1600 körül.) Magyar nyelvű vitairatokban száll szembe a reformáció nevezetes szószólóival. „Oktatáspolitikai” események: Egyetemi Könyvtár története 1561-re nyúlik vissza.
1621. körül létrejön a sárospataki, debreceni református akadémia, eperjesi evangélikus líceum… 1635. május 6-n Nagyszombaton Pázmány Péter máig létező egyetemet alapít:
a tudomány, a kultúra ápolására, fejlesztésére és terjesztésére, „kultúr-igehírdetők” kinevelésére.
Nyelvtörténeti fejlemények: Apáczai Csere János 1653-4 Enciklopédia, magyarul; az akkori tudományok szakszókincse (Pl.: „középpont”, „egynemű”, „súrlódás” stb.). Sajátos írott „nyelvek”, formalizmusok születnek a nemzetközi tudományban: Descartes: koordináta-rendszer (1637); Newton + Leibnitz: infinitezimális, differenciál-integrál kalkulus (1670)... |
Megszületik a kultúra elterjedésének „hardver-bázisa”: a nyomdagép, és a technológia: a könyvnyomtatás. Megerősödőben a „szoftver”: az írás-olvasás oktatás. Alsófokon magyarul, döntően klasszikus művekre alapozva folyik az oktatás. Felsőbb fokon kizárólag latinul. Nemzeti nyelvű írásos kultúra első fecskéi. Ezek elsősorban profán témákat ölelnek föl a művészetekben. Bár a nemzeti nyelvű bibliafordítások révén az egyházi kultúrában is megkezdődik a magyarosodás. „A Biblia fordítása minden irodalmi nyelvvé fejlődő vulgáris nyelvnek egyik legnagyobb erőpróbája,
hiszen új fogalmakat kellett tömegesen meghonosítani…”
Az új műfajok „olajozzák” az írott magyar nyelv terjedését. Iskolák jönnek létre, nemzeti nyelven is folyik az oktatás: többek hozzáférnek a kultúra eredményeihez (a szegény deákok is!) Szélesebb kultúr-fogyasztói kör; elhivatott szerzők (=tudósok); elhivatott igehirdetők (=tanítók) „termelése” az egyetemeken. Nincs még kialakult szabálya az írott nyelvnek (ahány szerző, annyi helyesírás). (Különösen érdekes: Esetleges a szakszókincs. Az európai tudományban az írás formalizálódik. Divergálnak, önállósodás felé indulnak a résztudományok nyelvezetei. |
Felvilágosodás, nyelvújítás |
A felvilágosodás kezdete: „Oktatáspolitikai” események: Mária Terézia „Racio Educationis”-ban általános tankötelezettséget hirdet (1777).
Bessenyi György: Hazafiúi Magyar Társaság megalapítása (1779. július 12.). Jelszavai: „tudomány az ország mindenrendű lakóinak!”, „minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem!” Új műfajok születése: 1780-ban Pozsonyban jelenik meg a „Magyar Hírmondó”.
A magyar nyelvű színjátszás kezdete: Pesten, 1785. aug. 31. Nyelvtörténeti fejlemény: A helyesírás századvégi forradalma(i): katolikus (c → cz, t+j → ty…) vs. protestáns (cs → ts, c → tz, t+j → tj…) helyesírás, később ypszilonista (Verseghy) és jottista (Révai+ Kazinczy) háború. Nyelvújítás: ortológusok vs. neológusok. „Oktatáspolitikai” események: Gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia ősének a) megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. 1828-ban Pesten (K.Eu.-ban elsőként) nyílik meg az óvoda; és ugyanez évben a magyar nyelvű tanítóképző-intézet. Nyelvtörténeti fejlemény: Akadémiai helyesírás: „A’ magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai” a már kialakult Kazinczy-féle helyesírást szentesítette. (1832) „Oktatáspolitikai” esemény: Az 1844. évi II. törvény szerint: a közép- és felsőfokú oktatás nyelve a magyar. Az 1890. évi XXX. törvény eltörölte a görög nyelv kötelező oktatását. |
A beszélt és irodalmi írott nyelv közeledése, és általánossá válása az élet legkülönfélébb területein: tudományban, művészetekben, gazdasági, társasági életben. A közoktatásban nemzeti nyelven történik a tanítás:
minden író-olvasóé a kultúra.
(A 18. sz.-ban a parasztság 17-20 %-a írástudó!
Érdekes, hogy statisztikusok szerint Európában az ezredforduló táján az
analfabéták száma a népesség kb. 1%-a, míg a funkcionálisan analfabéták
száma 14-25%.)
Rendszeres „publikáció”. Az oktatás jogi háttere megteremtődik. Megszületik a helyesírás (első) szabályzata. Létrejönnek a magyar nyelvű kultúra terjesztését segítő „intézmények”. A törvény szerint 1848-ig az oktatás, 1867-ig a hivatali nyelv a latin (utána a német). |
Lássuk az analógia informatikai „felét”! Mivel a technikai fejlődés rohamos, időnként távolabbra kell tekintenünk, túl Magyarország határain.
|
Az informatikai kultúra története -- események |
Informatika oktatási, nyelvi, „praktikus” vetület |
Előzmény |
A szg. előtti szg.-es kultúra nevezetes személyiségei: Az 1940-es, 50-es években megszületik a modern szg. és a szg.-ipar. |
A nyelvek között „demokrácia” van (csak később válik dominánssá az angol). |
Informatikai középkor |
A nemzetközi informatikai „uralkodókat” l. korábban, a Bevezetésben. Technikai-műfaji forradalmi esemény: A magyarok: Nemes Tihamér (első, fából logikai gép); Kozma László (első relés szg., 1938; MESz I., 1955; BME); Tarján Rezső (Kibernetikai Kutató Csoport; 1956); Kalmár László, Szalai Sándor (formális fordítás; 1959; JATE); KL, Muszka Dániel (Kalmár-féle logikai gép; 1958-60); MD, Király József (Szegedi Katica - reflex-modell); Dömölki Bálint, Fónagy Iván (gépi fordítás, szövegelemzés: Szabó Lőrinc…); Náray Zsolt, Csákány Antal (TPA 8; 1965; KFKI) „Oktatáspolitikai” esemény: Kovács Mihály (Piarista: MikroMat, TRS80/R10), Dusza Árpád (miskolci Földes Ferenc) kibernetika-számítástechnika szakkör (1960-as évek vége). Technikai forradalmi esemény (a Világban): Az első szg.-hálózat: ARPANET (e-mail, ftp, telnet, erőforrás-megosztás), Paul Baran: csomagkapcsolás ötlete (1969) |
Programozói, mérnöki tudomány = angol nyelvű tudományos kultúra.
Speciális kutatási témák. |
Informatikai reneszánsz
|
Technikai forradalmi esemény: Gyárak, intézetek (ön)jelölt kutatói szövetkeznek: „intézeti átstrukturálódás”. Valódi számítástechnikai kutató központok születnek. (KFKI MSzKI, SzTAKI, SzKI, INFELOR…). Nyelvtörténeti fejlemények: Az informatikai „társalgás” (=fejlesztői és kevés számú alkalmazói program által beszélt) nyelve kizárólag az angol. Első kísérletek a szakmai szókincs magyarosítására. (-: „Magyar Informatikai Legendárium” egyik gyöngyszeme a 60-as évek végéről: „Kalmár Laci bácsi egy konferencián a kialakult szócsata megoldására javasolta a ’számítológép’ szó használatát a vita tárgyát képező két szó: ’számítógép’ és ’számológép’ helyett.” :-) Technikai forradalmi esemény: Az első personal computer: Apple (1970). „Oktatáspolitikai” esemény: 1972-től programozó-, programtervező matematikus szak. Technikai forradalmi esemény: A GUI körvonalazódik a XEROX Palo Alto Research Center (PARC) folyó kutatás során: egér, GUI, WYSIWYG… (1973) Új műfajok születése: Táblázatkezelő-ős: VisiCalc – Dan Bricklin, Bob Frankston (1979). Amerikai egyetemek (és egyes állami hivatalok) között (kísérleti) hálózat épül. (Hadi célokkal is mind Amerikában, mind Európában...) Élénk üzenet-szintű információ-csere: e-mail. Technikai forradalmi esemény: A 80-as évek legeleje: a home computer születése: ZX80, ZX81, ZX Spectrum, TRS80, ABC80, IBM. „Oktatáspolitikai” események: 1980-tól minden szakon folyik informatikaoktatás (ELTE-n). Iskolaszámítógép projekt (1982, HT1080Z, programpályázat). 1983-tól az informatikatanári C-szakként, 1987-től „fő” szakként indul a tudományegyetemeken... |
A számítástechnika kilép a szűk kutatói körből. A tudományos élet számos (nem csak hadi) területének eszközévé válik. „Önálló”, nemzeti, tudományos kutatások: (fél)magyar nyelvű terminológia az informatikában. Az informatika felsőfokú oktatásbeli bevezetése: szakember-utánpótlás céljából: Az elhivatottak (informatikusok) „termelése”. Az igehírdetők (informatikát oktató tanárok) „termelése”. Nincs még kialakult szabálya az informatikai nyelvnek (ahány szerző, annyi fogalom, annyi helyesírás). A magyaros szókincs és helyesírás kérdése már hébe-hóba felvetődik a szakma művelői „fejében”. Megindul az informatikán belül önálló szakterületek szétválása. |
Informatikai felvilágosodás |
Technikai forradalmi esemény: Az WWW születése: Tim Barners-Lee (1991). Mosaic = első grafikus böngésző (1993). „Oktatáspolitikai” események: NAT-ok (1990-es évek): az Informatika mint közoktatásbeli tantárgy. SuliNet/Irisz: „Internet az iskolákba” projekt (1996-2000). OKJ-tanfolyamok és vizsgák, ECDL-tanfolyamok és vizsgák (1997), a teleház-mozgalom az informatikai alkalmazói kultúra terjesztés „népi mozgalmai”. Nyelvtörténeti fejlemény: Konferenciákat tartanak az informatika társadalmi hatásairól: „A nyelv szerepe az információs társadalomban.” (X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, 2001) Technikai forradalmi + „oktatáspolitikai” esemény: 2004-es tanévtől Sulinet Digitális Tudásbázis (sdt.sulinet.hu). |
Személyi, sőt „házi” számítógép → az informatikai eszközök bevonulása a hétköznapokba. Az informatikai „társalgás” (=alkalmazói programok által beszélt) nyelve többnyire, a fejlesztői programoké kizárólag: az angol. Létrejönnek az informatikai kultúra terjesztését segítő intézmények. Az informatika oktatása bevonul a közoktatásba - természetesen magyarul. A helyesírást az Akadémia konkrét szavak vonatkozásában rögzíti. Napi problémává válik a magyaros informatikai szókincs kérdése. Már a nyelvészeket is foglalkoztatja. Sőt állandó „téma” a kor információ-csatornáján a web-en. Több fórum is létesült. Pl. a Bódi Zoltán alapította e-nyelv.hu. |
Vagyis az egyszemélyes („perszonális”) kultúrából kinőtt az elhivatottak és a (kevés) kiválasztottak kultúrája, hogy azután a szélesebb rétegek, majd mindenki számára is hozzáférhetővé váljon. Mindezen hasonlatos fejlődésmenet annak ellenére érzékelhető, hogy –nem tagadható– jelentős eltérések is vannak. Hogy a legjelentősebbet említsük csak: az általános kultúra általunk vizsgált első szakaszának nyelvi és kulturális háttere, amelyből haladt a fejlődés tovább Magyarországon, az önmagában kész, egységes egészet alkotott. Ráadásul egy holt nyelven nyugodott. Az Egyház, amelynek munkanyelve volt, használta csupán. Ezzel ellentétben az informatikai kultúra még „bölcsőben ring” egy élő és viruló nyelvterületen, amikor agresszív terjedése kezdetét veszi, a továbbfejlődésével párhuzamosan.
Itt az idő tehát -ha hihetünk a párhuzamoknak-, hogy meggondoljuk az informatikai felvilágosodás (sőt alighanem még a reneszánsz is) nyelvújítási kérdéseit!
Bár a magyar nem dicsekedhet a „világnyelv”-ség nagyszerű, keblet dagasztó jelzőjével, mégis ha nyelvújításra van szükség annak érdekében, hogy az informatika tanítható, tanulható, elsajátítható, alkalmazható és kutatható legyen, ez esetben is önérzeteseknek és praktikusaknak kell lenniük a nyelvújítóknak. Ui. önérzetesek lehetünk, mivel nem sok ember dicsekedhet a földkerekségen ilyen sokrétű, hajlékony és szép nyelvvel, mint mi magyarok. A praktikusság a cél elérése érdekében megfogalmazott kívánalom: nem lehet néhány elefántcsont toronyban élő, elvakult nyelvész, a „nyelvelő-szenvedők” kizárása mellett zajló kísérlete.
Hogy mire is lehetünk büszkék? Idézzünk Bárczi Géza és társai által írt „A magyar nyelv története” című könyvéből: [576-577]
Illetve egy „objektív” külföldi vélemény, Mezzofanti bíborosé: „Tudja, melyik az a nyelv, amelyet mondatszerkesztő képessége és ritmikájának harmóniája a göröggel és olasszal egy szinten, minden más nyelv fölé emel? A magyar!”
Lásd még: „A Pesti Hírlap nyelvőre” könyvben, 48. old. Lotz János cikke, vagy „Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában – Lénárd Sándor írásai a nyelvekről” címmel Siklós Péter és Terts István szerkesztésében megjelent könyvben [részlet].
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a jó és rossz tapasztalatokat, amelyeket a korábbi nyelvújítás idején szereztünk. Emlékezzünk néhány intő jelre:
Filomela=„fülemüle” („túl görögös” átírat)
Teljesen szemléletes és kémiai szóhagyományhoz majdnem teljesen illeszkedő szóalkotás, mégis majdnem nyom nélkül kikopott a nyelvből:
Folyany | Fluor | Folyékony anyag |
Halvany | Clor[Klór] | Halvány anyag |
Büzeny | Bromium[Bróm] | Bűzös anyag (némi hangtani átalakítás után) |
Iblany | Iod[Jód] | Illékony anyag (némi hangtani átalakítás után) |
Higany | Hydrargyrum | Híg anyag |
Hasonló a helyzet a „magyarossá” gyúrt néhány más szóval is:
Istókhalma ← Stokholm
Kappanhágó ← Koppenhága
Lipcse ← Leipzig (talán azért maradt meg, mert volt egy ilyen magyar falu is?)
bálna ← balaena
Nyelvjárási szavak forgalomba hozása, némi formai vagy értelmi módosítással:
páholy ← széntartó rekesz
bútor ← cókmók, batyu
(vö. „hord el a betyárbútort!”)
Szavak képzésével, ragozásával dolgoztak szívesen az egykori nyelvújítók. Típuspéldák az új szavak szerkesztésére:
Három érdekesség:
1. Bugát Pál rendszert dolgozott ki a nyelvbővítésre az ún. szókincstanában (=szókat csinálni tanít), amelyben 14 pontban foglalja össze javasolt módszereit.
Pl.:
ragok továbbképzésével - nekel = „szívesen megad”
hozzány = „tartozék”
megcsonkítás és összevonás - lemb = „leendő ember”
hordong = „üres, hiú; mint üres hordó nagyot kong”
...
2. Az „újkori” (értsd: XX. századi) nyelvújítás teremtette meg a sportszókincs alábbi szavait:
rajt | ← | start |
hajrá | ← | finish |
vágta | ← | sprint |
les | ← | off-side |
3. A nyelvújítás egyik ismert „vitairata” Somogyi Gedeon „Mondolata”, amelyben nevetségessé teszi a „neológusok” mindenfajta megfontolást, ízlést nélkülöző szócsinálmányait. Erről olvashatunk többek közt a „nyelvujitas.transindex.ro” weblapon is.
Végezetül néhány nyelvi talány. Milyen szavak bújnak meg az alábbi szavaink mögött?
lég | =levegő+ég | talaj | =talp+alj |
könnyelmű | =könnyű elméjű | csőr | =cső+orr |
rovar | =rovátkolt barom | zongora | =zengő tambura=zengura + magánhangzó kiegyenlítés |
Nos tehát magyarosítsunk-e, vagy sem? Vállaljuk-e kortársaink megütődését, értetlenkedését, fanyalgást, dacolását nemes tetteinkkel, s az utókor –minden bizonnyal– gúnyos mosolygását jóindulatú próbálkozásainkon? Nem kétséges: kénytelenek vagyunk, de ...
Két szélsőséges nézet között kell alkalmas kompromisszumot találni:
a. mindent (mint más öntudatos népek: a franciák vagy a németek),
b. semmit (elfogadva, hogy csak egy parányi sziget vagyunk Európa latin-germán-szláv tengerében).
Állítsuk mindkét szélsőség mellé az érveket és ellenérveket.
Előnyös: az oktatásban kiesik a nyelvi megértés lépése, csak a fogalmi marad.
...
Előnytelen: nehezíti a külföldi szoftverek importját, oktatásba állítását.
Nyelvi nehézségek miatt konzekvensen elég nehéz átültetni az informatikai kifejezéseket.
Pl.: felszólító módban igekötő hátra, főnévi igenévi alak vagy 1. szám 3. személybeli alak? Ill.
másik, korai probléma: ékezetes billentyűk hiánya. Gondoljunk csak a LOGO magyarítási kísérletekre!
Néhány kulcs-szó példa az APC LOGO-ból, a COMENIUS LOGO 2.09, ill. 3.0-ból:
elsőnélküli/nemelső (butfirst)
utolsónélküli/nemutolsó (butlast)
tanuld/eljaras (to)
vége/vege (end)
középre/kozepre/haza (home?)
balra (left)
ismétlés (repeat)
törölrajzlap (clearscreen)
tollatle (pendown)
kiír/ír/ird (print)
Érdemes belepillantani a COMENIUS LOGO-hoz tartozó „ALAPSZO.WRI” file-ba, s tanúi lehetünk a COMENIUS LOGO 2.09 → 3.0 nyelvi fejlődésének.
...
Előnyös: nem kell semmit tenni, így rosszul sem lehet tenni.
...
Előnytelen: első akadályt maga a nyelv képezi. :-( Milyen segítség [help] az, amelyik nem érthető? Még a segítségkéréshez is „idegenül” kell tudni?!? )-:
...
Olvassuk egy szakember, Répási Györgyné, idevonatkozó megnyilatkozását:
„Az Internet megjelenése nagy hatást gyakorolt nem csupán a tömegkommunikáció fejlődésére,
hanem magára a nyelvre is. Először a számítástechnikai szakkifejezések sokkolták a laikus
felhasználói kört, majd ezek részleges célnyelvi átültetése után a Világháló használatával
szinte kikerülhetetlenné vált az idegen –elsősorban angol– szavak és fogalmak átvétele. …
Nyelvünkre nézve komoly veszélyt jelentenek az «információs szupersztráda» idegen kifejezései.
Nyelvünk romlásának közvetlen oka, hogy «A nyelvművelők és a számítástechnikusok nem tudják az
új média fogalmait megfelelő hazaival pótolni, és ha sikerül is, addigra már késő, mert több
ezer ember a megtapadt angol kifejezést vagy mozaikszót használja, ami sokkal rövidebb bármely
új magyar fordításnál».”
… és egy másikét, Zimányi Árpádét, aki nem kevesebbet állít, mint hogy nem csupán a szókészlet megváltozásáról van szó:
„Nem pusztán az idegen szavakról, hanem olyan idegenszerűségekről beszélhetünk, amelyek minden nyelvi szinten jelentkeznek:
a hangtani, kiejtési jelenségektől kezdve egészen a nyelvtani, mondatszerkezeti sajátosságokig.
Sőt érdemes még tovább tágítani a kört.
A nyelvi hatások csupán felszíni –sokszor másodlagos– jelenségek, velük együtt érvényesülnek a társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok,
s az utóbbiak, a mélyebb okok tekinthetők elsődlegesnek, a nyelvi változások igazi forrásának.”
A hivatkozott cikkben akkurátusan kifejti a szerző, hogy e sokszínű hatásrendszer mi módon alakítja a kiejtésünket, a helyesírásunkat, a szóhasználatot, a nyelvtant, sőt akár a viselkedésünket is, vagy egyes nyelvvel összefüggő szokásunkat (mint pl. a névadást). Alábbi gondolatébresztő példagyűjteménnyel érzékeltetni szeretném a szerző által ecsetelt hatásokat (amelyek nem mindegyikét tartja hibásnak):
Kiejtés: cowboy [kovboj → kauboj], jazz [dzsessz → dzsez]; HBO [hábéó → écsbió], PhD [péhádé → piécsdí], Microsoft [mikroszoft → májkroszoft]; „Következíííííík Fááááábriiii Sándooorrr!”.
Helyesírás: menedzser → manager, hobbi → hobby, víkend → weekend; csip → cheap, fájl → file, szkenner → scanner, flopi → floppy; Richard, Judith, Szandy, Sylvia; Party, Story; Mammut, Plus.
Szóhasználat: formatervezés → design, vezetőség → management, irányzat → trend, sovány → light(os); pénzügyi politika → fiskális politika, emberi katasztrófa → humanitárius katasztrófa; (jelentés bővülés:) interjú (=munkahelyi beszélgetés), installáció (=alkotás/telepítés), karakter (=típus), rekord (=adatszerkezet), adminisztráció (=kormány).
Mondattan: Hotel Gellért, Club Aliga, Suzuki Kovács, Vitamin C, Budapest 1; „lány a hosszú hajjal” (← „the girl with long hair”).
Tükörszavak: mouse → egér, mountain bike → hegyi kerékpár, overwrite → felülír; karrierdiplomata (=hivatásos diplomata).
Tegyük az idézett szerző gondolatai mellé azt a –véleményem szerint– rossz hagyományt is, amely szerint „Windows vagy Unix alatt történik valami”, esetleg „Word vagy Excel alatt így vagy úgy kell tenni valamit”. Az „alatt” rövidítése annak, hogy „a Windows/Unix operációs rendszerben/esetén”, „a Word-/Excel-ben/esetén”. Világos a nyelvi magyarázat: az „under Windows/Unix” fordítása nyomán került a magyar szakmai szóhasználatba, majd később a hétköznapok szóhasználatába.
A megértésnek egyik akadálya szokott lenni, hogy nincsenek pontosan körvonalazva a szavak jelentése. Ez a tudományos életben különösen bizarr helyzeteket hoz, de a hétköznapok szintjén is problémák forrása lehet. A kb.-szinonima változatosság nem biztos, hogy gyönyörködtet. Pl.:
billentyű / gomb; halom / kupac / heap; állomány / file; könyvtár / katalógus / directory
...
Tehát válasszuk ki egyiket, és ahhoz ragaszkodjunk!
A magyarosítás szolgaian engedékeny, fantáziátlan volta nevetség forrása (már ma is):
WYSIWYG (what you see is what you get) = AKAMIL (amit látsz, azt kapsz)
DTP (desktop publishing) = AKSZ (asztali kiadványszerkesztés)
register = regiszter / nyilvántartás / számláló (/ anyakönyv / hangfekvés)
accumulator = akkumulátor / gyűjtő
active = élő
record = rekord
cursor
= kurzor
server = szerver (szolgáltató / kiszolgáló helyett)
client = kliens (ügyfél helyett)
password = password (jelszó helyett)
debuging = debugolás, dibagolás (hibakeresés helyett)
stacking = sztekkelés (vermelés helyett)
push/pop = pusholás/popolás (vermelés helyett)
pointer = pointer (memória-mutató helyett)
click = klikkelés, klikkentés, rálövés (kattintás helyett)
hypertext = hipertext
hyperlink = hiperlink
domain = domen
chat = chatelés
e-mail = e-mailezés / emílezés
IRC = iercézés, ircezés
messenger = messengerezés / messz(i/e)ndzserezés
skype = skype-olás / szkájpolás
alávág (nyomdai műszó: a proporcionális szedés esetén pl. a "V"-nek az "A" alávág)
Kérdéses –talán csak az újdonság értékük miatt?– a következő szemléletesre sikeredett szakszavak további sorsa:
cursor = ékelő / szövegék / betűhelyző / helyőr / fényes pont
ENTER = Eredj-gomb
ESCAPE = El-/ Kiskapu-gomb
CANCEL/UNDO = Mégsem-gomb
hot key = forró ~ / gyorsító gomb (az utóbbi szerencsésebb)
help = súgó
scroll = pörgetés / görgetés
scroll bar = pörgető ~ / görgető sáv
Internet = Világháló
net = háló
információs szupersztráda, infosztráda, I-way (ejtsd: ájvéj)
homepage = otthonlap / ottlap / honlap
smiley = mosolyszimbólum
chat = e-csicsergés (e=elektronikus), i-csicsergés (i=Internetes)
(Saját nyelvújítás. Engem tessék szidni!)
laptop = leptop / lapgép
notebook = nótbuk / noteszgép
palmtop = ~ / tenyérgép / zsebgép
Persze a szemléletességnek is van határa, mégpedig az emberi képzelő erő. Mit jelenthetnek az alábbi műszó-kísérletek:
gyékény,
kazal,
kenyérszöveg,
adatkesztyű
„Nincs új a nap alatt” – Történeti háttér gyanánt: Ypszilonisták (akik kiejtésnek megfelelő írást javasolták, pl. „aggya”, „bánnya”) és jottisták (akik a szóelemzésen alapuló írást helyesli, pl. „adja”, „bánja”). Lásd [1/565].
file = fájl / adatállomány,
byte = bájt,
hardware = hardver (((: keményáru :))),
software = szoftver (((: puhaáru :))),
firmware = ... (((:
???áru
:)))
Kötőjelezés, egybeírás kérdései:
e-mail-ezés / emailezés / ímélezés
Az elektronikus írott nyelv drasztikus átalakulása, rövidülése:
emotikonok, smiley-k (=hangulatjelző rövid jelsorozat, mosoly-szimbólumok),
„szokványos” kifejezés-rövidítők (vki=valaki, …, h=hogy , tkp=tulajdonképpen, /C=perc, 111=mindegy, 1*=egyszer, 4U=for you stb. )
oops, wow ?=? puff!, mi a szösz? (ez megint „csupán” amerikanizmus)
Igen, egy nemzetközileg elfogadott (demokratikusan kiválasztott) világnyelv.
Platon – „az istenek nagyobb jót tettek volna az embereknek, ha csak egy nyelvvel ajándékozták volna meg őket”
Leibniz (kb. 1704) – „Az ésszerű nyelvtan (De grammatica rationali)” - racionális nyelv (pl. számelnevezésre: 81374=mubodilefa)
Sudre (1817) – solresol (7-hangjegy + hangsúly [l. 458])
Schleyer (1831-1912) – volapük (agglutináló=ragozó; naivitás: nincs „r” hang, mert azt a kínaiak nem ejtik, de van „l” pedig a japánok számára kiejthetetlen, vagy a „p”, „g”, ami az arabok számára ismeretlen) [l. 461]
Zamenhof (1887) – esperanto („Doktoro Esperanto”)
Peano (1903) – latino sine flexione -- „grammatica nulla”
Magyar Zoltán (1957) – romanid (minden tekintetben latin alapú műnyelv)
Sok-sok platform, még több (program-) felhasználói felület.
Operációs rendszerek (és ahhoz közeli szoftverek) nyelve döntően angol alapúak, míg az alkalmazói programok (sokszínűen) nemzeti nyelvűek.
A 70-es, 80-as évek fordulóján megjelent egy vizuális nyelv (Xerox cég PARC grafikus operációs rendszere a méreg drága Xerox Star gépen [1981], majd ebből nőtt ki az Apple Macintosh-a [1984]), amely a későbbiek mintája (Windows [1985], XWindow, ...) lett. Napjainkban éljük át a vizuális nyelvek konvergenciájának időszakát, amelybe belevegyül az Internet böngészőinek (kezdve az NCSA Mosaic-jával, s folytatva a Netscape-pel, MS Explorerével, Mozilla Firefox-szal …) sajátos filozófiája is.
A számítógépek közös nyelve A VIZUÁLIS NYELV (Windows, XWindow, ...).
Így lehet, hogy az oktatási gond kezd megszűnni; míg a szakmai nyelv kérdése nehezen oldódik.
Szlávi Péter
(szlavip@elte.hu)
(
http://digo.inf.elte.hu/~szlavi
)