Progrmozásmódszertan
1. előadás’2004
(vázlat)

0. Az előadó és a tárgy bemutat(koz)ása

0.1. Az előadó és elérési lehetőségei

Név: Szlávi Péter

Szoba: Déli épület, 2-407

Telefon: 209 0555 / 8468

Villanyposta: szlavi@ludens.elte.hu

Honlap: http://izzo.inf.elte.hu/szlavi

0.2. A tárgy általános és 1. félévben érvényes követelményei, fontos dátumai

Lásd http://izzo.inf.elte.hu/szlavi honlapon az „Napi információk” között: „1. félév…” linknél!

Az „Elemi programozás” tárgyról.

0.3. Egyéb használati tanácsok – „térkép” az anyagbeszerzéshez

PDF, DOC, EXE-fájlok letöltése

Kellékek a dokumentációkészítéshez (http://izzo.inf.elte.hu/szlavi/PrM1felev/DoksiKellekek).

0.3. A tárgy felépítése, az egyes félévek tartalmi vörös fonala

Tematikus blokkok:

· A programkészítés elvi alapjai

· A programkészítés gyakorlata

· Specifikálás

· Programozási tételek

· Típusok

· Speciális algoritmusok

A vörös fonal félévenként:

1. Programozási tételek

2. Típusfogalom. Alapvető sorozatfélék.

3. További sorozatfélék: speciális file-ok. Adatfeldolgotás. Rekurzió mint típuskonstrukciós eszköz, rekurzió és iteráció.

4. Gráfok. Dinamikus programozás. Mohó algoritmusok. Hatékonyság. Párhuzamosság.

1. A programírás folyamata

Programkészítési folyamat lépése	Mire keresi a választ	Mi a végterméke?
Feladatmegfogalmazás	Miből? Mit? Mi a kapcsolat?	Specifikáció
Tervezés	Hogyan ábrázoljam? Hogyan végezzem el?	Adatleírás + algoritmus
Kódolás	A számítógép hogyan ábrázolja, és hogyan végezze el?	Kód
Tesztelés	Helyes-e?	Tesztesetek
Hibakeresés	Hol a hiba?	Hibahely-lista
Hibajavítás	Mi a hiba oka, hogyan küszöbölhető ki?	Hiba-ok és javítási javaslat
Hatékonysági tesztelés	Hogyan függ a paraméterektől az időbeli működése és a helyfoglalása? Kielégítő-e?	Hatékonysági tesztesetek
Rossz hatékonyságú pontok keresése	Mely kódrész felelős a nem várt idő- / helyfelhasználásért?	Problematikus helyek listája
Hatékonyságnövelés	Hogyan gyorsítható, hogyan tehető kisebb helyigényűvé?	Probléma-ok és módosítási javaslat
Dokumentálás	Hogyan telepíthető, használható, hangolható?	Dokumentáció
1. ábra. A Programkészítés folyamata

2. A specifikációról dióhéjban

2.1. Célja

A feladat tudnivalóinak precíz megfogalmazása, amely alapja lehet az algoritmizálásnak.

2.2. Szerkezete

Mit kell a feladat informális szövegéből kihámozni?

Milyen adatok állnak rendelkezésre – bemenet?

Milyen adatokat kell előállítani – kimenet?

Mik a speciális elvárások a bemenet adataival szemben (ha van ilyen) – előfeltétel?

Mit tekintünk helyes eredménynek, azaz milyen kapcsolatban állnak a kimeneti adatok a bemenetivel – utófeltétel?

2.3. Formalizmusról elöljáróban

A leírásnak egyértelműnek és –célszerűség okán– rövidnek kell lennie, így logikus valamely „kipróbált” formális nyelvet, rendszert alkalmazni. Ez szokás alapján egy matematikai alapú. (Van olyan, amely tisztán halmazelméleti szókincsű, s van –a miénk ilyen–, amely a sorozatfogalmát helyezi középpontba, miközben –természetesen– a halmazelméletből átvesz annyit, amennyi kényelmessé teszi a leírást.

2.4. specifikáció és programmodell

Feladat – informális leírás.

Feladatspecifikáció – a feladat precíz –ámde nem egyértelműséget megengedő– formális leírás.

Programspecifikáció – a feladatspecifikáció egyértelműsítésével (az utófeltétel szigorításával) és a bemenet gyengítésével kapott specifikáció.

Állapottér – a bemeneti és kimeneti adatok absztrakt halmazának direktszorzata.

2. ábra. Az állapottér.

Program – olyan leírás, amely meghatározza a számítás menetét. A program egyes lépései során az állapottér egyes pontjait érinti a számítás.

3. ábra. A program „működés” közben – a program állapotsorozata (trajektóriája).

4. ábra. A programfüggvény, mint elemi függvények konvolúciója.

Programfüggvény – a program absztrakciója, egy függvény, amely a bemeneti adatok halmazáról a kimenetei adatok halmazra képez úgy, hogy éppen az utófeltételnek megfelelő bemeneti és kimeneti értékpárokat rendeli össze. (Más értelmezés szerint: a programfüggvény az állapottér önmagába képző függvény, amely az előfeltételnek eleget tévő pontok alteréből képez az utófeltételnek megfelelő pontok alterébe.)

5. ábra. A programfüggvény.

3. Az algoritmus leírónyelv

3.1. Az algoritmizálás célja – algoritmikus nyelv és programozási nyelv kapcsolata

A jó algoritmikus nyelv: tömör, egyértelmű (világos, kifejező); jó kiindulópont a kódoláshoz, de nem azonos a kóddal semmilyen értelemben!

3.2. Algoritmikus szerkezetek

adatleíró és végrehajtórész

4. A programramozási nyelv

4.1. A választott nyelv besorolása

Neumanni nyelvcsalád Þ Pascal Þ (Turbo) Pascal (5.5/7.0)

4.2. Nyelvismeret vagy kódolási szabályzat ismeret?

Tartalom

Progrmozásmódszertan 1. előadás’2004 (vázlat) 1

0. Az előadó és a tárgy bemutat(koz)ása. 1

0.1. Az előadó és elérési lehetőségei 1

0.2. A tárgy általános és 1. félévben érvényes követelményei, fontos dátumai 1

0.3. Egyéb használati tanácsok – „térkép” az anyagbeszerzéshez. 1

0.3. A tárgy felépítése, az egyes félévek tartalmi vörös fonala. 1

1. A programírás folyamata. 2

2. A specifikációról dióhéjban. 2

2.1. Célja. 2

2.2. Szerkezete. 2

2.3. Formalizmusról elöljáróban. 3

2.4. specifikáció és programmodell 3

3. Az algoritmus leírónyelv. 5

3.1. Az algoritmizálás célja – algoritmikus nyelv és programozási nyelv kapcsolata. 5

3.2. Algoritmikus szerkezetek. 5

4. A programramozási nyelv. 5

4.1. A választott nyelv besorolása. 5

4.2. Nyelvismeret vagy kódolási szabályzat ismeret?. 5

Tartalom.. 6