Magyarország borvidékei


A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt Földünk kedvező éghajlati adottságú vidékein. Magyarország területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt, így a honfoglalók fejlett szőlőtermesztő és borkultúrát találtak. Sőt Erdőbényén 1867-ben a földtörténeti harmadkorból származó levéllenyomatot (Vitis tokayensis) találtak, ami azt bizonyítja, hogy Tokajhegyalja szőlőtermesztése is az ősi időkbe nyúlik vissza. A tatárdúlást követően IV. Béla támogatásával, több kilométer hosszú, bravúros építészeti remekműnek számító pincerendszert alakítottak ki. Mátyás király idejében hazánk már Európa egyik leghíresebb szőlőtermesztő országa volt. A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt az ország kedvező éghajlati adottságú vidékein.

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett "borvidékről" származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Magyarországon 22 borvidék található 5 borrégióba sorolva:

Észak-Dunántúl borrégió borvidékei Balaton borrégió borvidékei Pannon borrégió borvidékei Alföld (Duna) borrégió borvidékei Észak-Magyarország borrégió borvidékei Tokaj borrégió
Ászár-Neszmélyi borvidék Badacsonyi borvidék Pécsi borvidék Csongrádi borvidék Bükki borvidék Tokaj-hegyaljai borvidék
Etyek-Budai borvidék Balatonboglári borvidék Szekszárdi borvidék Hajós-Bajai borvidék Egri borvidék
Móri borvidék Balaton-felvidéki borvidék Tolnai borvidék Kunsági borvidék Mátrai borvidék
Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék Balatonfüred-Csopaki borvidék Villány-Siklósi borvidék
Soproni borvidék Balatonmelléki borvidék
Somlói borvidék

Forrás: Wikipédia