átnevezés

Tulajdonképpen nem egy relációs algebrai művelet, hanem egy technikai dolog.
Relációs algebrai műveletek alkalmazásával újabb relációkat kapunk, és ezek neveinek szabályozására gyakran szükség van egy olyan operátorra, amelyik kifejezetten átnevezi a relációkat.

Egy R reláció átnevezéséhez a operátort használjuk.
ρ_{újnév <-réginév}(Rel_név)
Ez azt jelenti, hogy az eredményreláció neve S lesz, sorai megegyeznek az R soraival, és az attribútumok neve balról jobbra : A₁, A₂, …, A_n. Ha csak a reláció nevét szeretnénk megváltoztatni és az attribútumok eredeti neveit szeretnénk megőrizni, akkor egyszerűen csak a kifejezést kell használnunk.

1. Példa

A Descartes–szorzat illusztrálásához használt példában látható két reláció , R és S és ezek szorzata. Megállapodtunk abban, hogyha egy attribútum mindkét operandusban szerepel, akkor ezeket az attribútumokat átnevezzük oly módon, hogy az új névben jelenjen meg egy előtag, amely az adott attribútumot tartalmazó reláció neve.
Ebben a példában is szintén e két reláció, R és S található.

R:

A	B
1	4
2	5

S:

B	C	D
4	3	5
5	10	2
8	4	9

Tegyük fel azonban, hogy a B attribútum két előfordulását nem R.B-vel , illetve S.B-vel szeretnénk jelölni, hanem az R reláció B attribútumának a nevét szeretnénk megtartani, az S reláció B attribútumát pedig „X” névvel szeretnénk ellátni. E célból átnevezhetjük az S attribútumait úgy, hogy az elsőnek a neve legyen X.

1.Megoldás: Ekkor a ρ_{S(X, C, D)} (S) kifejezés eredménye pontosan egy olyan S nevű reláció, amelyik ugyanolyan, mint a Descartes-szorzat példájában látható S reláció, csak az első attribútumának neve nem B, hanem X, vagyis az S reláció attribútumai ekkor sorrendben: X, C, D . Amikor megszorozzuk az R relációt az előbbi módon átnevezett S relációval, akkor már semmi gond sem lesz az egyforma attribútumnevekkel, további átnevezésekre így nincsen szükség. Tehát az R ×ρ_{S(X, C, D)}(S) kifejezés eredménye a Descartes-szorzat példájában látható R×S reláció, kivéve, hogy ekkor az öt attribútum neve balról jobbra sorrendben a következők: A, B ,X, C, D . Tehát az eredményreláció:

R ×ρ_{S (X, C, D)}(S):

A	B	X	C	D
1	4	4	3	5
1	4	5	10	2
1	4	8	4	9
2	5	4	3	5
2	5	5	10	2
2	5	8	4	9

2.Megoldás: Először kiszámoljuk a szorzatot átnevezés nélkül úgy, ahogyan azt a Descartes–szorzat példájában is megtettük, és ezek után nevezzük át az eredményt. Ezt a ρ_{RS(A, B, X, C, D)} (R×S) kifejezéssel tehetjük meg. Ebben az esetben az eredményreláció attribútumai ugyanazok, mint az előző ábrán látható relációnak, csak az a különbség, hogy ekkor az erdményreláció neve RS, míg az előző eredményrelációnak nincsen neve.

2. Példa

Az átnevezés műveletet használni kell akkor is, amikor egy relációt önmagával szorzunk, mivel ekkor a közös attribútumok azonos előtaggal lennének kiegészítve. A következő szorzás ezt az esetet szemlélteti.

R:

A	B	C
1	2	3
4	5	6

R:

A	B	C
1	2	3
4	5	6

R×R:

R.A	R.B	R.C	R.A	R.B	R.C
1	2	3	1	2	3
1	2	3	4	5	6
4	5	6	1	2	3
4	5	6	4	5	6

3. Példa

E példa azt illusztrálja, hogy miért van szükség egy reláció önmagával vett Descartes-szorzatára.
Tegyük fel, hogy a Dolgozók relációban lévő fizetések közül szeretnénk megtalálni a legnagyobbat. Ez nem valósítható meg egyetlen lépésben, mert a relációs algebra nem biztosít számunkra olyan változót, amelyben átmenetileg tárolni tudnánk a megtalált legnagyobb értéket.

Dolgozók reláció

név	adószám	születési év	beosztás	fizetés
Kerekes Ádám	3869828	1970	igazgató	200000
Szirmai Katalin	5745325	1970	titkárnő	90000
Binte Tamás	5326223	1964	könyvelő	150000

Az eredményt a
π_fizetés(Dolgozók)-(π_{Dolgozók.fizetés}(σ_{Dolgozók.fizetés<átnevezett.fizetés}(Dolgozók×ρ_átnevezett(Dolgozók)))) kifejezéssel kaphatjuk meg.

1.lépés:

2.lépés:

3.lépés: