su [--help] [--version]
Alapértelmezésben az su nem változtatja meg az aktuális könyvtárat. Átállítja a HOME és a SHELL környezeti változókat a felhasználó password bejegyzéséből kinézett értékekre, és ha a felhasználó nem a root (a super-user) a USER és LOGNAME változókat a felhasználó nevére állítja. Az alapértelmezés az, hogy az elinduló shell nem lesz bejelentkezési shell.
Ha megadunk argumentum -ként valamit, az is átadódik az induló shellnek.
Az su se a /bin/sh-t, se más shell-eket nem kezel speciálisan. (ilyen az argv[0] "-su"-ra állítása, vagy a -c paraméter csak bizonyos shelleknek való átadása, stb.)
Azokon a rendszereken, ahol van syslog (3) , az su fordítható úgy is, hogy a sikertelen, vagy opcionálisan a sikeres próbálkozásokat is naplóztassa a sysloggal.
Néha a rendszer fölötti teljes ellenőrzést egy néhány emberből álló csoport akarja kézbe venni. Például 1984-ben pár user a MIT AI laborban úgy döntött, hogy átveszik az irányítást a Twenex rendszer operátori jelszavának megváltoztatásával, és annak titokban tartásával. (A puccsot sikerült leverni, és a felhasználókat jogaikba visszahelyezni egy kernel patch segítségével, de Unix alatt ezt nem tudtam volna megcsinálni.) (A fordító megj.: a wheel csoportot ezzel a módszerrel könnyen önkényesen is leszűkíthetik a csoporttagok , így tulajdonképpen nincs sok értelme.)
Néha az uralmon levők elárulják a root jelszót. A szokásos su mechanizmus szerint, ha valaki megtudja a root jelszót, és szimpatizál a többi közönséges felhasználóval, elárulhatja nekik is. A wheel csoport ezt lehetetlenné tenné, és így bebetonozná az uralmon levő hatalmát.
Én a tömegek oldalán állok, nem az uralkodókén. Ha te mindig a főnökök és a rendszergazdák oldalán állsz, bármit is tesznek, akkor valószínűleg furcsálni fogod ezt a hozzáállást.
A fordító megjegyzése: Valami jó azért mégis lenne a wheel csoportban: az, hogy ha a root jelszó kitudódna azzal nem tudna bármelyik felhasználó közvetlenül visszaélni. A wheel csoporthoz hasonló dolgot lehet elérni a sudo csomaggal.