Az alaplapon van egy ROM (Read Only Memory) chip, amely a
BIOS (Basic Input/Output System) nevet viseli. A BIOS
alapvetô perifériakezelô rutinokat, és speciális rendszerprogramokat
tartalmaz.
Amikor ez a ROM chip életrekel, a tartalma "megjelenik" a
processzor által valós módban megcímezhetô 1 megabyte-os
memóriatartomány legtetején (a BIOS általában 64 kilobyte-
ot foglal el, ilyenkor a címtartományban az F000:0000-ától
F000:FFFF-ig terjedô területen helyezkedik el). Minden
80x86-os processzort "megtanítanak" a gyárban arra, hogy
amint áramot kap, hajtsa végre a következô utasítást: JMP
FFFF:0000 (ami ugyanaz, mintha azt mondanánk: JMP
F000:FFF0 , lásd a szegmentált címzésrôl írottakat). A ROM
BIOS chipben a rendszerrutinok úgy vannak elhelyezve, hogy
a valós módú címtartományban való megjelenéssel az
FFFF:0000 címre kerül a gépet inicializáló rutin
belépési pontja. Következésképp amint bekapcsoljuk a gépet,
a processzor elindítja a ROM BIOS-ból származó, FFFF:0000
címen kezdôdô speciális rendszerrutint, amely a POST (Power
On Self Test) nevet viseli. Ez a rutin a következô fôbb dolgokat
hajtja végre (nem feltétlenül ilyen sorrendben):
Az operációs rendszer betöltése úgy zajlik le, hogy a BIOS
megkísérli betölteni a boot-disk (A: vagy C:) legelsô
szektorát (track 0, head 0, sector 1 - 512 byte) a
0000:7C00 címre (a floppy-kon ezt a szektort boot sector-
nak, vinyóknál MBR-nek /Master Boot Record/ hívják). Ha a
szektor betöltése sikerült, akkor átadja a betöltött
rutinra a vezérlést ( MSDOS v6.22 operációs rendszer esetén a következôk történnek: A boot-szektor kódja betölti a memóriába a C: drive fôkönyvtárában elhelyezkedô IO.SYS nevű file-t. Ez tartalmazza az alapvetô DOS eszközkezelô rutinokat. Ezután betöltôdik az MSDOS.SYS (szintén a fôkönyvtárból), amely a DOS interface-rutinjait tartalmazza (például az INT 21 handlert). A DOS ezután megnézi, hogy van-e a C: drive fôkönyvtárában CONFIG.SYS nevű file, ha igen, akkor beolvassa, és soronként értelmezi, majd ha létezik a C:\-ben AUTOEXEC.BAT nevű batch-file, azt is végrehajtja. Végül elindítja a COMSPEC környezeti változó által definiált programot (ez rendszerint egy shell, amely a userrel való kapcsolattartást szolgálja). A COMSPEC alapértelmezésben a DOS COMMAND.COM nevezetű parancsértelmezôjére mutat, ez kiírja a PROMPT környezeti változónak megfelelô prompt-ot (általában C:\>), és várja, hogy kommunikáljunk vele. A továbbiakhoz ld. a DOS kezelése részt. |