WinWord (nincs UNIX-on)

   Tipikus inputjai: 
      a) .doc kiterjesztésű fájlok
         formázott szöveg a Microsoft saját belső fájlstruktúrája szerint
      b) .rtf kiterjesztésű fájlok
         formázott szöveg, a szabvány eredetileg a NextStep operációs
         rendszerhez kötődött, nyílt szabvány volt, de a Microsoft
         gyártófüggő (zárt) szabványt csinált belőle 
         (ld. RFC 1896-ot az eredeti specifikáció egyes részleteiről)
   Tipikus outputjai:
      A beállított nyomtatódrivernek megfelelő formátumú "anyag"
      A PostScript (.ps) formában kinyomtatott dokumentumokat a
        legtöbbször a GhostScript/GhostView programmal is meg lehet nézni,
        az Adobe Illustrator biztosan szépen megmutatja.
        Mivel kevés embernek van otthon Adobe PostScriptolvasó programja,
        ezért nem "illik" ilyen Word által generált PostScript formában
        dokumentumokat továbbadni online nézegetés céljából,
        hanem csak nyomtatásra.

Adobe Acrobat (MSDOS, Windows, UNIX, Linux)

   WinWord kaliberű szövegszerkesztő, dokumentumolvasó. Csak olvasásra
   képes változata szabadon letölthető (Acrobat Reader néven), és
   létezik Netscape PlugIn is, amellyel a böngészőben lehet ilyen típusú
   dokumentumokat nézegetni. Az Acrobattal bármilyen típusú betétet
   berakhatunk a szövegeinkbe, és szerkesztés közben is láthatjuk ezt,
   akár PostScript rajzokat is (úgy tudom, WinWorddel ez problémás).

   Tipikus inputja:
      a) .pdf kiterjesztésű fájlok
         tömörített, gyártófüggetlen, szabadon elérhető formátumú szabvány
      b) Betétként .pdf fájlokba: PostScript (.ps) dokumentumok
    Tipikus outputja:
      a) .pdf fájl
      b) PostScript, ha kinyomtatunk egy anyagot PostScript formában
      c) Windows alatt kinyomtatott fájlok az aktuális nyomtatómeghajtóval
         megfelelő formában lesznek kinyomtatva
      MEGJEGYEZZÜK, hogy nyomtatni a csak olvasásra képes Acrobat Reader
         programmal is lehet, nincs benne letiltva ez a funkció!

TeX/LaTeX

   A fenti szövegszerkesztő rendszerekkel ellentétben ez egy szövegszedő
   program. A dokumentumai általában .tex kiterjesztéssel terjednek,
   ezért ha ilyent kapunk kérdezzük meg attól, akitől kapjuk, hogy 
   TeX vagy LaTeX dokumentumról van szó. Ha ő sem tudja, akkor próbáljuk
   meg mindkétféleképpen lefordítani (ld. alább), valahogyan csak
   sikerülni fog.
   Tipp: egy LaTeX dokumentumban gyakran előfordul a következő két 
         szövegrész:
            1) \documentstyle
            2) \begin{document}
            3) \end{document}

   Ezekkel a programokkal a dokumentumokból először el kell készíteni
   egy ún. DVI fájlt (ennek a fájlnak a neve általában .dvi
   kiterjesztést visel), amit azután a képernyőn megnézhatünk, 
   kinyomtathatunk akármilyen nyomtatón, vagy éppen PostScriptté
   alakíthatjuk (ez is lényegében nyomtatás, de a PostScriptté alakított
   TeX/LaTeX szöveget a GhostScript/GhostView nézegetőkkel akár DOS,
   akár Linux, akár Windows alatt megnézhetjük)


   TeX
   ===
     Elsősorban matematikai formulákat is tartalmazó dokumentumokat lehet
   vele könnyen elkészíteni. A szöveget egy  .tex  kiterjesztésű fájlba
   szokás beírni, ami a formázási utasításokat ASCII karakterekkel leírt
   parancsokként tartalmazza. Magunk is készíthetünk újabb parancsokat
   (ún. makrókat), és vannak előregyártott makrócsomagok is, legismertebb
   közülük a LaTeX, amelyről további információkat lásd a következő pontban.
   Dokumentációjának, a TeXbooknak a forráskódja az Internetről szabadon 
   letölthető abból a célból, hogy aki megvette az eredeti kinyomtatott
   könyvet, az láthassa, hogy a könyvben alkalmazott szedési technikákat
   hogyan lehet TeX-ben megírni. A letölthető forráskód a lefordítás
   ellen védve van egy háromsoros TeX nyelven megírt "végtelen ciklussal",
   amit ha kiveszünk a fájlból, akkor egy megnézhető, illetve 
   kinyomtatható TeXbookunk lesz.
   Egy  .tex  kiterjesztésű TeX forrásfájlból a megnézhető/kinyomtatható
   DVI fájlt a következő paranccsal állíthatjuk elő (feltéve, hogy a TeX
   rendszer megfelelően telepítve van):

      tex   Dokumentumnév.tex

   LaTeX
   =====
     Az előbb említett TeX-nek egy olyan kiterjesztése, amely több
   dokumentumsablonhoz szükséges makrókat tartalmaz. Az általa támogatott
   dokumentumsablonok (ennek ismeretére a fájlok megnézéséhez nincs 
   szükség, csak érdekességképpen van itt):

     article : (tudományos) cikkek írására használható forma
     letter  : levél írására használható forma (az USA-beli megszólítás,
               levélfejléc, aláírás, dátumozás formák bele vannak építve,
               és egy-egfy makróparanccsal a megadott szöveget - pl.
               a levlél írójának az aláírását - a jó helyére teszi).
     report  : hosszabb lélegzetvételű (tudományos) cikkek írására
               használják, a fenti említett article stílushoz képest itt
               annyi új, hogy a dokumentum nemcsak fejezetekre, hanem
               részekre is tagolható, és mások a 
               fejléc/lábjegyzetszerkezetek.
     book    : a könyvek tipikus felépítése van belekódolva

   A LaTeX forrásfájlok is  .tex  kiterjesztésűek (hiszen ezeket is a TeX
   program dolgozza fel, csak az induláskor be kell töltenie a LaTeX
   makrócsomagjait is).
   Egy  .tex  kiterjesztésű LaTeX forrásfájlból a megnézhető/kinyomtatható
   DVI fájlt a következő paranccsal állíthatjuk elő (feltéve, hogy a LaTeX
   rendszer megfelelően telepítve van):

     latex Dokumentumnév.tex

   
   DVI fájl megnézése/kinyomtatása
   ===============================

   Emlékezzünk rá, hogy mind a TeX, mind pedig a LaTeX végső soron DVI
   fájlt állít elő.

   * Megjelenítés a képernyőn:

     MS-DOS-os TeX programoknál szokott lenni egy DVISCR nevű program,
     amivel a következőképpen nézhetjük meg a DVI fájl tartalmát:

       DVISCR Dokumentumnév.DVI


     X Window rendszer alatt:

       xdvi Dokumentumnév.dvi

     parancs kiadásával nézhetjük meg a DVI fájlt.

   * Kinyomtatás:

     A dokumentumot (DVI fájlt) kinyomtathatjuk akár egy nyomtatóra, de
     gyakran csak egy PostScript változatot készítünk belőle, amit később
     GhostView-val nézegethetünk a képernyőn, vagy GhostScript-tel egy
     nyomtatóra küldhetünk (mivel a TeX programok általában sokkal 
     kevesebb nyomtatófélét ismernek, mint a GhostScript, ezért szokás a
     fájlokat ÁLTALÁBAN PostScript formára konvertálni és GhostScript-tel
     kinyomtatni - erről nem írok, mivel a GhostScript paraméterezése
     nyomtatófüggő lehet (mármint a felbontás meg egyebek))

     PostScript formába hozás:
     -------------------------

       dvips Dokumentumnév.dvi -o Dokumentumnév.ps

       Ezután a Dokumentumnév.ps fájl tartalmazza a megjeleníthető, illetve
     nyomtatható PostScript dokumentumot. Ezt vagy elküldhetjük egy PostScript
     nyomtatóra, vagy a GhostView programmal megnézhetjük (ld. e leírás
     végén).

     Kinyomtatás HP LaserJet 4 vagy ennél újabb nyomtatón:
     -----------------------------------------------------

       Ha a nyomtató tud PostScriptet, akkor ld. az előző pontot. Ha
     viszont nem tud, akkor a következő parancsot használjuk:

       dvilj Dokumentumnév.dvi -eDokumentumnév.pcl

       (A parancs fenti paraméterezése nálam Linuxon így van, máshol
     lehet, hogy másképp megy. Ha nem adunk meg kimeneti fájlt, azaz a
     programot

       dvilj Dokumentumnév.dvi

     módon hívjuk, akkor közvetlenül a nyomtatóra nyomtat.)

     Kinyomtatás más nyomtatóra:
     ---------------------------

     Szerezzünk meg egy DVI meghajtót az illető nyomtatóra, és olvassuk
     el a leírását. Általában a

       dviXXX Dokumentumnév.dvi

     parancs kiadásával a megadott DVI fájl ki lesz nyomtatva a 
     nyomtatóra. Itt a "dviXXX" szöveg a program neve, általában 
     valamilyen módon a nyomtató nevére utal.)
     A Slackware Linux installáció tartalmaz DVI nyomtató programot
       HP LaserJet 2p, HP LaserJet 4, HP DeskJet 500, illetve DeskJet 550c
     nyomtatókra közvetlenül az installálás után.

   LaTex Windows verzió letöltés (150 MB!).

PostScript

   Ezekkel a fájlokkal két dolgot tehetünk: megnézhetjük vagy 
   kinyomtathatjuk. Megnézésre a GhostView programot használjuk, amely
   Windows vagy X11 (Linux/UNIX) környezetekben működik. Jól telepített
   Linux rendszereken például a következő parancsokkal lehet elindítani:
 
     ghostview Dokumentumnév.ps

   Kinyomtatni pedig úgy lehet, hogy elküldjük a PostScript nyomtatóra,
   UNIX/Linux rendszereken az  lp   vagy  lpr  parancsok valamelyikével
   (amelyik van):

     lpr Dokumentumnév.ps
     lp  Dokumentumnév.ps

   Ehhez persze szükséges, hogy a rendszergazda a PostScript nyomtatót
   megfelelően installálja (pontosabban installálta). DOS/Windows alatt
   használhatjuk például a PRINT parancsot (a PostScript fájlok
   általában ASCII fájlok, tehát nem feltétlenül szükséges őket
   bináris módban FTP-zni, de a bináris módú FTP nem rontja el őket).

   Nem PostScript nyomtatóra kinyomtatni a GhostScript programmal lehet,
   amiről itt a paraméterezési lehetőségek sokfélesége miatt nem írok.
   Akinek szüksége van rá, olvassa el a "gs" parancsról írt "man"
   kézikönyvoldalat. Ezzel akár mátrixnyomtatóra is lehet PostScript
   fájlokat nyomtatni, de nekem egy Epson FX 1050-en egy oldal kinyomtatása
   3-4 percig is eltartott.

   GhostScript és Ghostview Windows verzió letöltés.