Tartalomjegyzék

• Írásos anyagok

• Installációs anyagok
  • DOS fájlrendszerben működő Linux
  • DOS alatt működő elég jó vi editor
  • vi segédanyagok
  • hd utility
  • Magyar billentyűzet Linux alatt
  • Lovardabeli Linux konfigurálása

Írásos anyagok

A pandora gépen, a /public/$(echo ~csa)/ezaz directoryban találja a következő anyagokat:

fájl neve	tartalom
linst.txt	Teljes (Slackware) Linux installálás (saját partícióba) leírása.
unixtanf.txt	Didaktikusan felépített Unix tanfolyami anyag, kezdőknek, feladatokkal.
unix_stb.txt	Vegyes anyag, gyakori kérdésekre adott válaszokkal.(Nem csak Unix.)
unix_csb.txt	Rövid Unix összefoglaló anyag a legfontosabb parancsok és a vi editor leírásával.
vi.tar/vi_leir.txt	Rövid vi leírás.

Ezek az anyagok 1994-1998 között keletkeztek, bizonyos értelemben már a Unix történetéhez tartoznak, de érvényesek. Az első négy .txt fájlt összecsomagolva, tömörítve letöltheti unixtar.gz nevű fájlban.

• Kicsomagolása Linuxban:
      tar  -xvzf  unixtar.gz
• Más Unixban:
      gunzip  unixtar.gz
      tar  -xvf  unixtar

Installációs anyagok

• DOS fájlrendszerben működő Linux

  Egy - legalább 386-os - PC-re olyan Linuxot installálhat, ami a DOS fájlrendszeren belül 6-7 MB helyet foglal el, és az alapvető Linux parancskészlet gyakorlására kiválóan alkalmas. Továbbá arra is, hogy a gépen levő DOS partíció(ka)t, valamint a DOS floppy(ka)t is "lássa", vagyis a Linux parancsokkal kezelhessük - ha akarjuk - ezeket a fájlrendszereket is.
  

  Arra kell csak ügyelni vele kapcsolatban, hogy DOS-ból ne módosítsuk a Linux fájlokat, mert azzal az egészet tönkretehetjük!
  

  Egy másik figyelembe veendő dolog az, hogy a Linux parancskészlete bővíhető, de csak olyan - régebbi - Linuxból véve, ami még nem az új elf objektum-fájl formátumot (hanem a régebbi a.out formátumot) használja.
  

  A következő parancsokat tudja - a megfelelő "man"-al együtt - a Linux:
  

  agetty, awk, basename, bash, cat, chgrp, chmod, chown, clear, cmp, comm, compress, cp, cut, date, dd, df, dialog, diff, dirname, ed, expr, fdformat, fdisk, fgrep, file, find, free, fstab, group, gzip, hd, head, hostname, init, inittab, issue, klogd, less, ln, loadkeys, login, ls, magic, mkdir, mkfs, mknod, mkswap, more, mount, mt, mv, ps, rm, rmdir, sed, showkey, shutdown, sleep, sort, stty, sync, tar, touch, tput, tr, umount, uname, uniq, update, wc, xargs

  További néhány parancs (pl. vi) is használható, de nincs hozzá "man".

  Az installációs anyag a linux1.arj és linux2.arj fájlokban van. A PC-n mindegyiket a C:\ directoryra állva kell kicsomagolni.
  

  A kicsomagolás a következő directorykat illetve fájlokat eredményezi:
  

  arj neve	fájl neve	mire jó, mi a teendő vele
  linux1.arj	dos\linux.bat	"linux" hívás. Ha a gépünkön nincs C:\DOS directory, tegyük egy másik könyvtárba.
  linux1.arj	loadlin\loadlin.exe	"linux" boot program.
  linux1.arj	loadlin\l_kernel	"linux" kernel program.
  linux1.arj	loadlin\cslinux.bat	A boot-olást indító program. Esetleg editálni kell a benne levő kommentárok szerint.
  linux2.arj	linux (directory)	Maga a Linux.

  Néhány tanács a DOS-os Linux használatával kapcsolatban:
  

  1. A "root"-nak nincs jelszava.

  2. A "root" HOME directoryjában (/root) levő "bin" könyvtárban találhatók azok a parancsok, amikkel utólag lett bővítve az eredetileg egy újság mellékleteként terjesztett Linux.

  3. A "/root/bin" directoryban található néhány shell-script is. Ezek közül a MOUNTF/UMOUNTF pár az A: floppy-n levő DOS fájlrendszert a /mnt directory-ra mount-olja.Ha van D: diszkünk, azt a MOUNTD/UMOUNTD pár a a /dosd directory-ra mountolja. (A MOUNTD scriptet editálni kell, - a benne levő útmutatás szerint - ha nem működik.)

  4. A C: DOS diszk automatikusan mountolva lesz a boot-oláskor a /DOS (nagy betűvel) directoryra.

  5. Mint a Linuxban általában, a Ctrl + Alt + Del billentyűkombinációval állíthatjuk le szabályosan a Linux-ot.

  6. Mint a Unixban általában, az

     Alt + F1

     Alt + F2

     Alt + F3

     Alt + F4

     billentyűpárokkal több képernyőn dolgozhatunk párhuzamosan. (Nagyobb Unixban 4-nél több lehetőség szokott lenni erre.)

  7. Hálózatba (Novell, DEC) kötött gépen nekem csak akkor indult el a Linux, ha nem lett előtte a DOS-ban elindítva a hálózat.

  8. Win-95 alatti DOS ablakban nem fut a Linux, csak a DOS módban történő újraindítás után.

• DOS alatt működő elég jó vi editor

  Egy elég jó DOS-os vi-t installálhatunk, ami Win-95 alatti DOS ablakban is működik. Kb. 1 MB helyet foglal el. Rendszeresen használom, egyetlen hibáját találtam eddig: Szövegrészt sokszor rosszul másol új helyre. (Azt teszem helyette, hogy kimásolom másik fájlba a szövegrészt, aztán visszahozom az új helyére.)

  Egy érdekesség: HTML fájlokat is lehet nézegetni ezzel a vi-al.

  Az installációs anyag az elvis.arj fájlban van.
  

  A kicsomagolás az "elvis" directoryba történik, a kapott fontosabb fájlok a következők:
  

  fájl neve	mire jó, mi a teendő vele
  readme.csa	Ha nem C:\elvis-be installáltunk, itt van leírva, hogy mit editáljunk.
  elvis.ini	A Unix-os "$HOME/.exrc" konfigurációs fájl megfelelője.
  vi.exe	Ezt indítjuk editáláskor.
  README.html	Help fájl HTML formában. "vi README.html"-el megnézhetjük

• vi segédanyagok

  Azoknak az elszántaknak szeretnék vele segíteni, akik a vi editort akarják használni. Egy rövid leírásból kiderül, hogy a többi fájl mire használható.

  Az anyag a vi.tar fájlban van, amit Unix alatt a tar -xvf vi.tar paranccsal csomagolhatunk ki (a munkadirectory-ba).
  

  fájl neve	mire jó, mi a teendő vele
  vi_leir.txt	Leírás (DOS ékezetekkel), editorral nézhető meg igazán.
  linux.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc" névre másolandó konfigurációs fájl. MS-DOS-al megegyező (= 437-es kólapú) Linuxos jelkészlet mellett használható.
  lovi.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc", "Latin-1" (=MS-Windows) jelkészlet mellett történő használatra.
  lovihtml.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc", "Latin-1" (=MS-Windows) jelkészlet mellett történő használatra - html-re konvertálja az ékezeteket.
  sco_unix.exrc	"$HOME/.exrc" SCO Unix-ra, benne arra példa - COBOL nyelvhez - hogyan lehet gyakori nyelvi elemek beadására billentyűket átdefiniálni.
  AIX.exrc	"$HOME/.exrc" IBM AIX-re, szintén COBOL-os billentyű konfigurálással.
  show.exrc	A Linuxos ~/.exrc használja, szintén a $HOME-ba kell másolni.

• hd utility

  Mivel újabban a Unixok nem mindegyike tartalmazza a hd (=hexa dump) parancsot, ugyanakkor ennek az outputja (legalábbis nekem) élvezhetőbb, mint az od (=octal dump) parancs akármilyen paraméterezésével kapott eredmény, a hd.tar fájlban megtalálja a parancsot.
  Unix alatt, a tar -xvf hd.tar paranccsal csomagolhatja ki (a munkadirectory-ba).
  

  (Ha a megfelelő bináris programot nem tudja használni, akkor a   cc hd.c   paranccsal fordítsa újra a programot, és a kapott a.out fájlt tegye hd néven valamelyik könyvtárba.)

  fájl neve	mire jó, mi a teendő vele
  hd.c	A parancs c kódja.
  linux.hd	A parancs (a lefordított c-program) Linux-ra.
  sco_unix.hd	A parancs SCO-Unix-ra.
  AIX.hd	A parancs IBM AIX-re.

• Magyar billentyűzet Linux alatt

  A   magyar_bill.tar   fájlban megtalálja, és - Unix alatt - a

  tar -xvf magyar_bill.tar

  paranccsal csomagolhatja ki (a munkadirectory-ba) azokat a fájlokat, amiket magyar billentyűzet beállításával kapcsolatban használni lehet.
  

  Az Interneten gyűjtöttem a fájlokat, amik közül elég a "magyar.map"-ot használnia arra, hogy a magyar billentyűzetet "értse" a Linux. A többi fájlról - ha van kedve - derítse ki, hogy mire jók.
  

  A magyar.map beállítása a Linuxban a

  loadkeys magyar.map

  paranccsal történik. A parancsot célszerű olyan helyre tenni, - pl. ~/.profile vagy /etc/profile - ahol automatikusan végrehajtódik. (A parancsba írja be a magyar.map teljes útvonalát, azaz abszolút fájlnevét.) Egyszeri végrehajtása az összes (Alt+F1, Alt+F2, ...) képernyőre érvényessé teszi. A

  loadkeys -d

  paranccsal hatástalanítható.
  

• Lovardabeli Linux konfigurálása

  A pandora gépen, a /public/$(echo ~csa)/ezaz directoryban találja a GUESTtar.gz nevű fájlt. Ha lehozza a ~guest directoryba (ahova a Linux bejelentkezés után jutott), és kiadja a

  tar  -xvzf  GUESTtar.gz
  .  .profile

  parancsokat, akkor a következő lehetőségeket használhatja:

  • A Linux érti a magyar billentyűzetet.
    (Ettől függetlenül, erre a célra az is elég, ha a "loadkeys hu" parancsot kiadja.)

  • Az XW paranccsal egy olyan - Win95-re hasonlító - X-Windows felületet kap, amiben két terminál emulátor ablak, egy "xv"(grafikus konvertáló program) ablak, valamint a "progkornyezet"-es Netscape ("ikon" állapotban) található.

  • Az XW  X paranccsal egy olyan - X-ben megszokott formájú - X-Windows felületet kap, amiben két terminál emulátor ablak, egy "xv"(grafikus konvertáló program) ablak, valamint a "progkornyezet"-es Netscape található. (Utóbbinak a "Netscape logo"-jára egy analóg óra kerül).

  • A vi editor az ugyanitt korábban említett lovi.exrc konfigurálással dolgozik.

  • A  VH  fájlnév  parancs hatására a vi editor az ugyanitt korábban említett lovihtml.exrc konfigurálással dolgozik. (Vagyis az ékezeteket html-re "fordítja").

  • Az eddig felsorolt lehetőségek - a beállításukat követően - minden újabb (Alt+F2, Alt+F3,...) ablakban történő bejelentkezésre érvényesek.
  
  Ezt az X-Windows-t is Ctrl+Alt+Backspace billentyűleütéssel fejezheti be a leggyorsabban.

  
  A GUESTtar.gz fájlt az

  mcopy  GUESTtar.gz  A:

  paranccsal DOS-floppyra másolhatja, és legközelebb arról hozhatja be az

  mcopy  A:GUESTtar.gz

  paranccsal.

  
  A GUESTtar.gz-ből ki-"tar"-olt  bin/XW  parancsból az X-Windows-t indító xinit parancs "paraméterezését" láthatja. A

  .fvwm95rc (191-203)
  .fvwmrc   (190-208)
  .xinitrc.w95
  .xinitrc.X 

  fájlok közül pedig az első két "kontrol"-fájlban megtalálja - a ()-jelben jelzett sorokban - azt, hogy hogyan lehet egy ilyen X-felületet inicializálni. (Pontosabban mondva: A zárójelben jelzett sorokat módosítottam a Linux X-Windows-installáció megfelelő "konfigurációs" fájljaiban).