SEGÉDANYAGOK - UNIX

Tartalomjegyzék

• Írásos anyagok

• Installációs anyagok
  • DOS fájlrendszerben mûködô Linux
  • DOS alatt mûködô elég jó vi editor
  • vi segédanyagok
  • hd utility
  • Magyar billentyûzet Linux alatt
  • Lovardabeli Linux konfigurálása

• Elôadás emlékeztetôk
  • 1. elôadás
  • 2. elôadás
  • 3. elôadás
  • 4. elôadás
  • 5. elôadás
  • 6. elôadás
  • Ami kimaradt(?), de tudni kell
  • Ami kimaradt, de nem árt tudni

ÍRÁSOS ANYAGOK

INSTALLÁCIÓS ANYAGOK

• DOS fájlrendszerben mûködô Linux

  Egy - legalább 386-os - PC-re olyan Linuxot installálhat, ami a DOS filerendszeren belül 6-7 MB helyet foglal el, és az alapvetô Linux parancskészlet gyakorlására kiválóan alkalmas. Továbbá arra is, hogy a gépen levô DOS partíció(ka)t, valamint a DOS floppy(ka)t is "lássa", vagyis a Linux parancsokkal kezelhessük - ha akarjuk - ezeket a file-rendszereket is.
  

  Arra kell csak ügyelni vele kapcsolatban, hogy DOS-ból ne módosítsuk a Linux fájlokat, mert azzal az egészet tönkretehetjük!
  

  Egy másik figyelembe veendô dolog az, hogy a Linux parancskészlete bôvíhetô, de csak olyan - régebbi - Linuxból véve, ami még nem az új elf objektum-fájl formátumot (hanem a régebbi a.out formátumot) használja.
  

  A következô parancsokat tudja - a megfelelô "man"-al együtt - a Linux:
  

  agetty, awk, basename, bash, cat, chgrp, chmod, chown, clear, cmp, comm, compress, cp, cut, date, dd, df, dialog, diff, dirname, ed, expr, fdformat, fdisk, fgrep, file, find, free, fstab, group, gzip, hd, head, hostname, init, inittab, issue, klogd, less, ln, loadkeys, login, ls, magic, mkdir, mkfs, mknod, mkswap, more, mount, mt, mv, ps, rm, rmdir, sed, showkey, shutdown, sleep, sort, stty, sync, tar, touch, tput, tr, umount, uname, uniq, update, wc, xargs

  További néhány parancs (pl. vi) is használható, de nincs hozzá "man".

  Az installációs anyag a linux1.arj és linux2.arj fájlokban van. A PC-n mindegyiket a C:\ directoryra állva kell kicsomagolni.
  

  A kicsomagolás a következô directorykat illetve fájlokat eredményezi:
  

  arj neve	fájl neve	mire jó, mi a teendô vele
  linux1.arj	dos\linux.bat	"linux" hívás. Ha a gépünkön nincs C:\DOS directory, tegyük egy másik könyvtárba.
  linux1.arj	loadlin\loadlin.exe	"linux" boot program.
  linux1.arj	loadlin\l_kernel	"linux" kernel program.
  linux1.arj	loadlin\cslinux.bat	A boot-olást indító program. Esetleg editálni kell a benne levô kommentárok szerint.
  linux2.arj	linux (directory)	Maga a Linux.

  Néhány tanács a DOS-os Linux használatával kapcsolatban:
  

  1. A "root"-nak nincs jelszava.

  2. A "root" HOME directoryjában (/root) levô "bin" könyvtárban találhatók azok a parancsok, amikkel utólag lett bôvítve az eredetileg egy újság mellékleteként terjesztett Linux.

  3. A "/root/bin" directoryban található néhány shell-script is. Ezek közül a MOUNTF/UMOUNTF pár az A: floppy-n levô DOS fájlrendszert a /mnt directory-ra mount-olja.Ha van D: diszkünk, azt a MOUNTD/UMOUNTD pár a a /dosd directory-ra mountolja. (A MOUNTD scriptet editálni kell, - a benne levô útmutatás szerint - ha nem mûködik.)

  4. A C: DOS diszk automatikusan mountolva lesz a boot-oláskor a /DOS (nagy betûvel) directoryra.

  5. Mint a Linuxban általában, a Ctrl + Alt + Del billentyûkombinációval állíthatjuk le szabályosan a Linux-ot.

  6. Mint a Unixban általában, az

     Alt + F1

     Alt + F2

     Alt + F3

     Alt + F4

     billentyûpárokkal több képernyôn dolgozhatunk párhuzamosan. (Nagyobb Unixban 4-nél több lehetôség szokott lenni erre.)

  7. Hálózatba (Novell, DEC) kötött gépen nekem csak akkor indult el a Linux, ha nem lett elôtte a DOS-ban elindítva a hálózat.

  8. Win-95 alatti DOS ablakban nem fut a Linux, csak a DOS módban történô újraindítás után.

• DOS alatt mûködô elég jó vi editor

  Egy elég jó DOS-os vi-t installálhatunk, ami Win-95 alatti DOS ablakban is mûködik. Kb. 1 MB helyet foglal el. Rendszeresen használom, egyetlen hibáját találtam eddig: Szövegrészt sokszor rosszul másol új helyre. (Azt teszem helyette, hogy kimásolom másik fájlba a szövegrészt, aztán visszahozom az új helyére.)

  Egy érdekesség: HTML fájlokat is lehet nézegetni ezzel a vi-al.

  Az installációs anyag az elvis.arj fájlban van.
  

  A kicsomagolás az "elvis" directoryba történik, a kapott fontosabb fájlok a következôk:
  

  fájl neve	mire jó, mi a teendô vele
  readme.csa	Ha nem C:\elvis-be installáltunk, itt van leírva, hogy mit editáljunk.
  elvis.ini	A Unix-os "$HOME/.exrc" konfigurációs fájl megfelelôje.
  vi.exe	Ezt indítjuk editáláskor.
  README.html	Help fájl HTML formában. "vi README.html"-el megnézhetjük

• vi segédanyagok

  Azoknak az elszántaknak szeretnék vele segíteni, akik a vi editort akarják használni. Egy rövid leírásból kiderül, hogy a többi fájl mire használható.

  Az anyag a vi.tar fájlban van, amit Unix alatt a tar -xvf vi.tar paranccsal csomagolhatunk ki (az aktuális directory-ba).
  

  fájl neve	mire jó, mi a teendô vele
  vi_leir.txt	Leírás (DOS ékezetekkel), editorral nézhetô meg igazán.
  linux.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc" névre másolandó konfigurációs fájl. MS-DOS-al megegyezô (= 437-es kólapú) Linuxos jelkészlet mellett használható.
  lovi.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc", "Latin-1" (=MS-Windows) jelkészlet mellett történô használatra.
  lovihtml.exrc	Linuxos, "$HOME/.exrc", "Latin-1" (=MS-Windows) jelkészlet mellett történô használatra - html-re konvertálja az ékezeteket.
  sco_unix.exrc	"$HOME/.exrc" SCO Unix-ra, benne arra példa - COBOL nyelvhez - hogyan lehet gyakori nyelvi elemek beadására billentyûket átdefiniálni.
  AIX.exrc	"$HOME/.exrc" IBM AIX-re, szintén COBOL-os billentyû konfigurálással.
  show.exrc	A Linuxos ~/.exrc használja, szintén a $HOME-ba kell másolni.

• hd utility

  Mivel újabban a Unixok nem mindegyike tartalmazza a hd (=hexa dump) parancsot, ugyanakkor ennek az outputja (legalábbis nekem) élvezhetôbb, mint az od (=octal dump) parancs akármilyen paraméterezésével kapott eredmény, a hd.tar fájlban megtalálják a parancsot.
  Unix alatt, a tar -xvf hd.tar paranccsal csomagolhatják ki (az aktuális directory-ba).
  

  fájl neve	mire jó, mi a teendô vele
  hd.c	A parancs c kódja.
  linux.hd	A parancs (a lefordított c-program) Linux-ra.
  sco_unix.hd	A parancs SCO-Unix-ra.
  AIX.hd	A parancs IBM AIX-re.

• Magyar billentyûzet Linux alatt

  A   magyar_bill.tar   fájlban megtalálják, és - Unix alatt - a

  tar -xvf magyar_bill.tar

  paranccsal csomagolhatják ki (az aktuális directory-ba) azokat a fájlokat, amiket magyar billentyûzet beállításával kapcsolatban használni lehet.
  

  Az Interneten gyûjtöttem a fájlokat, amik közül elég a "magyar.map"-ot használniuk arra, hogy a magyar billentyûzetet "értse" a Linux. A többi fájlról - ha van kedvük - derítsék ki, hogy mire jók.
  

  A magyar.map beállítása a Linuxban a

  loadkeys magyar.map

  paranccsal történik. A parancsot célszerû olyan helyre tenni, - pl. ~/.profile vagy /etc/profile - ahol automatikusan végrehajtódik. (A parancsba írják be a magyar.map teljes útvonalát, azaz abszolút fájlnevét.) Egyszeri végrehajtása az összes (Alt+F1, Alt+F2, ...) képernyôre érvényessé teszi. A

  loadkeys -d

  paranccsal hatástalanítható.
  

• Lovardabeli Linux konfigurálása

  A valerie gépen, a /public/$(echo ~csa)/unix directoryban találják a GUEST nevû fájlt. Ha ftp-vel lehozzák a ~guest directoryba (ahova a Linux bejelentkezés után jutottak), és kiadják a

  tar  -xvzf  GUEST
  .  .profile

  parancsokat, akkor a következô lehetôségeket használhatják:

  • A Linux érti a magyar billentyûzetet.

  • Az XW paranccsal egy olyan - Win95-re hasonlító - X-Windows felületet kapnak, amiben két terminál emulátor ablak, egy "xv"(grafikus konvertáló program) ablak, valamint a "progkornyezet"-es Netscape ("ikon" állapotban) található.

  • Az XW  X paranccsal egy olyan - X-ben megszokott formájú - X-Windows felületet kapnak, amiben két terminál emulátor ablak, egy "xv"(grafikus konvertáló program) ablak, valamint a "progkornyezet"-es Netscape található. (Utóbbinak a "Netscape logo"-jára egy analóg óra kerül).

  • A vi editor az ugyanitt korábban említett lovi.exrc konfigurálással dolgozik.

  • A  VH  fájlnév  parancs hatására a vi editor az ugyanitt korábban említett lovihtml.exrc konfigurálással dolgozik. (Vagyis az ékezeteket html-re "fordítja").

  • Az eddig felsorolt lehetôségek - a beállításukat követôen - minden újabb (Alt+F2, Alt+F3,...) ablakban történô bejelentkezésre érvényesek.
  
  Ezt az X-Windows-t is Ctrl+Alt+Backspace billentyûleütéssel fejezhetik be a leggyorsabban.

  
  A GUEST fájlt az

  mcopy  GUEST  A:

  paranccsal DOS-floppyra másolhatják, és legközelebb arról hozhatják be az

  mcopy  A:GUEST

  paranccsal.

  
  A GUEST-bôl ki-"tar"-olt  bin/XW  parancsból az X-Windows-t indító xinit parancs "paraméterezését" láthatják. A

  
  .fvwm95rc (191-203)
  .fvwmrc   (190-208)
  .xinitrc.w95
  .xinitrc.X 

  fájlok közül pedig az elsô két "kontrol"-fájlban megtalálják - a ()-jelben jelzett sorokban - azt, hogy hogyan lehet egy ilyen X-felületet inicializálni. (Pontosabban mondva: A zárójelben jelzett sorokat módosítottam a Linux X-Windows-installáció megfelelô "konfigurációs" fájljaiban).

ELÔADÁS EMLÉKEZTETÔK - 1997/98 2. félév

• 1. elôadás

  UNIX: többfelhasználós, többprocesszes op. rendszer. Daemon-ok feladatai, foreground, background parancs végrehajtás. Editorok: vi, emacs, joe, wpe. Shell, parancs formátumok, a shell néhány feladata, az output átirányítása fájlba, fájl végére. Hosszú parancs, folytatósor (elsôdleges, másodlagos prompt), egy parancs több sorban, több parancs egy sorban. Korábban kiadott parancsok visszahozása, editálása. (bash) Standard input, standard output, szûrôk, a pipe fogalma. A cd, cp, cat, head, tail, cut, man, more/less(Linux) és sed parancsok.

• 2. elôadás

  Sorvége jelzés MS-DOS, Unix és Macintosh op. rendszerekben. Hexadecimális, oktális jelölésmód. A bc parancs, mint szürô. Az echo parancs. Egy egyszerû, egyparaméteres parancsfájl.
  Fájlnevek speciális karakterei (a shell számára). Relatív és abszolut fájlnevek.
  A Unix filerendszer készítôi oldalról nézve. (Szuperblokk, az i-node adatai, adatcímzés, fragment, "fast filesystem", a directory szerkezete). Az mkdir, pwd, rm, rmdir, ln, mv és ls parancsok.
  File jogosultságok (az "rwx" fájlokra). A chmod és umask parancsok.

• 3. elôadás

  Rejtett fájlok (a . és .. jelentése). Fájl jogosultságok directorykra. Problémás esetek. A 3 kiegészítô jogosultság értelmezése a különbözô Unix rendszerekben.
  Az mv parancs részletesebben.
  A shell ciklus- és elágaztató utasításai (for, while, repeat, case, if, break, continue). A Unix parancsok status kimenete. A test parancs.
  A parancsfájl paraméterek ($#, $0, $1, ..., ${10}, ..., $*).
  

• 4. elôadás

  Az xargs parancs. Shell belsô parancsok. (echo és /bin/echo különbsége.) A $* és $@ jelentése parancsfájlokban. A shift parancs.
  További speciális jelek és jelentésük a shell számára. (A korábbiakkal együtt: * ? [ ] \ ~ # | - $ & > < >> << " ' ` ( ) { } ). Parancs a parancsban. Standard output, standard error különbsége, elirányítása. A /dev/null fájl. A következô parancs-indítások különbségei:
  sh parancs
  parancs
  exec parancs
  . parancs (a ~/.profile és .bash_profile fájlok)
  Rejtett fájlok. Az alias parancs. A PATH formája és használata. Mit örököl egy processz a környezetébôl, mit (nem) ad vissza. Reguláris kifejezések. ( * . .* [...] [^...] ^reg_kif reg_kif$ \(reg_kif\) ).

  Reguláris kifejezések használatára - és más dolgokra is - példa az alábbi, Linux X-Windows-ban futtatandó, RGB nevû letölthetô shell script. (Idô hiányában nem szerepelt az elôadáson, csak utalás történt rá.)
  A script feladata az, hogy az X-Windowsban használható összes különbözô színnel - mint háttérszínnel - nyisson egy xterm ablakot, aminek fejlécében a szín RGB összetétele és összes lehetséges (angol) megnevezése látszik. A felhasználó beírhat egy (esetleg üres) sort az ablakba, és ENTER-rel eltüntetheti az ablakot.

  A $XFILESEARCHPATH/rgb.txt fájl - a 2. sorától kezdve - tartalmazza a színek definícióját. (XFILESEARCHPATH megfelelô értéke Linux installálástál függôen pl. /usr/X11/lib/X11 vagy /usr/X11R6/lib/X11 lehet.) (A showrgb parancs megmutatja a fájlt.) Az alábbi részletek ebbôl a fájlból valók azzal a módosítással, hogy a tabulátor jeleket pontokkal helyettesítettem.

  250 235 215..antique white
  250 235 215..AntiqueWhite
    0   0 128..navy
    0   0 128..navy blue
    0   0 128..NavyBlue
   10  10  10 ..gray4
   10  10  10 ..grey4
  0     0 139..dark blue
  0     0 139..DarkBlue
    0   0   0..black
  255 255 255..white
  

  A sorban levô elsô 3 értékes információ a szín vörös-zöld-kék összetétele, ezt követi a szín neve (amiben lehet helyköz is).

  Az alábbiakban megadott - sorszámozott - shell script 2-7. sora az alábbi, szabályos formára hozza, és rendezve leteszi a ~/tmp.rgb fájlba az adatokat.

  000:000:000:black
  000:000:128:NavyBlue
  000:000:128:navy
  000:000:128:navy blue
  000:000:139:DarkBlue
  000:000:139:dark blue
  010:010:010:gray4
  010:010:010:grey4
  250:235:215:AntiqueWhite
  250:235:215:antique white
  255:255:255:white
  

   1     cd ${XFILESEARCHPATH:-/usr/X11R6/lib/X11}
   2     tail +2 rgb.txt | tr "\011" " " | sed "s/^ *//" | \
   3      sed "s/\([^ ]*\)  *\([^ ]*\)  *\([^ ]*\)  *\(.*\)$/\1:\2:\3:\4/" | \
   4      sed "s/^\(.\):/00\1:/" | sed "s/^\(..\):/0\1:/" | \
   5      sed "s/:\(.\):/:00\1:/g" | sed "s/:\(..\):/:0\1:/g" | \
   6      sed "s/:\(.\):/:00\1:/g" | sed "s/:\(..\):/:0\1:/g" | \
   7      sort >~/tmp.rgb
   8     for i in `cut -d: -f1-3 ~/tmp.rgb | uniq`
   9      do
  10       SZIN=`fgrep $i: ~/tmp.rgb | head -1 | cut -d: -f4`
  11       FEJLEC="RGB "$i" - "`fgrep $i ~/tmp.rgb | cut -d: -f4 | sort | \
  12                            tr "\012" "," | sed "s/,$//" | sed "s/,/, /g"`
  13       xterm -bg "$SZIN" -title "$FEJLEC" -geometry 120x10-0-30 -font 6x12 -e head -1
  14      done
  

  A fájl átalakítása - részletezve - a következô:
  • A 2. sorban a tr a tabulátorokat helyközre cseréli, a sed pedig elhagyja a sorok elejérôl a szóközöket.
  • A 3. sorban levô sed az elsô 3 helyköz(sorozato)t ":"-tal helyettesíti. Állhatna helyette az alábbi sor is:
    sed "s/ */:/" | sed "s/ */:/" | sed "s/ */:/" | \
  • A 4-6. sorokban levô sed utasítások egészítik ki az egy- és kétjegyû számokat háromjegyûre. Ha ezt nem tennénk, akkor csak annyi lenne a megoldás "szépséghibája", hogy a rendezés nem "szigorúan RGB számok szerint" történne. (Az azonos 5. és 6. sorok mindegyike azért van szükség, mert az "N:N:N" ill. "NN:NN:NN" alakú RGB megadásokban az egymást átfedô ":N:" ill. ":NN:" alakú részek közül a sed egyszerre csak egyet helyettesít még "/g" megadásával is.)

  A 8-14. sorban levô for ciklus a létrehozott ~/tmp.rgb fájl alapján hajtja végre a feladatot. Részletezve:

  • A 8. sorbeli for ciklus az összes különbözô RGB színen fut végig. (Ha az rgb.txt csak a fenti részlet lenne, akkor a "000:000:128 000:000:139 010:010:010 250:235:215 255:255:255" értékeken.) Ehhez a cut kivágja a fájlból az RGB értékeket, a uniq pedig kihagyja - a már rendezett sorozatból - az ismétlôdéseket.
  • A 10. sor a szín egy nevét teszi a SZIN változóba. Ehhez az fgrep megkeresi az RGB színhez tartozó sorokat, a head veszi az elsôt, a cut pedig ebbôl kivágja a szín nevét.
  • A 11-12. sor a FEJLEC változóba az "RGB NNN:NNN:NNN - " szöveget (ahol NNN:NNN:NNN a szín RGB-kódja), majd emögé a szín összes nevét teszi (ABC-sorrendben). Az elôkészítés a SZIN töltéséhez hasonló. A szín-neveket tartalmazó sorok sorvége jeleit a tr parancs vesszôre cseréli, ebbôl az utolsót a sed lehagyja, a többit pedig egy újabb sed helyközzel toldja meg.
  • A 13. sor nyitja az xterm ablakot az adott háttérszínnel és fejléccel. Az ablak 10 sort és 120 oszlopot tartalmaz 6x12-es jelmérettel. Az ablakban a (default) shell helyett a head -1 parancs fut, ami tkp. egy read paranccsal egyenértékû, de utóbbit nem írhatnánk a head -1 helyett, mert shell belsô parancs. (A head -1 helyén shell-script hívása is állhatna.) Az xterm parancs opciói közül a -e csak utolsó lehet, a többinek a sorrendje kötetlen. Ha mégis shellt indítanánk az xterm ablakban, és szerepelne a -ls opció, akkor a shell login-shell lenne, vagyis a ~/.profile (vagy .bash_profile) végrehajtódna induláskor.

  Az "rgb.txt" alkalmas editálásával a szín-nevek magyarosíthatók, a színek pedig akár el is ronthatók.

  Akit az xterm ablakban használható betûtipusok érdekelnek, az a $XFILESEARCHPATH/fonts directory aldirectoryjaival foglalkozzon. (A font-neveket az xlsfonts parancs is megadja).

• 5. elôadás

  A shell select ciklusa. Példa while és case szerkezetre: igen/nem beolvasása. Az stty parancs. Az "erase", -a, -g opciók. Az alábbi parancs-sorozatok mindegyike egyetlen jelet olvas - a képernyôre történô írás nélkül - az "xxx" környezetváltozóba:

  stty raw -echo; xxx=`dd bs=1 count=1 2>/dev/null`; stty cooked echo

  stty -icanon min 1 -echo; xxx=`dd bs=1 count=1 2>/dev/null`; stty icanon echo

  Linux esetén a "dd bs=1 count=1 2>/dev/null" utasítás helyett "head -1c" is írható. A két stty-beállítás nem azonosan mûködik a nem szokványos jelek beadásakor. (Pl. a RETURN billentyû leütése a "raw" esetben "CtrlM"-et, a "-icanon" esetben semmit sem tesz az "xxx"-be.).
  A dd parancs használata floppy fizikai másolására.

  További diszk- ill. user-adminisztrációs parancsok: df, du("quota-ellenôrzés is"), who, w(Linux), finger.

  Nevesített pipe-ok és használatuk. ("mknod fájlnév p" illetve "mkfifo fájlnév" parancsok.)

  A nohup parancs. Feladatok ütemezése az at illetve crontab parancsokkal. A "crontab" táblázat szerkezete. Az ütemezett feladatok listázása, törlése.

  A (reguláris) fájlba történô "összecsomagolás" tar paranccsal, és a fájl tömörítése. (compress, gzip, pack).

• 6. elôadás

  Shell function-ök definiálása és használata (export -f). A következô konstrukciók jelentése:
  

  parancs1 && parancs2
  parancs1 || parancs2

  Szignál küldés és kezelés Unixban. A ps, kill és trap parancsok.
  A Unix boot. Az init parancs. A /etc/inittab fájl szerkezete. A /etc/rc... boot-scriptek. Futási szintek (run level) a Unixban.
  A shutdown, init 0 és haltsys parancsok. Mi van a "ctrlaltdel" mögött a Linuxban ?
  Az awk program(ozási nyelv). BEGIN, END, $1, ..., NF, program konstrukciók, értékadás, kiiratás a "print" és "printf" utasítással.
  ("awk" programokra példákat az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" találnak: XXIII. 37. 38. 40.)
  A sed néhány további lehetôsége. ("d" parancs, címek, címtartományok kijelôlése, "cimke" és "goto".)
  ("sed" használatára példákat a 4. elôadáshoz kapcsolódóan kidolgozott feladatban, valamint az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" találnak: 37. 39. 40.)

• Ami kimaradt(?), de tudni kell

  Néhány - a gyakorlatban fontos - Unix parancs ugyan itt-ott említésre került, de vagy csak érintôlegesen, vagy a "nappalis" és "estis" elôadás egyikén. Ezeket foglalom itt röviden össze:
  • A sort parancs rendezésre szolgáló szûrô. A "-r" opcióval csökkenô rendezés írható elô. Egyéb (-k) opcióval az is megadható, hogy ne a teljes sor legyen a rendezési kulcs.
    (A "sort" és "uniq" parancsokra példákat az alábbi, kidolgozott "gyakorló feladatokban" találnak: IV. XV. XXI. 39.)
  • A uniq parancs - opciók nélkül - az input fájl egymásutáni azonos sorait egyetlen sorral helyettesíti. A "-u" ill. "-d" opcióval az elôbbiek közül csak az egyszer ill. egynél többször elôforduló sorokat hagyja meg. A "-c" opcióval minden sor elé kiírja, hogy hányszor fordult elô. (A parancsot rendezett inputra érdemes alkalmazni.)
  • Az env parancs az exportált környezetváltozókat listázza.
  • A set parancs az összes környezetváltozót listázza. Különbözô opciókkal egész mást csinál. Néhány fontosabb ezek közül: A "set -e" parancsot követôen az elsô hibás (nem 0 státuszkimenetû) parancs után a shell befejezi a munkát. (Igy "nem hibatûrô" parancsfájlok kezdôdjenek.) A "set -o vi" parancs (bash esetén felesleges!) azt eredményezi, hogy a "visszahozott" korábbi parancssorok a "vi" soreditálási szabályai szerint módosíthatók. Ha a "set" parancs argumentumokat (nem - jellel kezdôdô paramétereket) kap, azok a "set"-et követôen a pozícionális paraméterek ($1, $2, ...) helyébe lépnek.
  • A diff parancs két szövegfájlt hasonlít össze és az eltéréseiket adja eredményül.
  • A comm parancs két rendezett szövegfájl sorait három oszlopban listázza. Az elsôben ill. másodikban azokat, amik csak az elsô ill. második fájlban szerepelnek, a harmadik oszlopban azokat, amik mindkét fájlban szerepelnek. A "-1", "-2" ill. "-3" opcióval a megfelelô oszlop elhagyható.
  • A tr parancs nem csak arra való, hogy két stringben megadott jel-helyettesítést végezzen az inputon, hanem arra is, hogy a "-d" opciót követôen megadott jeleket törölje az outputból. (Pl. a tr -d "\012" <f1 parancs eredménye egyetlen (pontosabban nulla!) sor. (A "sorvége" jelek nélkül listázza az f1 fájlt.) Ha egy Unixban nem megy az echo -n ..., ugyanazt a hatást érhetjük el az echo ... | tr -d "\012" paranccsal.
  • Az apropos parancs megmondja egy stringrôl, hogy melyik "man" lapok NAME részében fordul elô.
  • A Linux(bash) help parancsa a shell belsô parancsokat listázza ki. Ha ezek valamelyikét a "help" szó mögé tesszük, akkor arról a belsô parancsról kapunk rövid információt.

• Ami kimaradt, de nem árt tudni

  Néhány - idô hiányában - szintén elmaradt Unix ismeretre utalok röviden az alábbiakban. Ez legfeljebb arra elég, hogy tudják, minek kell bizonyos problémák, feladatok esetén részletesebben utánanézni.
  • A terminfo (régebben termcap) egy olyan "képernyô adatbázis", amiben rengeteg termináltipusra megadják, hogy milyen jelsorozatokat kell küldeni a terminálra bizonyos hatások (pl. pozícionálás, törlés, szín vagy fényesség) beállítására. Ugyanitt adható meg pl. az is, hogy milyen billentyûkombináció jelenti az F1, F2, ... funkcióbillentyûket.
    A termcap csak "source" formában létezik, a terminfo-hoz is tartozik olvasható "source", de azt a "tic" paranccsal le kell fordítani. A fordításnak a (többnyire a /usr/lib/terminfo aldirectoryjaiban tárolt). eredményét használják a Unix alatt futó programok. A terminfo ill. termcap "source" fájlok megértése és készítése fáradságos, idôigényes feladat. (A termcap "source" a captoinfo paranccsal alakítható át terminfo "source" formába.)
  • A tput paranccsal tudunk shell szinten "képernyôfüggetlenül" írni képernyôvezérlô parancsokat. Ezekben a terminál-hatás "terminfo"-s nevét adjuk meg paraméterül, eredményül pedig a hatást kiváltó, terminálfüggô jelsorozatot kapjuk. Ehhez a terminál tipusát a TERM környezetváltozóban be kell állítani, amit maga a Unix rendszer - többnyire jöl - megtesz. A lehetôségek rugalmassága azzal is növelhetô, hogy a /usr/lib/terminfo helyett más adatbázist is használhatunk, ha a saját terminfo directory nevét betesszük az exportált TERMINFO nevú környezetváltozóba.
    Néhány példa a tput használatára:

             tput clear             # törli a képernyôt
             tput bold              # fényesebb betûket ír
             tput rev               # inverzbe megy át
             tput blink             # villogó betûket ír
             tput sgr0              # újra normál betûket ír
             tput bel               # sípló hangot ad
             tput cup 12 45         # a 12. sor 40. oszlopára pozícionál
             tput reset             # esetleg visszaállítható vele az "elrontott képernyô"
             

  • A billentyûzet átkonfigurálására Unixonként egészen más fájlokba kell belenyúlni, az ezt aktívizáló parancsok sem egységesek. A "telnet" maga is "belejátszik" abba, hogy mit kap a Unix egy billentyû leütése után. Linuxhoz a linux.tty, SCO-Unixhoz a sco.tty letölthetô fájlok segíthetnek annak, aki erre a fáradságos munkára kényszerül.
  • Ugyanennyire nem egységes a belsô kódokat a képernyôn megjelenítô fontkészlet kiválasztása sem. Linuxban a setfont parancs szolgál erre a célra. (Paraméter nélkül használva arra is jó lehet, hogy a "grafikus módba átment" terminált visszaállítsuk karakteres módba.)
  • Fájlrendszert létrehozni az mkfs paranccsal lehet. Sérült (vagy nem szabályosan lezárt) fájlrendszert az fsck paranccsal lehet "rendbetenni". (Ez a DOS-beli chkdsk Unixos megfelelôje.)
  • A fájlrendszert újabbal egészíthetjük ki úgy, hogy a mount paranccsal a "root" fájlrendszer egy üres directoryjára akasztjuk azt.(root-jog kell hozzá). Pl. Linuxban a DOS-floppy-t a

    mount -t msdos /dev/fd0 /mnt

    parancs után /mnt directoryként látjuk. ("umount /dev/fd0" vagy "umount /mnt" paranccsal lehet megszüntetni a mount hatását. (Csak utána vegyük ki a floppyt !) A paraméter nélküi mount parancs megmutatja, hogy mi van mountolva. (Ez az információ a /etc/mtab vagy /etc/mnttab fájlban szokott lenni. A boot/oláskor végrehajtandó "mount"-ok pedig a /etc/fstab vagy /etc/vfstab fájlban).
  • Minden Unix tartalmaz legalább néhány olyan parancsot, amivel DOS floppy-ra alapvetô feladatokat végre lehet hajtani. A Linuxban legalább az mcopy és mdir parancsokat (a lovardában pl.) célszerû ismerni. (Van hozzájuk "man", de azt ismerve, hogy "m" betû nélküli DOS megfelelôjük mire való, "man" nélkül is kitalálható a használatuk.) Az összes többi Unixban doscp ill. dosdir felel meg az elôbbi két parancsnak, és doscat, dosls, dosmkdir, dosrmdir, dosformat szokott lenni a további teljes választék.(A parancsok nagyjából azt tudják, amit a "dos" elôtag nélküli Unix ill. DOS megfelelôjük.)
  • A which paranccsal tudhatjuk meg, hogy egy parancs melyik könyvtár(ak)ban van. A whereis parancs hasonlókat tud, de nem ugyanezt. Nem keres fájlt a saját könyvtárainkban, de keres pl. a "man" directorykban.
  • A make parancs arra való, hogy automatikusan "frissíteni" tudjunk egy olyan fájlt, ami másik fájloktól függ (esetleg azokból készül), és az alapfájlok valamelyike "frisebb" (dátum szerint) a szóbanforgó fájlnál. Programnyelvek "object"-fájljai függnek így "source" fájloktól. Egy egyéb alkalmazás a következö tényekbôl indul ki: A /etc/motd (rendszergazda üzeneteket tartalmazö információs) fájlt minden bejelentkezéskor látjuk, hacsak a HOME-directorynkba nem teszünk egy ".hushlogin" nevû (tetszôleges tartalmú) fájlt. Hogy csak akkor lássuk, ha változott a tartalma, azt az alábbinál egyszerúbben is megoldhatjuk ugyan, de most a make használatára akarok példát mutatni. Tegyük a $HOME/.profile (vagy .bash_profile) fájlunkba a következô sorokat:

             if [ -f /etc/motd ]
                then make -s -f .hushlogin .hushlogin
             fi
             

    Ezzel azt mondjuk a make-nek, hogy a .hushlogin fájlban van az, hogy mit kell csinálnia, és egyúttal ez a "frissítendô" fájl. Maga a .hushlogin így néz ki:

             .hushlogin: /etc/motd
            	touch .hushlogin
            	more /etc/motd
             

    Ezzel azt mondjuk, hogy a .hushlogin a /etc/motd-tôl függ, és ha régebbi annál, akkor a touch és more parancsokat kell végrehajtani. (A touch(frissíti a .hushlogin dátumát) és more elôtt TABulátor jelnek kell állnia, mivel a fájlban több, a fentihez hasonló szerkezet is állhat.) (A make-nek a -s opció miatt ugyan "csendben" kellene dolgoznia, de egyes gépeken (pl. valerie) mégis kiírja, hogy "a .hushlogin már up-to-date", ha nincs egyéb dolga.)