E. Best 1983-ban megfogalmazta párhuzamos programok egy reláció alapú szemantikai modelljét [[???Best 83]]. A szemantikai tartomány elemei olyan relációk, amelyek az állapottér pontjaihoz érvényes végrehajtási sorozatokat rendelnek hozzá. A végrehajtási sorozatok elemei felváltva állapotok (változók értékei) illetve az állapotátmenetért felelős folyamatok azonosítói. Két szomszédos állapotot mindig az állapotátmenetért felelős atomi művelet hatásrelációja kapcsol össze. A végrehajtási sorozat tehát alkalmas arra, hogy egy prefixe egyértelműen azonosítsa a párhuzamos program minden egyes komponensének állapotát. A végrehajtási sorozatok tulajdonságainak elemzésével Best definiálja a holtpont, a pártatlan ütemezés, a parciális helyesség, a terminálás fogalmát. Modelljében megjelenik a feladat (cél) fogalma, amely az állapottér felett értelmezett bináris reláció ([[???Fót 83]]). Igazolja, hogy az Owiczki-Gries féle következtetési szabályrendszer helyes és teljes a definiált parciális helyesség bizonyítására nézve. Absztrakt programok relációs műveleti szemantikájának definíciójában az érvényes végrehajtási sorozat fogalmát általánosítjuk.