A faji változatosság itt a legnagyobb a földön, becslések szerint km2-ként 75000 különböző fafajta, és 150000 magasabb növény él itt. Az összsúlya pedig az itt élő élőlényeknek km2-ként megközelítőleg 90790 tonna.

Flóra

Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit.
A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék.

Fauna

Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az Amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad . A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek ,a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.
A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. ragadozók. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő arapaima, de itt folyami delfinek is találhatóak. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek.

Néhány a szárazföldön élő állat:

Név Rövid leírás Kép
Jaguár
A jaguár (Panthera onca) a macskafélék egy nagy testű, Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein elterjedt faja. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő nagymacskákkal, köztük az oroszlánnal, tigrissel és leopárddal.
A jaguár az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából (Pantherinae), amelyik Amerikában fordul elő.
Jaguár
Jaguarundi
A jaguarundi (Puma yaguarondi) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.
Neve elenére nem a jaguár (Panthera onca), hanem a puma (Puma concolor) közeli rokona
A faj igen változatos területeken fordul elő a sűrű esőerdőktől kezdve a bozótosokon és a pampákon át a mocsarakig bezárólag. A hegyvidéket kerüli, 2000 méteres tengerszint feletti magasság felett ritka. Elterjedési területe Argentína északi részétől egészen Mexikóig, illetve az Amerikai Egyesült Államok déli vidékéig (Texas) terjed. Floridában valószínűleg él egy elszökdösött házikedvencekből visszavadult populáció.
Jaguarundi
Örvös pekari
Az örvös pekari (Pecari tajacu) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a pekarifélék (Tayassuidae) családjához tartozó faj.
Az örvös pekari nedves és száraz trópusi erdők, chaparral (keménylombú és tüskés cserjékből álló növényállomány) és prérik az USA délnyugati résztől Dél-Amerikán át egészen Észak-Argentínáig megtalálható. Trinidad és Tobago szigetein is vannak állományai. Jól alkalmazkodott az emberi településekhez is; számbavevő állományai vannak az arizonai Phoenix és Tucson külvárosaiban, ahol termesztett- és dísznövényeket fogyasztanak. Az örvös pekarikat életterük elpusztítása (erdő- és cserjeirtások mezőgazdasági célból) és a mezei termények védelmére szervezett helyi irtóhadjáratok veszélyeztetik.
Örvös pekari
Közönséges tapír
A közönséges tapír vagy más néven dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla), azon belül a tapírfélék családjába (Tapiridae) tartozó faj.
Dél-Amerika északi részétől Dél-Brazíliáig, Észak-Argentínáig. Jól érzi magát trópusi erdőkben, ahol az évi középhőmérséklet 27 °C körül van és a relatív páratartalom 75%-os, valamint folyóvizek, mocsarak közelében.
Közönséges tapír
Övesállatok (tatuk)
Az övesállatok vagy más néven tatuk a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe tartozó emlősök egyik családja. (Ebben a rendszerezésben a páncélosok rendjébe tartoznak. A család kilenc nemet és huszonegy recens fajt számlál, ezek legkisebbike 120 grammos, legnagyobbika 60 kg-os. Fajai Észak- és Dél-Amerikában élnek Kanada kivételével.
A tatuk háta páncéllal fedett, melyet középen mozgatható övekbe rendezett, máshol mozgathatatlan csonttáblácskák alkotnak. Az övek száma fajra jellemző tulajdonság. Ha veszélyt éreznek, összegömbölyödnek, áthatolhatatlan bőrcsont-páncélt mutatva a támadónak.
Jaguár