Csapatmunka mentorálás
A Szoftvertechnológia és Programozás technológia 2. tárgyak gyakorlati óráin a hallgatók 3 fős csapatokban dolgoznak. Egyik célunk segíteni őket a csapatmunka elsajátításában, hatékonyabbá tételében. Ennek érdekében Scrum módszertanból vett elemeket alkalmazunk a órák során (futam, napi Scrum, bemutató, termékgazda, Scrum mester). Továbbá jómagam "csapatmunka mentor" szerepkörből várom a hallgatók kérdéseit, visszajelzéseit.
Kérdőív
FÉLÉV ZÁRÓ KÉRDŐÍV. Köszönjük a közreműkődést!
Félév közi kérdőív: A csapatmunka mentorálását segítő kérdőívünk. Köszönjük a közreműkődést!
EREDMÉNYEK
1. futam visszatekintés eredményei
Az első futam végi, visszatekintést segítő kérdőívünket összesen 113-hallgató töltötte ki, összesen 48 különböző csapatból. 20 csapat esetében legalább 3-an kitöltötték, 16 csapatban esetében legalább 2-en, 12 olyan csapat volt, ahol csak egy személy töltötte ki a kérdőívet.
Csapatmunka értékelése
A 113 hallgató nyomán a következő átlag-értékek keletkeztek:
(Az értékelés során használt skála az 1..5, ahol 1- egyáltalán nem jó, 5 - nagyon jó.)
A csapat kommunikációjának megítélésében a következőképpen alakultak az arányok.
Erősségek
A csapat erősségeinek megnevezése esetén 61 olyan hallgató volt, aki legalább egyet megnevezett a következők közül: kommunikáció; munkamegosztás; egy fizikai térben való közös munka („összeültünk”); csapattagok korábbi ismeretsége („ismerjük egymást”).
Az arányok a következőképpen alakultak:
Néhány idézet a visszajelzésekből:
„ A mi csapatmunkánk erőssége volt, hogy …”
Gyengeségek
A csapat gyengségeinek megadása esetén 44 olyan hallgató volt, aki legalább egyet megnevezett a következők közül: kommunikáció (14); időbeosztással kapcsolatos nehézségek (16); munkabeosztás(7); motiváció(5). 18 olyan hallgató volt, aki azt jelezte, hogy nem volt a csapatnak gyengesége.
A következő diagram összefoglaló jellegű:
Néhány idézet a visszajelzésekből:
„ A mi csapatmunkánk gyengesége volt …”
Javító lépések
Amikor azt kérdeztük a hallgatóktól, hogy szerintük mit tehetnének annak érdekében, hogy jobb legyen a csapatmunkájuk, legnagyobb arányban (25%) azt fogalmazták meg, hogy az időbeosztásukat kellene optimalizálni. 24%-ban említették, hogy többször kellene közös fizikai térben dolgozniuk. Sok visszajelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a kommunikáción kellene javítaniuk (20%). Egymás ösztönzése és a jobb munkamegosztás kérdésköre is előkerült. Olyan hallgatók is voltak, akik teljesen elégedettek a csapatmunkával és nem tartják szükségesnek a “javítást”.
Összefoglaló diagram:
A hallgatók 80%-a egyértelműen szívesen megosztaná csapattársaival a csapatmunka optimalizálására vonatkozó ötleteit, 10%-a nehezen vagy egyáltalán nem tudja felvállalni véleményét.
Összegző gondolatok
Az első futam során a hallgatók többnyire jól érezték magukat a csoportmunkában (közérzetek átlaga: 4.62). A csapat teljesítményét is egész magasra értékelték (4.47). Az számértékelés esetén a csapat kommunikációjának megítélése okozta a legnagyobb szórást. Érdekes az, hogy bár közérzetük többnyire magas, a csapatok lelkesedését 0.54-el alacsonyabra értékelték.
A kommunikáció kérdésköre az erősségek és a gyengeségek esetén is hangsúlyosan visszatért. Ez rámutat arra, hogy milyen lényeges faktor a kommunikáció a csapatmunka során. Hasonlóan, a munkamegosztás és az időbeosztás is gyakran emlegetett faktor volt: A sikeresség kapcsán inkább a munka megfelelő beosztását, a sikertelenség kapcsán az idő nem megfelelő beosztását jegyezték fel a hallgatók. A korábbi hallgató-társi kapcsolataik mentén alakítani ki a csoportokat erősségként lett megjelölve, ahogyan az is, hogy közösen – egy fizikai térben dolgoztak együtt a csapattagok. A gyengeségek kapcsán a motiváció hiány is fellépett. Viszont volt több olyan hallgató, aki úgy élte meg, hogy a csapatnak nem is volt gyengesége, „minden flottul ment”.
A javító lépés ötletek szépen összecsengenek az erősségek-gyengeségek kapcsán kihangsúlyozott faktorokkal. Legtöbben az időbeosztás optimalizálását fogalmazzák meg lehetséges javító lépésnek, a közös fizikai térben történő munkát és a kommunikációt. Vannak, akik felvetik, hogy jobban kéne ösztönözniük egymást a munkára. Akik elégedettek a csapatmunkájukkal, azok többnyire nem is fogalmaznak meg lehetséges javító lépést.
A hallgatók 80%-a szívesen megosztja ötleteit a folyamatjavításra vonatkozóan, viszont sajnos van 10%, aki valamilyen oknál fogva nem vállalkozik erre.
Következtetésképpen elmondhatjuk: a hallgatók felismerték a kommunikáció, időbeosztás és megfelelő munkamegosztás fontosságát a csoportmunka kapcsán. Ráéreztek arra is, hogy a közös fizikai térben való munka segíti a haladást. Megfogalmazták, hogy egymás ösztönzése jó lépés lehet a siker felé.
További visszatekintések
A továbbiakban is kísérni fogjuk a csapatok munkáját a kérdőívek segítéségével. Kíváncsian várjuk, hogyan alakulnak az átlag értékek, erősségek, gyengeségek a szoftverfejlesztési folyamat előrehaladtával.
2. futam visszatekintés eredményei
Az második futam végi, visszatekintést segítő kérdőívünket összesen 45-hallgató töltötte ki, összesen 26 különböző csapatból. 5 csapat esetében legalább 3-an kitöltötték, 9 csapat esetében legalább 2-en, 12 olyan csapat volt, ahol csak egy személy töltötte ki a kérdőívet.
Csapatmunka értékelése
A 45 hallgató nyomán a következő átlag-értékek keletkeztek:
(Az értékelés során használt skála az 1..5, ahol 1- egyáltalán nem jó, 5 - nagyon jó.)
Erősségek
A csapat erősségeinek megnevezése esetén 32 olyan hallgató volt, aki legalább egyet megnevezett a következők közül: kommunikáció; munkamegosztás; csapatmunka; gyorsaság.
Az arányok a következőképpen alakultak:
Néhány idézet a visszajelzésekből:
„ A mi csapatmunkánk erőssége volt, hogy …”
Gyengeségek
A csapat gyengségeinek megadása esetén 32 olyan hallgató volt, aki legalább egyet megnevezett a következők közül: időbeosztás; halogatás; feladat megértése; nem volt gyengeség.
A következő diagram összefoglaló jellegű:
Néhány idézet a visszajelzésekből:
„ A mi csapatmunkánk gyengesége volt …”
Javító lépések
Amikor azt kérdeztük a hallgatóktól, hogy szerintük mit tehetnének annak érdekében, hogy jobb legyen a csapatmunkájuk, legnagyobb arányban (47%) azt fogalmazták meg, hogy az kommunikáción kellene optimalizálni. 21%-ban említették, hogy a halogatást kéne elkerülni. Visszajelzés érkezett arra vonatkozóan is, hogy a munkamegosztáson kellene javítani (6%). Olyan hallgatók is voltak, akik teljesen elégedettek a csapatmunkával és nem tartják szükségesnek a “javítást”(26%).
Összefoglaló diagram:
A hallgatók 90%-a egyértelműen szívesen megosztaná csapattársaival a csapatmunka optimalizálására vonatkozó ötleteit, 10%-a nehezen vagy egyáltalán nem tudja felvállalni véleményét.
Összegző gondolatok
Látható, hogy a második futam után minden átlag csökkent valamennyit, de legtöbb 0.29-et. Betudható ez annak, hogy most már kifinomultabban értékelnek a hallgatók, a "rózsaszín felhő alább hagyott". Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet, hogy a kommunikáció, a csapatmunka működése nem fejlődött a közös munka során, pedig elméletileg már jobban ismerik egymást a csapat tagok, jobban "összeszoktak."
A csapat erősségek kapcsán a kommunikáció tényező alábhagyott, a munkamegosztás és csapatmunka nagyobb hangsúlyt kapott. Örvenedetes, hogy a csapatmunka, mint erősség megjelent az első visszatekinéshez képest - jelentheti ez azt, hogy a hallgatók jobban érzékelik már, hogy valóban egy csapat tagjai. A gyorsaság, mint erősség is feltűnt. A gyengeségeket illetően még mindig viszonylag nagy százalék van, akik nem érzékelnek különösebb gyengeséget. A többség a halogatást érzékeli, ami viszont az időbeosztással is szorosan összefügg. Már az első felmérés során is láthattuk, hogy az időbeosztás kérdése legalább a hallgatók negyedét érintette, most úgy tűnik még többet. Megjelent most egy újabb tényező: "a feladat megértése." Oktatóként erre fokozottan fel kell figyelnünk: a feladatok még tisztább meghatározása segíthet csapatainknak.
A javító-lépés ötletek kategóriában kevesebb témájú visszajelzés született. A kommunikáció nagyobb arányban jelent meg, mint korábban (jelentheti ez azt, hogy a hallgatók egyre inkább felismerik, hogy a kommunikációra fektetett figyelem erős javulást hozhat a csapatmunkát illetően.) Itt is megjelenik (a gyengeségekhez hasonlóan) az új szó: halogatás - úgy tűnik, hogy sokak esetében aktuális probléma ez. A hallgatók 26%-ának nincs ötlete javító lépésre - ezek többsége abban az össefüggésben jegyzi ezt meg, hogy gyengeséget sem vélt fölfedezni a csapatban.
A hallgatók 90%-a szívesen megosztja ötleteit a folyamatjavításra vonatkozóan, viszont sajnos még mindig van 10%, aki valamilyen oknál fogva nem vállalkozik erre - az eddigi közös munka sem adott neki ehhez elegendő bátorságot.
További visszatekintések
A teljes fejlesztési munka végén egy komplexebb visszatekintő kérdőív kitöltését várjuk majd a hallgatóktól. A visszajelzések izgalmasak lehetnek.