Takács Béla:

Monitorok (2.)

Irodalom:

FAQ (Frequently Asked Question) M. J. Scott University of Western Ontairo

mjscott@heartlab.mi.uwo.ca

  1. "Szín szerint" milyen monitor csoportok vannak?

    Monokróm (kétszínű, fekete-fehér. zöld-világoszöld, borostyán szín
    )
    Szürkeárnyalatos (grayscale)
    színes
  2. A monitorok analóg vagy digitálisak?

    A kérdésre adott válasz előtt tisztázni kell, hogy a digitális illetve analóg jelző a monitor vezérlésére vagy monitorhoz továbbított adatokra vonatkozik.
    A CGA, EGA monitorok dig
    itális monitorok.
    A digitális monitorokon a színek száma korlátozva van. Az analóg monitornál, mint pl. a VGA, a színek számát általában a videokártya határozza meg, illetve a videokártya D/A átalakítója. Ha mindhárom színhez 1 byte színinformációt rendelünk - 256 * 256 * 256 = 16,7 millió szín lesz. A monitor elvileg végtelen színt tud megjeleníteni, kérdés, hogy mi mennyit tudunk ebből megkülönböztetni?
    A digitális vezérlésnél általában a fényerő, a kontraszt, a képméret és pozíció, valamint a külön
    féle torzítások kompenzálását oldják meg digitálisan, illetve a gyári beállításokat tárolják digitális formában.
  3. Hogy néz ki a CRT-ben levő árnyékmaszk ?

    a. Vékony invar lemez benne rengeteg apró lyuk. (Az invar 64% Fe + 36% Ni)
    b. Egy finom fémháló
  4. Melyek a lapos úgynevezett paneles képernyők (Flat-Panel Display) ?

    LCD (Liquid Crystal Display)
    passzív mátrixos
    aktív mátrixos
    ferroelektromos

    Plazmás megjelenítő
  5. Hogy működnek a folyadékkristályos kijelzők, megjelenítők?

    A folyadékkristályos kijelzők szendvics szerkezetű eszközök. Két - egymáshoz képest 90° -kal elforgatott - polarizációs szűrő között két átlátszó elektróda van, s ezek között helyezkedik el a folyadékkristály. A folyadékkristályról azt kell tudni, hogy hosszúkás rúd alakú molekulái a
    rajta áthaladó fény polarizációs síkját elforgatják. Az elforgatás szögét be lehet úgy állítani, hogy az is 90° legyen. Ha erre a folyadékkristályra feszültséget kapcsolunk az elforgatás szöge nem lesz 90° -os, hanem akár 0° is lehet. Ebből a következik, hogy feszültség nélkül a kijelző hátamögötti fényt - némi veszteség árán, a jelenlegi gyakorlatban ez kb. 5 -25% - átengedi, vagyis a képpont világos lesz. Ha feszültséget kapcsolunk a képpont elektródáira a polarizációs sík forgatása nem lesz megfelelő a polarizációs szűrőknek, ezért a fény nem jut rajtuk keresztül, vagyis a képpont sötét lesz.
  6. Az előbb említett LCD monokróm, azaz csak két szín pl. a fehér és fekete megjelenítésére képes. Hogy oldják meg, hogy a szürke árnyalatokat is meg lehessen jeleníteni ?

    Az vezérlést időben modulálják, változtatják. ha a képpont kb. 50%-ban fehér és 50%-ban fekete lesz, azt a szem szürkének fogja érzékelni. Ha a fehér és fekete aránya más lesz, a szürke árnyalata is más lesz. A gyakorlatban jelenleg 16..64 árnyalatos kijelzők léteznek.
  7. Hogy működik a színes LCD kijelző?

    A színes LCD megjelenítő, a CRT-hez hasonlóan, három alapszínből építi fel a színt.
    a. megoldás : additív színkeverés
    A 3 alapszín - piros, zöld, kék - megfelelő távolságból nézve a három pont egy színes pontnak látszik.
    b. megoldás : Szubsztraktív (kivonó) keverés
    A fehér színből a CYM (Cyan, Yellow, Magenta - türkiz, sárga, bíbor) kivonják a vezérlő pontnak megfelelő színt , ezáltal az emberi szemben ugyancsak létrejön a kívánt színérz
    et.
  8. Mit jelent az, hogy a megjelenítő passzív vagy aktív mátrixos ?

    A passzív mátrixos megjelenítőnél VGA felbontás esetén 640 oszlopot és 480 sort kell vezérelni, s ehhez 640 + 480 = 1120 tranzisztorra van szükség.
    Ha aktív mátrixos kivitelről van szó, ak
    kor minden képponthoz külön kell tranzisztort készíteni, tehát 640 * 480 = 307200 tranzisztor kell. S ha mindezt színesben akarjuk, a tranzisztorszámot meg kell szorozni hárommal, tehát csaknem 900-szoros növekedés lesz a tranzisztorszámban.
  9. Milyen tranzisztorokat használnak az aktív-mátrixos megjelenítőknél ?

    A passzív mátrixos megjelenítőknél szinte mindegy volt a tranzisztor fajtája, mivel tranzisztorok akár a mátrix szélén is lehettek, és a fény útjába csak az elektródák álltak, tehát csak azokat kellett átlátszóra készíteni. Az aktív mátrix esetén a tranzisztoroknak is megjelenítő felületén kell lenniük, tehát egészen kicsire és átlátszóra kell készíteni.
    A sok kis tranzisztort úgynevezett vékonyréteg tranzisztorral oldják meg, amit az IC gyártásból
    ismert fotolitográfiás eljárással készítenek.
  10. Mi a passzív és aktívmátrixos megjelenítő előnye és hátránya ?

    A passzív mátrixos megjelenítő kis látószögű, kontrasztszegény eszköz, emellett lassú válaszidejű, azaz gyorsan változó képek megjelenítésére alkalmatlan. Viszont kevés, vagyis az aktív mátrixos megjelenítőnél lényegesen kevesebb alkatrészt tartalmaz, tehát olcsóbb, jobb kihozatallal gyártható.
    Az aktív mátrixos megjelenítőnél - a képpontonkénti vezérlés, és a gyakoribb aktiválási lehetőség miatt -
    jobb kontraszt, világosabb színek, és gyorsabb reagálási sebesség érhető el. A bonyolultabb megvalósítás miatt lényegesen drágább.
  11. A passzív mátrixos megjelenítőknél mit jelent a dual scan jelző, és ennek az előnye ?

    A nagyobb kontraszt érdekében a képernyőt két részre osztják, egy felsőre és egy alsóra. A két rész frissítése egymástól független, de a nem dual scan-eshez képest gyakoribb, ezáltal jobb lesz a kontraszt, illetve a reagálási sebesség.
  12. Mi a ferroelektromos LCD működésének lényege?

    Az LCD egy speciális változata a ferroelektromos megjelenítő. Az elektródára adott töltésekkel lehet a polarizációt befolyásolni.
    A FE-LCD nagyon gyors válaszidejű (kb. 100 ns), de gyártása nem megoldott.
  13. Mi a plazmás kijelző (megjelenítő) lényege ?

    A kijelző lényege, hogy a két átlátszó elektródasor között meghatározott gáz van. Ha a megfelelő elektródákra feszültséget kapcsolunk az egymást látszólag keresztező helyen a gáz ionizálódik és fényt bocsát ki. A gáz fajtája határozza meg a fény színét.
    A plazmás kij
    elző nagy fényességű, jó kontrasztú eszköz , s szinte tetszőleges méretben készíthető. A nagy ára és a szürkeségi árnyalatok hiánya miatt még kevéssé elterjedt.
  14. Monitor jellemzők, kiválasztási szempontok

Felbontás hány címezhető képpontból (pixel) áll egy kép. Pl. 640 x 480

Méret, súly 14.. 21 inch képátló, CRT esetén a nagy 21 inch-es monitorok tömege akár a
38-40 kg-ot is elérheti.

Milyen felbontás javasolt különféle képátlók esetén

 

felbontás

arány

14"

15"

17"

20"

640 x 480

4:3

O

O

sz

sz

800 x 600

4:3

E

O

O

sz

1024 x 768

4:3

NA

E

O

O

1280 x 960

4:3

NA

NA

E

O

1280 x 1024

5:4

NA

NA

E

O

1600 x 1200

4:3

-

-

NA

E

1600 x 1280

5:4

-

-

NA

E

O = optimális E = elfogadható NA = nem ajánlott

sz = szemcsés, a pixelek mérete túl nagy, s már egyenként is láthatók

Képfrissítési frekvencia hány kép fut le 1 mp alatt. A ma tipikus érték 60 Hz, de a 75-85 Hz az ajánlott

Fókusz a képernyő teljes felületén . Ellenőrzése : világos szöveg a sötét képernyőn a képernyő közepén és a sarkokban.

Konvergencia Ellenőrzése: fehér vonal a sötét háttérben. Vizsgálni kell, hogy a vonal szélénél fellép-e elszíneződés?

Tűpárna (hordó) torzítás ellenőrzése a képernyőre illesztett egyenes papírlap segítségével.

Színtisztaság mennyire tiszták az alapszínek, tehát mennyire piros a piros, mennyire zöld a zöld, mennyire kék a kék?

Fehérszín tisztasága mennyire fehér (világos) a fehér?