W.Karbach,M.Linster, A. Voss: Models, methods, roles and tasks: many labels - one idea?

Modell: Hasznos absztrakció, ami lehetõvé teszi, hogy csökkentsük a komplexitást azzal, hogy bizonyos szempontokra koncentrálunk.

Ebben a cikkben a problemamegoldás modelljeirõl van szó.

Négy modellt hasonlít össze: Generic Task (GT), KADS, Method to Task (MT) és Role Limiting Method (RLM).

A modellek:

GT:

Fõbb fogalmak a GT-vel kapcsolatban:
-Interakció probléma: A tudást nem lehet a használatára vonatkozó feltételek nélkül ábrázolni, azaz a tudásábrázolás függ attól, hogy milyen rendszerben akarjuk majd a tudást használni.
-Generic Task: Arra jó, hogy rendszerezze, és reprezentálja azt a tudást, ami egy adott probléma megoldásához szükséges. Ez lényegében egy szakterülethez tartozó tudásbázis. Tartalmaz egy listát a lehetséges tudás típusokról és eljárásokról, amik a probléma megoldásakor használhatók.

GT mûködése:
A domain/szakterületi tudásból részeket kiválasztunk, és átalakítjuk hatékony problémamegoldó struktúrává.

Fôként a diagnosztizálás, és az automatikus tervezés területén használják.

KADS:

A KADS négy szintjérõl már egy korábbi elõadásban volt szó.
Emlékeztetõül:
    - 1. Alap szint
    - 2. Következtetési szint
    - 3. Feladat réteg
    - 4. Stratégia szint

A KADS-sal a különbözô rétegek segítségével többféle modellt hozhatunk létre:

- Fogalmi modell: Mind a négy szintet használja. Ez tulajdonképpen a számítógépes rendszer tervezôjének a fejében lévô modell.
- Interpretációs modell: A problémamegoldó folyamat modellje a feladatok osztályában egy bizonyos típusú feladaton. Ez a 2. 3. 4. szinteket tartalmazza.
- Design modell: Leírja egy fogalmi modell áttranszformálását interpretációba. Három szintet tartalmaz: függvény leíró, viselkedés leíró, és a függvény strukturáját leíró szintet.

A KADS csoport kifejlesztett szintezett modellezõ nyelveket.
A fogalmi modell épülhet a nulláról, vagy interpretációs modell felhasználásával a domain rétegre épülve.

METHOD TO TASK:

Különválasztja a tudásmérnök feladatát a területi szakértõétõl.
Kétféle eszközt használ: egy eljárás alapú fogalmi modellt, és ezt specialilzálva kapjuk a task alapú fogalmi modellt.

ROLE LIMITING METHOD:

Tudás megszerzését irányítja, kevés feladatfüggõ információt tartalmaz.

A megközelítések összehasonlítása:

1. hipotézis: Hasznos leírni a probléma megoldó viselkedést egy absztraktabb szinten, mint ahogy azt az általános célú tudást leíró nyelvek teszik. Ezeket a magas szintû leírásokat nevezik a problémamegoldás modelljeinek.

Ezek a modellek modell szinten dolgozó problémamegoldó eljárásokat írnak le.
A KADS kivételével a modellekhez konkrét problemamegoldó eljárások tartoznak, amik direkt kapcsolatban állnak az operaciós rendszerrel.

2. hipotézis: A problémamegoldó viselkedés modelljét specifikálhatjuk egy problémaspecifikus (problémától függô), de a megoldó taszktól független módon.

Az ábra azt mutatja, hogy a modellezõ nyelvek, es az implementació közti szakadékot a design modellekkel hidalhatjuk át.

3. hipotézis: A modellek irányítják a tudás megszerzô folyamatokat és meghatározzák a tudásbázis felépítését.

Hogy is mûködik a tudás megszerzés a különbözõ modelleknél:

- GT: A problémamegoldó eljárás definiál általános mûveleteket és adatstrukturákat, amit a tudásmérnök példányosít. Az eljárás ezeken a példányokon fog dolgozni.
- RLM: A GT-hez képest annyiban más, hogy az általános mûveleteket egy eljárás függõ tudásszerzõ eszközzel szerezzük meg.
- MT: Az általanos mûveleteket a szabaly alapú rendszerrel finomítja, így feladatfüggõ általános mûveletekhez jut. Ezt példányosítja egy task alapú tudásszerzõ eszközzel.
- KADS: sokkal absztraktabb. Tulajdonképpen az RLM és a MT kombinációja.

Összefoglalás:

A négy rendszer kombinációja ígéretesnek tûnik:
- A KADS rugalmassága a modellek definiálásában.
- GT: mûveleti modellezés explicit reprezentációja.
- RLM: szerep vezérelt tudásszervezés lehetôsége.
- MT: elválasztja a tudásmérnök taszkját a területi szakértõ felelõsségétõl.