Kommunikáció robotokkal
Ha a robotoknak emberekkel kell együtt dolgozniuk, az egyik legfontosabb tényező, hogy milyen hatékonysággal és milyen módon tudják értelmezni az utasításokat. Az emberek jelentős része nem parancssorban akar kommunikálni, hanem beszéddel és mozdulatokkal. A beszéd a legtermészetesebb az ember számára, de a legnehezebben értelmezhető egy robot számára.
A hangfelismerés feladata, hogy a hangokból álló adatfolyamot valósidőben értelmezze. Ez egy számítógépnek hatalmas feladat a rengeteg variáció miatt. Ráadásul egy szó azonos embertől is lehet más hangerejű, tónusú, azonos szavakat másképp ejtünk az előtte lévő szó függvényében, és akkor még ott van a háttérzaj és a többi ember beszédének kiszűrése is. Problémát jelentenek a beszélt nyelv különböző akcentusai is.
A mozdulatok értelmezése azért nehéz, mert minden ember másképp használja őket.
Ebből a robotnak ki kell szűrnie a közös vonásokat.
Elég végiggondolni, hogy hány féle képpen mutogathatjuk el, hogy fordulj jobbra.
Ráadásul ugyanaz a mozdulatsor más körülmények között teljesen mást jelenthet.
A mimika felismerése döntő két ember kommunikációjában, a robotokat azonban szintén nehéz feladat elé állítja. A kutatások során pl. rögzített pontokat figyelnek több ember arcán, aztán megpróbálják leírni, hogy egy ember arca mikor boldog, szomorú, csalódott, ijedt stb. Ezeket próbálja aztán a robot felismerni.
Emberekkel való kommunikáció során az is fontos, hogy a robot alkalmazza az emberek kifejezéseit, testbeszédét, érzelmeket szimuláljon, önálló személyisége legyen. Csak így érhető el, hogy széles körben alkalmazzák őket.
