A tárgy célkitűzése az, hogy bevezetést adjon a
legfontosabb információrendszer fejlesztési módszertanokba, képessé tegye a
hallgatókat korszerű módszertanokra alapozott információrendszer fejlesztési munkákban
való részvételre.
1. A gazdasági életben elkerülhetetlen az információs rendszerek használata. Ebben a tárgyban az információrendszerek szervezéséhez, elemzéséhez és a követelményspecifikáláshoz szükséges módszerek közül a legjelentősebbeket ismertetjük. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy eldönthető legyen, melyik kész információs rendszer alkalmas a feladataink megoldásához, vagy egyiket sem célszerű megvenni. Ilyenkor ki kell fejlesztetni egy saját célra alkalmas rendszert. Ahhoz, hogy a fejlesztővel egy nyelven tudjunk beszélni, meg tudjuk fogalmazni a készülő rendszerrel szembeni követelményeket, majd át tudjuk venni a kész rendszert, el kell sajátítani azokat az alapismereteket, amelyekről ebben a tárgyban szó lesz.
A tárgy célkitűzése az, hogy bevezetést adjon a
legfontosabb információrendszer fejlesztési módszertanokba, képessé tegye a
hallgatókat korszerű módszertanokra alapozott információrendszer fejlesztési
munkákban való részvételre.
2. A gazdasági életben elkerülhetetlen az információs rendszerek használata. Ebben a tárgyban az információrendszerek szervezéséhez, elemzéséhez és a követelményspecifikáláshoz szükséges módszerek közül a legjelentősebbeket ismertetjük. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy eldönthető legyen, melyik kész információs rendszer alkalmas a feladataink megoldásához, vagy egyiket sem célszerű megvenni. Ilyenkor ki kell fejlesztetni egy saját célra alkalmas rendszert. Ahhoz, hogy a fejlesztővel egy nyelven tudjunk beszélni, meg tudjuk fogalmazni a készülő rendszerrel szembeni követelményeket, majd át tudjuk venni a kész rendszert, el kell sajátítani azokat az alapismereteket, amelyekről ebben a tárgyban szó lesz.
A gyakorló,
esetleg saját módszertant alkalmazó szakember számára pedig ez a tárgy egy
olyan választékot tud nyújtani, amiből tovább tudja gazdagítani a már bevált
saját problémamegoldó megközelítését.
A tárgy célja
az, hogy az olvasó lássa azt a logikai ívet, ami a szervezeti stratégia
tervezésétől kezdve az informatikai stratégiatervezésen és a szervezésen
keresztül az egyedi információrendszerek megvalósításáig húzódik.
A kurzus során mélyebb ismereteket
egy strukturált rendszerfejlesztési módszertanra alapozva sajátítanak el a
hallgatók. A tárgy az információrendszerek kifejlesztését elősegítő módszert
oktatja, ami a következő általános területeket érinti: megvalósíthatósági
elemzés, követelmények elemzése (a jelenlegi helyzet felmérése, alternatívák
kidolgozása a javasolt rendszer működésére), követelmény-specifikáció, logikai
rendszertervezés (alternatívák kidolgozása a javasolt technikai környezetre,
logikai feldolgozások meghatározása).
A jelenleg szóba jövő rendszer
típusok a fejlesztésekkel kapcsolatban:
1. ERP, Vállalat
irányítási információ rendszerek
2. ASP, Alkalmazás szolgáltatók
3. Elektronikus kereskedelem,
elektronikus üzletvitel
4. Alapszolgáltatást nyújtó
szoftvercsomagok
5.
Rendszer adaptációk
6.
Rendszerfejlesztések
A rendszerszervezési és elemzési
módszerek különösen fontosak a csomag rendszerekkel kapcsolatos
rendszeradaptációknál és az esetleges egyedi fejlesztéseknél ráfejlesztéseknél.
Bevezetés egy strukturált
rendszerfejlesztési módszertanba
1. Bevezetés: egy strukturált
rendszerfejlesztési módszertan története, felépítése
2. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan
és a projektirányítás
3. Strukturált rendszerfejlesztési
módszertan a szervezetben
4. Strukturált rendszerfejlesztési
módszertan szerkezeti felépítése és építőelemei
5. A minőségbiztosítás és egy
strukturált rendszerfejlesztési módszertan
Követelményspecifikáció
1. Bevezetés az információrendszerek
elméleti hátterébe |
4-1-Rendszerfejlesztes-MB.pdf |
2. Bevezetés egy struktúrált
rendszerszervezési és elemzési módszertanba (SSADM) |
4PBEV1.pdf |
3. Szervezeti / üzleti tevékenység
modellezés |
4PBAM.pdf |
4. Követelmény meghatározás |
4PKOVM.pdf |
5. Folyamatmodellezés I. (fizikai
folyamatok) |
4PDFD.pdf |
6. Logikai adatmodellezés |
4PLDM.pdf |
7. Folyamatmodellezés II.
(racionalizálás, absztrakció) |
4PDFDRAC.pdf |
8. Rendszerszervezési javaslat
(alternatívák) |
4PBSO.pdf 4PCBS.pdf 4PSUP.pdf |
9. Funkció-meghatározás |
4PFD.pdf |
1. Felhasználói fogalmak, „objektumok
modellezése |
|
10. Relációs adatmodellezés |
4PRDA1.pdf 4PRDA2.pdf 4PRDA3.pdf |
11. Specifikációs prototípusok
készítése |
4PSPPR.pdf |
12. Eseménymodellezésű |
4pebm.pdf 4PCPM1.pdf 4pcpm2.pdf |
13. Objektum-orientált
rendszerszervezési és elemzési módszertanok analóg megközelítései: |
|
14. Munkafolyamatok, munkafeladatok
modellezése |
4PWPM.pdf |
15. Funkciópontelemzés |
FUNKCIópont_FP.pdf |
16. A megvalósíthatósági
tanulmány |
4PFS.pdf |
17.
Objektum orientált (UML/ UP) rendszerszervezési, elemzési és
tervezési módszertan |
|
18.
Bevezetés |
Larman Chapter 1.pdf UML.pdf |
19.Használati eset diagrammok |
Larman Chapter 6.pdf |
20.Fogalmi modellezés, Objektum
osztály kapcsolat diagram |
10_a_Introduction_Conceptual_Modelling.pdf Larman Chapter 6.pdf Larman Chapter 9.pdf Larman Chapter 9a.pdf Larman Chapter 9b.pdf |
21.Forgatókönyv a
tevékenységekre |
|
22.A munkafeladatok
tevékenységek összefüggése, együttmüködése. Tevékenység
diagram (Activity) |
Larman Chapter 28.pdf |
23.Tevékenység, kölcsönhatás
diagram 1.
rendszer szekvencia diagram 2.
Kölcsönhatás diagram |
Larman Chapter 10.pdf Larman Chapter 15.pdf |
24.Logikai architektúra, Komponensek
leírása és kapcsolata 25.Telepítési, architektúra,
rendszerszerkezet leíró diagram |
Larman Chapter 13.pdf |
26.A szervezési és tervezési
nézetek közötti kapcsolat. 27.Struktúrált és O-O módszerek
kapcsolata |
SSADM_OO.pdf |
Évközi
tanulmányi követelmények
A
hallgatóknak a félév alatt két önálló munkát kell leadni a gyakorlat keretében.
1. El kell készíteni ugyanannak
szervezési/folyamatmenedzsment/információrendszer szervezési/rendszerelemzési
feladatnak a megismert strukturált módszertan és az objektum-orientált
módszertan szerinti leírását.
2. Az 1. feladatot a félév közepén be kell adni. 2. feladatot vizsgaidőszak
kezdete előtt - legkésőbb - két héttel le kell adni.
Értékelés
módszere:
Előadás anyagából, az elméletből tesztjellegű vizsga.
A vizsga anyaga: 2., 5., 7. irodalom hivatkozás tartalmazza.
Agyakorlati jegy két feladat megoldása+ az évégi ZH számtani átlaga adja meg a félévi jegyet. Az osztályzat, a dolgozat és a feladatok kidolgozásánál a ponthatárok az alábbiak:
Ponthatárok
0% |
50% |
1 |
elégtelen |
51% |
62% |
2 |
elégséges |
63% |
75% |
3 |
közepes |
76% |
88% |
4 |
jó |
89% |
100% |
5 |
jeles |
strukturált feladat pont |
O-O feladat Pont |
elfogadott 4-5 |
elfogadott 3-5 |
átdolgozandó 2-3 |
átdolgozandó 2 |
Nincs leadott 0 |
Nincs leadott 0 |
Minden nap késés a megszerezhető maximális pontok 10%-ának elvesztését jelenti.
Ha valaki méltányolható okból késik (betegség, külföld) akkor a gyakorlatvezetővel még a szorgalmi időszak letelte előtt egyeztetve, de alapértelmezésben a vizsgaidőszak első hetében pótolnia kell a beadandó feladatokat.
3. Gábor András (szerk.): Válogatott fejezetek az információmenedzsment témaköréből (jegyzet) (Aula, 2000)
4.
5. Molnár Bálint, Funkciópont elemzés a gyakorlatban, MTA Információtechnológiai Alapítvány, 2003, http://www.mtaita.hu/FunkcioPont_1.pdf
6. Molnár
Bálint, ’Bevezetés a rendszerelemzésbe’, in:
7.
Molnár Bálint, Rendszerelemzés, in:
8. Molnár
Bálint, Rendszertervezés, in:
9. Craig Larman, Applying UML and Patterns, 3rd Edition, Prentice Hall, 2002, ISBN 0-13-148906-2.
10. Molnár Bálint - Kő Andrea: Információrendszerek auditálása, 2009, ISBN 978-963-06-7254-2, Corvinno Kft, Budapest (http://corvinno.com/web.nsf/do?open&lang=hu&dyn=showBook&doc=3003E6828C1CD81CC125764A00150CE9&from=0 )