Adatbazisok_II

2.gyak. Adattárolás, DBA-nézetek

G (gépes feladatok)
> G3. Adattárolással kapcsolatos fogalmak, DBA-nézetek
> G4. Egyéb objektumok (pl. szinonima, adatbázis-kapcsoló)

A gyakorlati foglalkozások az előadások anyagára épülnek
2.EA: Oracle rendszer komponensei. Fizikai tárolás szervezése.
Még néhány szó a RAID megoldásokról Raid.doc
Lekérdezések optimalizálása algebrai_opt.ppt (91-105 o.)
A fizikai fájlszervezés alapjai, kupac, hash (kiterjeszthető, lineáris) fizika.ppt (1-20 o.)

-- előadáshoz kapcsolódó további olvasmány:
Molina-Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem, 2001.
2.fej. Adattárolás (memóriahierarchia, lemezek, lemezhiba helyreállítása)
4.4.fej. Tördelőtáblázatok (hasítóindex szervezés, lineáris, kiterjeszthető)

G3. Adattárolással kapcsolatos fogalmak, DBA-nézetek
DBA_TABLES, DBA_DATA_FILES, DBA_TEMP_FILES,
DBA_TABLESPACES, DBA_SEGMENTS, DBA_EXTENTS,
DBA_FREE_SPACE

Segédanyag: LogDB_Struct.pdf + OracleDoc: Concepts
Adattárolás.txt + 02-DBA nézetek.pdf  + OracleDoc: Reference

3.01. Melyik táblatéren van az ORAUSER felhasználó dolgozo táblája? (DBA_TABLES)

3.02. Adjuk meg az adatbázishoz tartozó adatfile-ok (és temporális fájlok) nevét és méretét
    méret szerint csökkenő sorrendben. (DBA_DATA_FILES, DBA_TEMP_FILES)

3.03. Adjuk meg, hogy milyen táblaterek vannak létrehozva az adatbázisban,
az egyes táblaterek hány adatfájlból állnak, és mekkora az összméretük.
(tablater_nev, fajlok_szama, osszmeret) Vigyázat, van temporális táblatér is!

3.04. Mekkora a blokkok mérete a USERS táblatéren? (DBA_TABLESPACES)

3.05. Melyik a legnagyobb méretű tábla szegmens az adatbázisban (a tulajdonost is adjuk meg)
és hány extensből áll? (A particionált táblakat ne vegyük figyelembe) (DBA_SEGMENTS)

3.06. Melyik a legnagyobb méretű index szegmens az adatbázisban és hány blokkból áll?
(A particionált indexeket most ne vegyük figyelembe.)

3.07. Adjuk meg adatfájlonként, hogy az egyes adatfajlokban mennyi a foglalt hely
összesen (írassuk ki a fájlok méretét is). (DBA_EXTENTS)

3.08. Melyik két felhasználó objektumai foglalnak összesen a legtöbb helyet az adatbázisban?

3.09. Van-e valamelyik felhasználónak olyan táblája, amelyik több adatfájlban is foglal helyet?

3.10. Válasszunk ki a fenti táblákból egyet (pl. nikovits.tabla_123) és adjuk meg, hogy
ez a tábla mely adatfájlokban foglal helyet.

3.11. Írjunk meg egy PL/SQL procedúrát, amelyik kiírja, hogy a paraméterül
kapott tábla melyik fájlban mennyi helyet (hány adatblokkot) foglal el
   (Fájlnév, Méret) --> proc(tulajdonos, táblanév).
Hívjuk meg az eljárást (’SH’, ’CUSTOMERS’) paraméterekkel.

Fel a lap tetejére (mai gyak témakörei)

Vissza az AB2gyak kezdőlapjára

G4. Egyéb objektumok (pl. szinonima, adatbázis-kapcsoló)
(DBA_SYNONYMS, DBA_SEQUENCES, DBA_DB_LINKS)

Segédanyagok: EgyébObjektumok.txt + OracleDoc: SQL Language Reference

4.01. Szinonimák létrehozása és használata
- HR, SH táblákhoz készítsünk szinonimákat és keressük meg a katalógustáblában.

4.02. Adjuk ki az alábbi utasítást: SELECT * FROM szinonima1;
majd a katalógustáblák lekérdezésével derítsük ki, hogy kinek melyik tábláját
kérdeztük le. (Ha nézettel találkozunk, azt is fejtsük ki, hogy az mit kérdez le.)

4.03. Szekvencia létrehozása és használata
- Előkészítés: Az orauser.emp és orauser.dept hozzuk létre (de üresen!) saját táblákat.
- Hozzunk létre egy szekvenciát, amelyik az osztály azonosítókat generálja
   a számunkra. Minden osztály azonosító a 10-nek többszöröse legyen.
(create sequence)
- Vigyünk fel 3 új osztályt és osztályonként minimum 3 dolgozót a táblákba.
   Az osztály azonosítókat a szekvencia segítségével állítsuk elő, és ezt tegyük be
   a táblába. (Vagyis ne kézzel írjuk be az azonosítót.)
- A felvitel után módosítsuk a 10-es osztály azonosítóját a köv.érvényes (generált)
osztály azonosítóra. (Itt is a szekvencia segítségével adjuk meg, hogy mi lesz a
következő azonosító.) A 10-es osztály dolgozóinak az osztályazonosító ertékét is
módosítsuk az új értékre.

4.04. Hozzunk létre adatbázis-kapcsolót (database link) a tomx adatbázisban,
amelyik a másik oradb adatbázisra mutat, majd keressük ki a megfelelő
adatszótárnézetben az erről tárolt információt. -- Megjegyzés: Jelenleg a tomx
Oracle 11g-s az oradb pedig Oracle 10g-s adatbázis. Az újabb verziójú tomx
adatbázisból hozzunk létre kapcsolatot a korábbi verziójú oradb adatbázishoz!

   CREATE DATABASE LINK oradb
   connect to <ehakod> identified by <jelszo>
      USING 'oradb';

   Az adatbáziskapcsoló segítségével adjuk meg olyan lekérdezést, amely mindkét
adatbázis tábláit használja. A lekérdezések alapjául szolgáló táblák, lásd sema.pdf

NIKOVITS.VILAG_ORSZAGAI TOMX adatbázis
    NIKOVITS.FOLYOK         ORADB adatbázis

Az országok egyedi azonosítója a TLD (Top Level Domain) oszlop.
Az ország hivatalos nyelveit vesszőkkel elválasztva a NYELV oszlop tartalmazza.
A GDP (Gross Domestic Product -> hazai bruttó össztermék) dollárban van megadva.
A folyók egyedi azonosítója a NEV oszlop.
A folyók vízhozama m3/s-ban van megadva, a vízgyűjtő területük km2-ben.
A folyó által érintett országok azonosítóit (TLD) a forrástól a torkolatig
(megfelelő sorrendben vesszőkkel elválasztva) az ORSZAGOK oszlop tartalmazza.
A FORRAS_ORSZAG és TORKOLAT_ORSZAG hasonló módon a megfelelő
országok azonosítóit tartalmazza (egy folyó torkolata országhatárra is eshet, pl. Duna)

Mely folyók érintik Csehországot? (Tegyük fel, hogy csak az ország nevét tudjuk,
   vagyis azt, hogy a nevében szerepel a 'cseh' karakterlánc kis vagy nagybetűkkel.)

Mely országokon folyik keresztül a Nílus? Az országok nevét (!) a forrástól
a torkolatig a megfelelő (!) sorrendben adjuk meg.

Fel a lap tetejére (mai gyak témakörei)

Vissza az AB2gyak kezdőlapjára