A pandémia

Az embereket és az állatokat mindig sújtották fertozo betegségek. Mióta az ember közösségekben él, a betegségek könnyen terjednek egyik személyrol a másikra. Gyakran csupán néhányan betegszenek meg. Amikor azonban a baj sok embert érint, és nagy arányban terjed, akkor azt már járványnak hívjuk. Ha a járvány világméretuvé válik, akkor azt pandémiának nevezzük. De ha sok embert érint, viszont területileg csak egy tájegységen van jelen, abban az esetben hívjuk endémiának. Ezeket a fertozo betegségeket mikroorganizmusok okozzák, ilyenek például a szervezetet megtámadó vírusok is. Ezek különféle módokon, például állatok közvetítésével vagy a levegon keresztül, cseppfertozéssel terjednek.
Miért törnek ki járványok, és azután miért szunnek meg? A járványok az emberiséggel egyidosek, idorol idore felbukkannak, majd eltunnek. Az ember immunrendszere, védekezoképessége folyamatosan változik, épp úgy, ahogy ezek a kórokozók. Elofordulhat az is, hogy bizonyos betegségek eddig csak állatokat érintettek, de késobb átterjednek az emberekre is. Ilyen például az influenza, vagy az AIDS-et okozó HIV vírus is. Immunrendszerünknek nincs meg a megfelelo ellenálló képessége ezekkel az új kórokozókkal szemben. Ha sokan megbetegszenek, járvány lép fel, idorol idore egyre többen esnek át a betegségen, és akik meggyógyultak, kisebb eséllyel fognak megbetegedni újra, mert az immunrendszerük megtanult harcolni az ilyen kórokozóval szemben, így immunissá válnak. A kórokozók egyre kevesebb embert tudnak megbetegíteni, így a járvány egyre kevésbé terjed.
A történelem során nagyon sok ilyen világméretu járvány tört ki, és emberek millióit pusztította el. Volt, amelyik késobb is felbukkant, és volt, ami eltunt örökre. Vagy talán nem is örökre…
A higiénia hiánya, a kontinentális terjeszkedés, a háborúk mind elosegítették ezen betegségek terjedését, és nem voltak meg a megfelelo orvosi eszközök sem, hogy megállítsák az emberiség kihalását is fenyegeto járványokat.

A fekete halál, avagy a pestis a történelem egyik legtöbb halálos áldozatát szedo fertozése. Többször is felbukkant, egyre több és több áldozatot szedve.
Európában az elso nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertozött rágcsálók Kelet-Afrikából Északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly kb. 500 000 fos lakosságából mindössze kb. 100 000 maradt életben.
A járvány a 14. században újra kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada pusztult el ez ido alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány Kaffából indult ki, és 1347-1353 között zajlott. A kaffaiak hajókkal menekültek a járvány elöl, így a pestis eljutott Konstantinápolyba, Marseille-be, Genovába, Velencébe, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, majd Észak-Afrikába.
A pestis elterjedésének oka az volt, hogy a fobb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedok hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek, a szárazföldre jutva, megfertozték a háziállatokat és az embereket is. A fertozöttek nagy része pár napon belül meghalt, de voltak, akik csodával határos módon túlélték a pestist. Ok örökre védettséget szereztek, mások viszont immúnisak voltak a fertozésre.
A pestis három formában fordul elo. A leggyakoribb a bubópestis, vagyis a mirigyláz, amely a véráram útján jut a mirigyekbe, akár tojás nagyságú duzzanatot, sötétkék, vörhenyes kiütéseket okozva (innen a fekete halál elnevezés). Korai jele az orrvérzés, a bizonytalan járás, a leállíthatatlan halandzsálás. Ezeket a betegeket könnyu felismerni, a testüket borító sötétkékes kiütések miatt. A halálozási ráta 50-80%.
A másik formája a tüdopestis. A tüdot támadja meg, véres köpetet, magas lázat, végül fulladást okoz. A tünetei az influenza tüneteire hasonlít, de ezek a betegek ritkán érték meg a három napot. A halálozási ráta 100%.
A szeptikus pestis egyfajta vérmérgezés, amely pár óra alatt baktériummal árasztja el a szervezetet, és a halál általában még a jellemzo tünetek kialakulása elott beáll.
A betegség megelozése a rágcsálók ellenorzésén, és a bolhacsípés elleni védekezésen alapul. Oltás rendelkezésre áll. A kezelésben számos antibiotikum is hatásos lehet.

AIDS

Hogy miért nem alakulnak ki napjainkban akkora méretu világjárványok, mint például a középkorban? A választ a tudomány fejlodése, illetve a háborúk idejének lezárása adja.
Az utóbbi évek legkiemelkedobb fegyvertényei az oltási programok. Ezek jelentosen csökkentették az olyan betegsége elofordulását, mint a gyermekbénulás, és teljesen felszámolták a fekete himlot. A drága gyógyszerek sok halálesetet eloznek meg, de az olyan egyszeru intézkedések is számtalan gyermeket mentenek meg, mint a hasmenéstol vagy a hányástól kiszáradt gyerekek folyadékpótlása.
De nem csak ezek a legfontosabb intézkedések. A higiénés kultúra színvonalának emelése óriási elorelépést jelent. A WC használata utáni, és az ennivaló készítés elotti kézmosás a legjobb módja a hasmenés okozta fertozések csökkentésének. Sok területen még mindig nincs tiszta mosdó és ivóvíz. A segélyszervezetek keményen dolgoznak, hogy kutakat létesítsenek e vidékeken.
Beláthatjuk, hogy a háború a kórokozók ellen folytatódik, és valószínuleg soha nem lesz vége. Viszont az esélyeink egyre jobbak, hiszen már olyan orvostudományi eszközökkel rendelkezünk, amelyek birtokában végre védekezhetünk is. De szükség van az afrikai, és az elmaradottabb vidékek fejlodésére, hiszen a legtöbb világjárvány a fejletlenebb régiókból indul, és terjed szét a világban. Amíg ezek a vidékek nem fejlodnek, és a vírusok mutálódnak, addig újra és újra felbukkanhatnak, és eltunhetnek világméretu járványok. A spanyolnáthát okozó influenza vírus is majd 90 éve eltunt, de ki tudja, hogy felbukkan-e újra, és ha igen, mennyi áldozatot fog követelni.