Mivel foglalkozik az informatika szakmódszertan?
2 katai_zoltan@ms.sapientia.ro
Sapientia-EMTE
2 nyako@inf.unideb.hu
DE IK
3 zsako@ludens.elte.hu
ELTE IK
Absztrakt. E
cikk egy áttekintés, ami arról szól, hogy mivel foglalkozik az informatika
szakmódszertan, mi az informatikadidaktika, mi az informatikametodika, mi az
informatika tantárgy-filozófia, és mi az informatika tantárgy-pedagógia?
1. Alapvető tudnivalók
Röviden szólni kell a
szakmódszertan definiálásának hátteréről. Nem szeretnénk részletesen
foglalkozni a pedagógia e területről szóló irodalmával, a pedagógián belül
zajló elnevezési vitákkal, csupán egy nagyon rövid kitekintést szeretnénk
adni.
A
szakdidaktikákat nagyon sokáig nem tekintették önálló tudományterületnek, hanem
csupán a pedagógia egyik „szolgálóleányának”. Idézet a pedagógiai lexikonból:
„Módszertan (metodika, metodológia) a pedagógiának
egészen gyakorlati irányú és iskolafajok szerint is tagolódó ága. Az egyes
tantárgyakra alkalmazza azokat az egyetemes elveket, amelyek minden oktatásban
érvényesülnek, (...) az alkalmazott, részletes oktatástant jelenti. (...) A
kezdő oktatóknak igen hasznos, mert lehetővé teszi más, kiváló gyakorlati
pedagógusok tapasztalatainak és elmélkedéseinek felhasználását ...”
Ebből
a definícióból olyasmi következne, hogy a módszertan legfeljebb a pedagógia
alkalmazott tudománya lehet. Weszely Ödön – a nagy „klasszikust”, Herbartot
követve – a didaktikát a rokon tudományok családfáján a következőképpen vezeti
le:
Weszely
részletesebb gondolatmenetének lényege, hogy a tanítás egyes tárgyainak
tanításáról szóló rész a módszertan (metodika) vagy részletes tanítástan,…
mely minden tárgy tanításának módszerével külön és részletesen foglalkozik, s
így olyan elveket nyújt, melyek csak egy-egy tárgy tanításában érvényesülnek,
tehát nem általánosak, hanem részletesek.”
Ez
egy leszűkítés, hiszen eszerint csak módszerek, tanítási módok kutatása és
megismertetése a feladata e tudományterületnek.
A
módszertan szóval is van némi probléma, ugyanis kétféle jelentésben
használhatjuk. A metodológia a tudományos kutatás módszertana. A metodika az
egyes feladatterületeken alkalmazott módszerek tanulmányozásának és rendszerbe
foglalásának módszertana. Az angol nyelvterületen például a tantárgyi
módszertan megfelelője a „subject methodology”, a kutatásmódszertané pedig a
„research methodology”.
Ez
alapján azt a kérdést is feltehetjük, hogy mi a didaktika és a metodika?
Ugyanaz-e a kettő vagy sem?
A
fenti ábrát átfogalmazhatjuk, a II. rész felbontási elvét alkalmazhatjuk a II.
2-re, amit nevezhetünk szakmódszertannak. Ez az ábra szerint állhat a tantárgy
tanításának általános kérdéseiből (nevezzük ezt szakdidaktikának), valamint a
tantárgy tanításának részletes kérdéseiből (nevezzük ezt szakmetodikának). Ezek
mellé hozzávehetjük még a tantárgy-filozófiát (ami a tantárgy alapjairól szól),
valamint a tantárgy-pedagógiát (ami a tantárgy tanításának speciális nevelési
feladataival foglalkozik).
Nem
minden esetben követjük ezzel a besorolással az egyes tantárgyak
szakmódszertani tananyag elrendezését, de ez a maga nemében konzekvens,
tartalmazza mindazt, amire az informatika „jó” tanításának megtanulásához
szükség van.
Hasonlót
fogalmaz meg egy tanulmányában a történelemtanítás szakmódszertanáról Katona András: A tantárgypedagógia
kérdéséhez – a történelemtanítás felől szemlélve című tanulmányában (Új Pedagógiai Szemle, 1997/06).
Etimológiai fejtegetésünk végére érve Bakonyi Pállal
együtt leszögezhetjük, hogy bár nem hiszünk a ráolvasásban, de „... a szavak
bizonyos mértékig mégiscsak terelik a gondolatainkat. A módszertan a
módszerek, a tanítás felé terel, a tantárgypedagógia pedig a pedagógia
irányába! ... A következetlenség a terminusokban sajnos a szakma belső
bizonytalanságát árulja el”.29
A metodika, módszertan, szakmódszertan elnevezés a szűkebb értelemben vett
módszerek, módszervariánsok kidolgozására sarkall csupán, a szakdidaktika az
oktatási kérdések teljes szaktantárgyi körére utal, míg a tantárgypedagógia a
tantárgyon belüli (keresztül történő) nevelés és oktatás teljes vertikumát
ragadja meg, vagyis személyiségfejlesztő pedagógiánk szempontjából igazán csak
ez értelmezhető.
Az informatikadidaktika
fogalmának, tartalmának meghatározásához érdemes megnézni az egyik legközelebbi
rokont, a matematikadidaktikát. Z. Krygowska szerint:
„A matematikadidaktika, mint tudomány, fejlődésének
kezdeti szakaszában van, lassan, fokozatosan dolgozza ki saját módszertanát és
nyelvét. Annak ellenére, hogy sok publikáció a terület elméleti és gyakorlati
eredményeinek bemutatására, még messze vagyunk a tudományosan megalapozott
általánosításoktól, a mélyebb elméleti felfogástól, értelmezéstől, nem
haladtuk még meg a csak lokális rendezés és strukturálás fázisát a matematika
tanulására és tanítására vonatkozólag. A matematikadidaktika születőben lévő
(in statu nascendi) diszciplina, ezt harag és részrehajlás nélkül köteles
elismerni az is, aki e diszciplina tudományos voltát tagadja, de téved az is,
aki benne egy teljesen kifejlődött tudományt akar látni. A matematikadidaktikai
kutatások úttörő jellegének tudata szükséges a matematikadidaktikusok számára
is, ez megvédi őket azon tételeik idő előtti abszolutizálásától, melyek nem
rendelkeznek szilárd elméleti és tapasztalati megalapozottsággal.”
Matematikadidaktikáról
a 60-as évek kezdetétől beszélhetünk, az informatikadidaktika ennél újabb
„tudomány”[1], az alapjai talán a 80-as évek elején
jelentek meg.
A
pedagógiához képesti önállóságról ír Vásárhelyi Éva (ELTE TTK). A
szakdidaktikáról a következőt állítja:
„A szakdidaktikai kutatás az adott szaktudomány teljes
rendszerén belül értelmezhető és érzékelhető, többnyire speciális szaktudományi
ismereteket és szakértelmet igényel. A szaktudományhoz való viszony tisztázása
a tanárképzés számára is fontos. … Ugyanakkor tudjuk, hogy a szakdidaktika egy
adott kérdésre többféle választ is adhat (mint azok a társadalomtudományok
általában, amelyeknek módszereit és eredményeit felhasználja). … Az
interdiszciplinaritás a szakdidaktika alapvető ismérve és egyben lényeges megkülönböztetője
a szaktudományos kutatásoktól.”
A
szakdidaktika és metodika megkülönböztetésére szintén Vásárhelyi Évát idézzük,
bár ő ezt nem ezzel a céllal írta:
„A szakdidaktikai kutatás nem korlátozódhat a
szaktárgy oktatásának egyedi szituációjára vagy részletére, hanem ki kell
terjednie a tanulók életkori sajátosságara, a tantárgy tartalmi vonatkozásaira,
a tantervi követelményekkel való kapcsolatra, az iskolatípusra, a különleges
képzési célokra.”
A
kiterjesztés helyett a fentiek szerint mi a megkülönböztetést támogatjuk, így
válik ketté a szakdidaktika és a szakmetodika.
2. Mi az informatikadidaktika (vázlat)?
A didaktika „Mit, miért,
mivel, hogyan?” kérdését ezek után átfogalmazhatjuk az általános informatikadidaktikára,
meghatározhatjuk, hogy milyen témakörökből álljon. Ebben a fejezetben csak egy
vázlatot adunk a lehetséges témákról:
2.1. Tartalom, felépítés
A.
Mit tanítson a tanár?
B.
Mit tanuljon a diák?
C.
Mit kérjünk számon?
D.
Milyen jellegű tudást kérjünk számon?
E. Az értékelés
befolyásolja-e a tanítási-tanulási folyamatot, a tananyagot?
2.2. Célok,
készségek, képességek
A.
Tananyag-filozófia, szemlélet?
B.
Miért azt tanítsa a tanár?
C.
Miért azt tanulja a diák?
D. Miért azt kérjük számon?
2.3. Tanítási módszerek
A.
Hogyan tanítson a tanár?
B.
Hogyan tanuljon a diák?
C.
Hogyan értékeljünk?
D. Hogyan tanuljon a tanár?
2.4. Eszközök
A.
Mivel tanítson a tanár?
B.
Mivel tanuljon a diák?
C.
Mivel értékeljünk?
D. Befolyásolja-e az eszköz
a gondolkodást?
2.5. Viszony a tanulási folyamat
résztvevői között
A.
Tanár – diák?
B.
Tanár – tankönyv?
C.
Diák – tankönyv?
D.
Tanár – elektronikus tananyag?
E.
Diák – elektronikus tananyag?
F. Tankönyv – elektronikus
tananyag?
2.6. Tanulás és nevelés kapcsolata
A.
Csoportmunka lehetőségei?
B.
Projektmunka lehetőségei?
C.
Tehetségesek részvétele a tanulási-tanítási folyamatban a tanári oldalon?
D. Mik a tehetséggondozás
lehetőségei?
2.7. Hatásosság, hatékonyság
A.
Miért így tanítson a tanár?
B.
Miért így tanuljon a diák?
C.
Miért így értékeljünk?
D. Milyen módszerrel mérhető
a hatásosság?
2.8. Egyéb
A. Milyen nem informatika
műveltségi területek speciális részeit tanítsa az informatikatanár?
B. Milyen informatika
műveltségi területek speciális részeit tanítsa a nem informatikatanár?
3. Mi az informatikadidaktika (kifejtés)?
Ebben a fejezetben az
előfő fejezet témáit fejtjük ki. Mivel a cikk célja a rendszerezés, itt is
elsősorban felsorolásokkal találkozhatunk, egyes témakörökhöz azonban már
magyarázatokat fűzünk.
3.1. Tartalom, felépítés
Informatika
műveltségi terület koncepciója, felépítése, informatikai ismeretkörök és azok
egymásra épülése:
A.
Az informatika
„definíciója”, az informatika tantárgy „definíciója”
B.
Az informatika
oktatás célja, informatikai kompetenciák (algoritmikus gondolkodás, alkalmazói
szemlélet, komplex problémamegoldás, intelligens kommunikáció, önálló munkára
nevelés, csoportmunkára és együttműködésre nevelés, alkotó munkára nevelés,
tájékozódás az információs társadalomban)
C.
Az informatika
ismeretkörei definíciója:
a.
algoritmizálás,
adatmodellezés
b.
a programkészítés
eszközei (algoritmusleíró eszközök, programozási nyelvek, programfejlesztő és
kipróbáló környezetek)
c.
alkalmazói
feladatok megoldása (rajzolás, szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés,
táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, képszerkesztés, prezentáció, animáció-szerkesztés,
multimédia)
d.
alkalmazói
rendszerek kezelése
e.
komplex problémamegoldás,
egyéni és csoportmunkák, informatikával támogatott projektek
f.
infokommunikáció
(emberek közötti kommunikáció intelligens eszközökkel – levelezés, levelezési
listák, fórumok, csevegés, videó-telefonálás, videokonferencia; ember és
számítógép közötti kommunikáció – honlapkészítés, böngészés, keresés,
térinformatikai alkalmazások)
g.
médiainformatika
(a szöveg, a hang-zene és a TV-film informatizálása, portálok,
interaktív-digitális TV és rádió)
h.
informatikai
eszközök kezelése (hardver, szoftver, hálózat, segédprogramok, a fejlesztő
eszközök és az alkalmazói rendszerek közös elemei – pl. betöltés, kimentés,
nyomtatási beállítások, …)
i.
információs
társadalom (a múlt, a jelen és a jövő története, az információs társadalom
lehetőségei, jogi, etikai, pszichológiai, biztonsági kérdések, …)
D.
Az informatika
ismeretkörei egymásra épülése (párhuzamosságok is lhetségesek)
Meggondolandó,
hogy az informatika műveltségi területhez tartozik-e: informatikai eszközök
felépítése, működése (vagy a technikához), számábrázolás és számrendszerek
(vagy a matematikához), matematikai alkalmazói rendszerek (vagy a
matematikához), információtárolás (vagy a fizikához), az informatikához
szükséges matematika (amit a matematika nem tanít, vagy nem akkor és úgy
tanítja, amikor és ahogyan az informatikának szüksége van rá)?
Az informatikai ismeretkörök korosztályhoz rendelése
(mikor, kinek, mit?)
Alapvetően
két irányelvet követhetünk az egyes informatikai ismeretkörök korosztályokhoz
rendelésekor:
A.
Egy adott
tananyagot akkor tanítunk, amikor a tanulók már olyan értelmi szintre jutottak,
illetve rendelkeznek annyi előismerettel, hogy teljes mértékben el tudják
sajátítani azt.
B.
A tananyagot
nehézségi szintekre bontjuk. Az egyes témaköröket minél korábban igyekszünk
bevezetni – alapfokon, a korosztálynak megfelelő módszerekkel –, majd később elmélyíteni
és kiterjeszteni.
Az egyes
ismeretkörök anyagának korosztályonkénti elrendezése, a korosztály számára érthető,
életszerű példákon keresztül.
Informatika tantárgy felépítése.
Lineáris
és ciklikus (spirális) tantervek, érvek a választás mellett, a
tantárgyfelépítés elvei:
A.
Az előismeretekhez való kapcsolódás elve: egy téma tanítása során kapcsolódni kell az
alacsonyabb szintjeihez, továbbá építeni kell a tanulók iskolán kívüli
tapasztalataira.
B.
A folytathatóság elve: egy adott témát a tanterv egy meghatározott helyén
nem ad hoc kell beépíteni, hanem úgy, hogy egy magasabb szinten építeni
lehessen az elsajátítottakra.
C.
Az előre tekintő tanulás elve: egy téma tanulását nem kell magasabb osztályokig eltolni,
amikor is egy végleges, zárt feldolgozás már lehetséges, hanem korábban,
egyszerűbb formában be kell vezetni.
D.
Az egyszerűsítés elve: meg kell könnyíteni a tanulók munkáját,
hozzáférhetővé kell tenni az anyagot a számukra egyszerűbb bemutatási módokkal
anélkül, hogy az informatika lényege csorbulna. Ennek az elvnek az
alkalmazásánál már a tananyag tervezésének fázisában oda kell figyelni arra,
hogy az egyszerűbb bemutatási módszereknek lehetnek olyan melléktermékei,
amelyeket esetleg újra kell értékelni a későbbiekben (de ne kelljen
meghazudtolni a korábbiakat).
E.
Az integráció elve: azt mondja ki, hogy az oktatásban hangsúlyozni kell az értelmi
összefüggéseket az ismeretek között, és törekedni kell a kapcsolatok
hálózatának a kiépítésére.
F.
A stabilizáció elve: ahhoz, hogy egy séma, koncepció a tanuló kognitív struktúrájának
stabil részévé váljon, szükséges, hogy időről időre új kontextusokban gyakorolja
és alkalmazza, amely így általánossá válik, diszkriminálódik és a többi sémával
is kapcsolatba kerül.
Az egyes
ismeretkörök praktikus folyamatos tanítási időtartama (2-3 hónapos, 1-2 hetes,
1 órás, 10 perces, hagyományos tanórán kívüli).
A
tanítási időtartamból és az időkeretből adódó tantárgyfelépítés (valószínű a
témák kb. 2 évenkénti ismétlődése, a nagy blokkok közötti rövidebb témák elosztásával).
Tartalmi
szabályozás (NAT, kerettantervek, érettségi követelmények, …)
Magyar
szabályozás, más országok szabályozása, összehasonlításuk, érvek mellettük és
ellenük.
Minimálisan közös tananyag
kérdése, megfogalmazása.
NAT és az érettségi
követelmények kapcsolata.
Helyi
tanterv készítése a NAT, illetve valamely kerettanterv alapján.
Hogyan kell a NAT alapján
kerettantervet, a kerettanterv alapján helyi tantervet készíteni?
Informatika
kapcsolata más műveltségi területekkel, más tantárgyakkal, határterületek.
Matematika
- Egy algoritmusok
helyessége nem nyilvánvaló és matematikailag bizonyítani kell.
- Vannak matematikai
problémák, amelyek bizonyíthatók számítógépes programok segítségével
(Híres példa erre a gráfelmélet „négyszín-tétele”).
- Egy feladat
számítógépes megoldása gyakran azt jelenti, hogy a matematikai bizonyítást
algoritmizáljuk.
Természettudományok
Magyar nyelv
Életvitel és gyakorlati
ismeretek – technika
Művészetek – zene, vizuális
kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret
Iskolarendszeren kívüli informatika: informatikai
írástudás – informatikai alapműveltség célja, tananyaga.
AZ ECDL koncepciója,
felépítése, vizsgarendszere.
Az informatika NAT és az
ECDL kapcsolata, az érettségi vizsga és az ECDL kapcsolata.
Informatikai
szakképzés: informatikai szakmák
Az informatikai szakképzés
szakmái, tananyaga, vizsgarendszere.
A közismereti informatika és
a szakképzési informatika kapcsolata.
Mi a különbség a tanítandó és a tanulandó anyag
között? Tanár nélküli tanulás – tanuló nélküli tanítás.
Mely
tananyagokat célszerű a tanulónak önállóan, tanári segítség nélkül
elsajátítania?
Hogyan és
mit tanítson a tanár közvetlen diák kapcsolat nélkül (pl. távoktatásban)?
Számonkérés, visszacsatolás tananyaga, mi köze ennek a
tanulandó anyaghoz.
Mindent
számon kell-e kérni, amit tanítunk?
Számon
kérhető-e, amit nem tanítottunk (pl. nem tanítunk minden táblázatkezelő
függvényt, de a számonkérésen lemérjük, hogy ismeretlen függvényt tud-e
használni)?
A záró
számonkérésen (érettségi) mit kell számon kérni? (Kell-e ott még pl. operációs
rendszer funkciókkal foglalkozni? Analógia: a matematika érettségin
osztályozzák-e önállóan az összeadni tudást?)
Motiváló jellegű
számonkérés.
Gyakorlati és elméleti
számonkérés.
Eszközismereti és
problémamegoldó számonkérés.
Csoportos vagy projektmunka
számonkérése, osztályozása.
A
számonkérés visszahatása a tanulandó anyagra.
Az alkalmazáskor
ne kelljen sokat gépelni, ezért importáljuk a nyersanyagot. Programfuttatásnál
ne kelljen sokat gépelni, ezért file-ból olvassuk be az adatokat és file-ba írjuk
az eredményt. Emiatt ezen funkciókat az egyébként szükségesnél korábban kell
tanítani. Mi van még ilyen?
Informatikai
szemlélet összetevői, az informatikai műveltségi terület háttere.
Informatikai
óratípusok, órán és órán kívüli tevékenységek
Előadásszerű órák
Önálló munka számítógép
nélkül
Számítógépes önálló munka
Csoportmunkák: csoportos
feladat megbeszélés, csoportos megoldás értékelés
Projektmunkák
Házi feladatok
informatikából (géppel, gép nélkül)
Versenyek,
pályázatok, versenyfeladatok megoldása.
A versenyek tananyaga,
számonkérési módja.
Verseny tananyaga és a NAT,
illetve az érettségi kapcsolata.
A versenyek szerepe a
független tudásfelmérésben.
A versenyek szerepe a
pályaorientációban.
3.2. Célok, készségek, képességek
A mai informatizált világban vitathatatlanul komoly
szerepe van az informatika tanításnak abban, hogy a fiatalok a társadalom
hasznos tagjaivá váljanak, és sikeres, elégedett életet éljenek. Nemcsak arról
van azonban szó, hogy olyan tartalmakat közvetítsünk a tanulók felé, amelyeket
később fel tudnak használni, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítására kell
törekedni, amely időtálló az állandó változásokkal szemben, és amelyet az élet
különböző területein hasznosítani tudnak.
A.
Információs-kommunikációs kultúra
B.
Modellezés
C.
Információfeldolgozás intelligens eszközökkel
D.
Informatikai írástudás
E.
Algoritmikus gondolkodás
F.
Alkalmazói szemlélet
G.
Az információ tudássá alakításának képessége
H.
Az információ alkotó alkalmazásának a képessége
Az egyes informatikai ismeretköröket miért tanítjuk,
melyikkel milyen készséget, képességet fejlesztünk? Miért az adott
korcsoportnak tanítjuk?
Miért így épül fel az informatikai tananyag? Milyen
más felépítési módok képzelhetők el? Milyen más tantárgyi elrendezések
lehetségesek?
Ugyanaz az informatika kell-e mindenkinek? A
közismereti informatikán belüli lehetséges súlyponteltolódások.
Közismereti
informatika – szakmai informatika
Matematikaorientált
informatika: matematikai algoritmusok, matematikai alkalmazások, matematikai
feladatmegoldás, …
Természettudományos
informatika: szimuláció, méréskiértékelés, …
Humán
informatika: szövegfeldolgozás, szöveges adatbázisok, web-es keresés, könyvtári
informatika, …
Művészeti
informatika: rajzolás, zeneszerkesztés, animáció-szerkesztés, képszerkesztés,
videó-szerkesztés, multimédia…
Ipari
informatika: mérés, vezérlés, szabályozás, robotika, …
Hogyan készíti elő a közismereti
informatika a szakmai és a felsőfokú tanulmányokat (mind az informatikus szakterületen, mind más
szakterületeken)?
Mennyiben segíti elő a tananyag a világ megértését?
A diáknak mit és miért kell „fejből” megtanulnia,
mihez használhat segédeszközt? Mi köze ennek a mindennapi számítógép
használathoz?
Számonkérések
A
számonkérések célja, mi köze a számonkérésnek a fejlesztési célokhoz?
Lehet-e
mindent objektíven számon kérni (pl. az elkészült dokumentum esztétikus-e), ha
nem, akkor hogyan lehet objektívebbé tenni?
Önellenőrzési
lehetőségek, számonkérés osztályzás nélkül.
3.3. Tanítási
módszerek
Gyakorlat és elmélet aránya.
Gondolkodóképesség, problémamegoldó képesség és az eszközkezelő
képesség aránya.
Eszközismeret és eszköz alkalmazási ismeret és az alkalmazási
feladatkör ismerete.
Azaz pl. szövegszerkesztő program kezelése; szövegszerkesztő
alkalmazása adott dokumentumtípusok
létrehozására; illetve dokumentumtípusok ismerete.
Probléma-megoldási
módszer (Pólya György alapján)
Feladat elemzés, megértés
A feladat megoldásának
megtervezése
A megoldás megvalósítása
A megoldás értékelése
Alulról
felfelé felépítés; felülről lefelé felépítés.
Elemi
ismeretek tanítása; s ha már több elemi ismerettel rendelkezünk, akkor
szintézis.
Komplex
problémák elemzése, azokból levezetve azt, hogy mely elemi ismeretek elsajátítására
van szükség.
Fogalmak
tanításának módszerei, az egyes módszerek előnyei és hátrányai
Induktív módszer
Deduktív módszer
Konstruktív módszer
Az
informatika egyes ismeretkörei tanítási módszerei.
Programozás
tanítási módszerek: specifikációorientált, algoritmusorientált, adatorientált,
nyelvorientált, nyelvtípus orientált, hardverorientált, matematika orientált,
feladattípus orientált, mintapélda alapján.
Programozási
nyelv tanítási módszerek: utasításorientált, nyelvorientált, segédeszközként, szoftvertechnológia-orientált,
működésalapú, feladatorientált, mintapélda alapján.
Alkalmazás
tanítási módszerek: menüorientált, feladatorientált, fogalomorientált, funkcióorientált,
alkalmazásorientált, absztrakt eszközként.
Informatikai
eszközök (hardver, operációs rendszer, hálózat) tanítási módszerei: funkcióorientált,
problémaorientált, működésorientált, működési modell orientált.
Tantervek összeállítása az egyes ismeretkörökhöz az
adott tanítási módszerrel.
Feladatsorok összeállítása az egyes ismeretkörökhöz,
az adott tanítási módszerhez.
Informatika tanulási módszerek.
Számonkérési módszerek informatikából, céljuk,
hasznosságuk.
Szóbeli
számonkérések: kiselőadás, program vagy alkalmazás bemutató, egy téma átfogó
ismertetése.
Számítógép
nélküli írásos számonkérések: tesztek, algoritmusírás és elemzés, függvényírás,
lekérdezés írás az alkalmazásokban.
Számítógépes
számonkérések: lexikális ismeretek, kijelölt cél elérése minta alapján, problémamegoldás
az alkalmazásokban, illetve programozással.
Csoportos
számonkérések: közös feladatmegoldás, nagy feladat önálló részei, egymás munkájának
folytatása.
A
számonkérés és a számítógéppel ellátottság kapcsolata: ki érdemel jobb jegyet:
A.
aki lusta, buta,
az órán a többieket zavarja, …, de van otthon számítógépe és emiatt sok billentyűkombinációt
ismer, van napi rutinja és sok mindent gyorsan meg tud oldani,
B.
aki okos, ügyes,
szorgalmas, segíti a többieket, …, de nincs otthon számítógépe, s emiatt a
számítógép-kezelése lassú, így nem mindig készül el időre a feladatok
megoldásával.
Motivációs
lehetőségek az informatikában.
Gyakorlatiasság, az adott
korosztályt érdeklő feladatok megoldása.
Önálló alkotó munka
(hazavihető, szülőknek megmutatható –kell hozzá színes nyomtató).
Önálló felfedeztetés
lehetőségei.
Volt diákok tapasztalatainak
használata.
Képességek szerinti
munkamegosztás a projektekben.
Jutalmazási lehetőségek.
Hasznos feladatok megoldása.
A
tanár tanulása
A gyorsan változó
szoftvereszközök problémája.
Új ismeretkörök megjelenése
az informatikában.
A magát
okosabbnak gondoló diák problémája: fejből tudja az összes menüpontot, az
összes funkcióbillentyűt, a programozási nyelv összes függvényét, … – miért
okosabb mégis a tanár (absztrakciós készség, átlátás, …).
3.4. Eszközök
Milyen
a jó informatikaterem?
Hardver
és szoftver eszközök az informatika oktatásában.
Eszközök
választásának oktatási szempontjai.
Programozási
nyelv: a nyelv tanításának célja, nyelvi egyszerűség, tipikusság, fejlesztői
környezet, használhatóság, szabványosság, biztonságosság.
Alkalmazói
rendszerek: a rendszer tanításának célja, egyszerűség, vizualitás, teljesség,
alakíthatóság, megbízhatóság.
Operációs
rendszer: felhasználói felület egyszerűsége, hardver és szoftver lehetőségek,
operációs rendszer funkciók. Felhasználói felületek: parancssoros, menüs,
ikonos-ablakos, …
Alkalmazás, kommunikációs,
illetve programozás felületek: szöveges, ikonos-ablakos, …
Magyar vagy angol nyelvű
szoftverek kérdése.
Az eszközök komplexitása,
ennek korosztály-függése.
Mindig a legújabb eszközt
tanítsuk-e?
Az
értékelés: automatikus vagy szubjektív? Az automatikus értékelés eszközei.
Programértékelés
futási eredmény (és sok részeredmény) alapján.
Hatékonyság
(algoritmus választás, megvalósítás) futási eredmény alapján időlimittel.
Alkalmazásértékelés
az adott időtartamra túl sok feladattal: a mechanikus megoldás nem fér bele az
időbe, a gondolkodó megoldás igen.
Tanulói
eszközválasztás a számonkérésben (pl. magyar zászló rajzolás Excel-ben 3 cella
méretezésével és háttérszín beállításával).
Közös
értékelés lehetőségei (egymás munkájának értékelése).
Az
első eszköz (pl. programozási nyelv, szövegszerkesztő, …) hatása.
Az eszköz hatása a jó és a
rossz alkalmazási vagy programozási stílusra.
Az eszköz utáni második
eszköz megtanulási nehézsége.
Van-e az eszköznek
gondolkodásformáló szerepe.
3.5. Viszony a tanulási folyamat
résztvevői között
Tanár
– diák viszony (ki az irányító, milyen módon, …)
A tanár
ismeretátadó szerepe, frontális órák. A tanár nem tud minden kérdésre
válaszolni, de tudnia kell a válasz megkeresésének módját.
A tanár
tanácsadó, segítő szerepe: számítógépes laborórákon a tanulók között – hibák,
rossz megoldási módszerek javítása, elakadás esetén segítés, ...
A tanár
irányító szerepe: számítógépes laborórák tervezési fázisa, megoldási fázisban
az elkészült jó és a rossz megoldások bemutatása, értékelése.
Mi
legyen az informatika tankönyvben, milyen a jó informatika tankönyv.
Milyen tankönyvek kellenek?
Modultankönyvek vagy éves tankönyvek.
Elméleti tankönyvek vagy
szoftverleírások, informatikai példatárak szerepe.
Eszköztankönyv
vagy eszközleíró hivatkozási kézikönyv? (Analógia: nyelvtankönyv vagy szótár?)
Használható-e
a tankönyv számonkérés közben? Mikor és miért? Mi az az ismeret, amit fejben
kell tartani és mi az, amit ha szükséges, gyorsan meg kell tudni keresni?
Hogyan
használható a jó informatika tankönyv.
A
tankönyv anyagát el kell mondani, vagy a tanulónak önállóan kell elolvasni,
vagy esetleg el sem kell olvasnia (mert pl. információkeresésre használjuk,
mint pl. egy programozási nyelv utasításai leírását).
A tankönyv az elméletről
szóljon vagy a gyakorlatról?
Elektronikus tananyag és tankönyv (nem általában
távoktatás, csak az informatika speciális lehetőségei)
Tankönyvpótló tananyagok,
hátrányaik.
Tankönyv kiegészítő
tananyagok, felhasználási lehetőségek.
Gyakorló feladatok,
megoldási útmutatók.
Kell-e
az elektronikus tananyag mellé tanár?
3.6. Tanulás és nevelés kapcsolata
Csoportmunka: csoportos feladat megbeszélés, csoportos
feladat értékelés. A szomszéd gépnél ülő segítsége.
Iskolai
informatikai projektek
Projektfeladatok
kidolgozása, projektek felépítése, szervezése.
Tanulói és tanári szerepek a
projektekben.
A
tehetségesek részvétele a tanulási-tanítási folyamatban
Segítő szerep a számítógépes
gyakorlati órákon.
Korrepetációs szerep a
gyengébb, vagy számítógéppel nem rendelkező tanulók mellett.
Új ismeretek átadása a
teljes osztálynak.
Tehetséggondozás
Versenyek, pályázatok
Iskolai projektek vezetése
(pl. iskolaújság)
Tehetséggondozó szakkörök
tananyaga
3.7. Hatásosság, hatékonyság
Szintek:
Eszközhasználat,
eszközválasztás, eszköz összeállítás, eszközfejlesztés.
Rutin, megértés, a
lehetőségek felismerése, intelligens alkalmazás.
Az
egyes tanítási módszerekkel elérhető tudás. Hogyan mérhető?
Mit
és hogyan mérnek a számonkérési módszerek?
Hogyan
hat a mérés módszere a mért diákra, illetve a tanítási módszerre?
3.8. Egyéb
A.
Milyen nem informatika műveltségi területek speciális részeit tanítsa az informatikatanár?
Olyan
műveltségi területek, amelyek az informatikával határosak, de egy adott
oktatási folyamat adott korszakában nincs hozzá tartozó tantárgy. Ilyen lehet
pl. a technikából a számítógép technikai jellegű ismeretei vagy a számítógépes
mérés, vezérlés szabályozás az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi
területről a 9-12. osztályosok korosztályában.
Olyan
műveltségi területek, amelyek az informatikával határosak, a határterületek
elvileg mindegyikbe tartozó tantárgyhoz sorolhatók. Itt azt, hogy melyik
tantárgy tanítsa az adott határterületet, elsősorban az határozza meg, hogy
A.
melyik szakterület
tanára ért jobban hozzá,
B.
melyik szakterületi tárgyban van a témára több
idő?
Az
informatika megalapozhatja a másik szakterület felhasználási oldalát (pl.
zeneszerkesztő program kezelése az informatikában, zeneszerkesztő program
tanítása az ének-zene tantárgyban), azaz a leghasznosabb a mindkettőben tanítás
lehet.
B. Milyen informatika műveltségi területek speciális
részeit tanítsa a nem informatikatanár?
Például,
matematikaórán lehet tanítani számrendszereket, logikát stb. Fizikaórán
áramköröket, stb. Kémiából az adathordozókra vonatkozó ismereteket, stb.
4. Informatikametotika
A metodika a konkrét
tananyagok tanításának problémáival foglalkozik, a következő kérdésekre keresi
a választ egy-egy adott tananyagrésszel kapcsolatban:
4.1. Adott tananyagrész megtanítása
A. Mivel indokolható,
hogy szükség van az adott anyagrész megtanítására? Hogyan motiválhatók a
tanulók?
B. Milyen módszerrel
vezethetők be az új ismeretek? Hogyan építhető fel a tananyag?
C. Hogyan kapcsolható
korábbi ismeretekhez, hogyan építhet korábbi tapasztalatokra?
D. Milyen példákat
célszerű használni a tananyagrész tanításához?
E. Mennyi és milyen
gyakorlásra van szükség az ismeretek elsajátításához? Hogyan függ ez az
elsajátítás mélységétől?
F. Milyen gyakorló
feladatokat lehet adni hozzá?
G. Milyen számonkéréssel
lehet ellenőrizni a tananyagrész elsajátítását?
4.2. Konkrét tantárgyi feladatsorok
előállítása
A. Hogyan lehet egy
feladatból újabb feladatokat előállítani? Az újabb feladatok megoldása mennyire
hasonlíthat az eredeti feladat megoldására? Hogyan lehet egy megoldás
változtatásával újabb feladatot előállítani?
B. Hogyan lehet egy
feladatsorral felépíteni egy tananyagot?
C. Hogyan lehet egy
tananyaghoz olyan számonkérést készíteni, amely minden fontos részletét számon kéri?
D. Hogyan lehet súlyozni
a számonkérés egyes részeit, baj-e, ha valamit többször kérünk számon?
E. Feladatok elemzése,
hasonlóságok felismerése, adott típushoz hasonló feladatok konstruálása.
4.3. Konkrét feladatok megoldásának
problémái
A. Tipikus hibák
felismerése, javítása, elkerülése.
B. Az előrehaladás
mérésének kérdése nagyobb feladatok megoldásakor.
C. Hogyan lehet egy adott
feladatsorra (pl. dolgozat) jól felkészíteni a diákokat?
D. Melyek egy adott
számonkérési forma esetén a speciálisan alkalmazandó felkészítési tennivalók?
(Azaz miket szoktak elkövetni a diákok, mik a tipikusan meg nem értett dolgok,
miket szoktak kérni a feladatkitűzők?)
E. Érettségi feladatok
elemzése, versenyfeladatok elemzése.
4.4.
Informatikai projektek tervezése, szervezése
A. Hogyan lehet egy
iskolai eseményhez informatikát használó projektmunkát tervezni?
B. Milyen szerepek
adhatók a tanulóknak az informatikát használó projektmunkában?
C. Hogyan lehet egy
informatikai projektmunkát lebonyolítani?
D. Hogyan lehet egy informatikai
projektmunkát értékelni?
4.5. Az
informatikatanár tanórán kívüli teendői
A. Kapcsolat a
rendszergazdával (felhasználói azonosítók, szoftverek installálása, rendszerbeállítások,
…).
B. Az informatika terem
használati rendje, biztonsági kérdések.
C. Óra előkészítés
(tananyagkeresés, nyersanyag elrendezés, …).
D. Számítógép terem
üzemeletetési rendje tanórán és tanórán kívül.
4.6.
Tananyag előállítás, taneszköz fejlesztés
A. Melyek azok a
területek, ahol szükség van a tanár közvetlen tananyag készítő munkájára (leírások,
mintapéldák, mintamegoldások, …)?
B. Szemléltető eszközök
készítése.
5. Informatikai tantárgy-filozófia
Minden tantárgy mögött
van valamilyen elképzelés, gondolatvilág, ami a tárgy alapjairól szól, a
konkrét ismereteknél általánosabban vizsgálja a tantárgyat. Nevezhetjük ezt a
tantárgy „filozófiájának”.
5.1. Az informatika, mint modellezés
Az
informatikában, mint sok más tantárgyban is, modelleket alkotunk, a valós
rendszereket e modelleken keresztül próbáljuk megismerni, megérteni.
Az
informatika különlegessége más tárgyakkal szemben, hogy itt a modelleket meg is
kell valósítani és működtetni kell valamilyen intelligens eszközzel. Továbbá a
kész modell alkalmazása is egy komplex – informatikai – feladat.
5.2. Az informatika, mint emberek
közötti kommunikációs eszköz
Hagyományos
kommunikáció
Infokommunikáció
5.3. Az informatika, mint virtuális
valóság
Játékok virtuális terekben,
interaktív médiák.
Virtuális világok a
tanulásban, kutatásban, …
Az informatikai világ
vizuális modelljei.
5.4. Az információs társadalom és az
ember
5.5. Létezik-e informatikai intelligencia?
5.6. Melyek az informatikai
kompetenciák?
5.7. Mitől lesz társadalmi szempontból
hasznos tudás az informatikatudás?
6. Informatikai tantárgy-pedagógia
Az informatika tantárgy
sok speciális pedagógiai problémával szembesíti a tanárt. Ezek a problémák a
tantárgy jellegéből, illetve a tantárgy tanításának módszereiből, a számítógép
terem használatának lehetőségeiből következnek.
6.1. Nevelési elvek az informatika órán
Az
informatikaórán alkalmazható nevelési elvek mások, mint a „klasszikus” órákon.
Az informatikaórán folytatott munka természete miatt nem lehet olyan fegyelmet,
rendet tartani, mint a papírhoz, ceruzához kötődő órákon. A pedagógus dolga is
nehezebb: egyrészt meg kell próbálni „munkaképes” körülményt fenntartani,
másrészt állandóan „kielégíteni” az egyes tanulók igényeit (rossz a gépem, nem
fut a programom stb.).
A
független „értékelő”, azaz a számítógép szerepe: nevelhet-e rendre, kitartásra,
módszeres gondolkodásra?
6.2. Szocializációs szerep
Az
informatika a csoportos feladatokkal kiváló terepe az együttműködésre
nevelésnek.
Versenyszellem és
informatika, egyéni és csoportos versenyek szerepe.
6.3. Kommunikáció
Az
informatika használata és a kommunikációs „illemszabályok”: sms, levelezés,
levelezőlisták, chat, …
Felvethető kérdés: Ide tartozik-e az
Informatikadidaktika rész 6. pontja?
A válasz
nem egyértelmű. Ez a terület valószínűleg közelebb áll a pedagógia általános
kérdéseihez, emiatt talán inkább ide sorolható.
7. Összefoglalás
A fentiekben egy
kísérletet tettünk az informatika szakmódszertan témakörének kategorizálására,
részterületekre osztására. Úgy gondoljuk, hogy a 4 fő területre osztás
szükséges, szakmai szempontból meghatározott. Az egyes területek részletezése
is megtörtént, tudva azt, hogy több helyen még így is átfedéseket találhatunk.
Ennek oka részben az, hogy rokon területekről van szó, s csak részben az, hogy
nem teljesen eldöntött egyes részek hovatartozása.