Mi az informatika?

3. Informatikai kompetenciák

B. Adatmodellezés

A hétköznapokban rendszeresen töltünk ki nyomtatványokat, űrlapokat, készítünk mások számára ilyeneket. Ezek készítésekor mindig valamilyen információszerzés vagy átadás a célunk, melyet adathalmazokkal, adatstruktúrákkal kell alátámasztanunk. Emiatt is alapvető fontosságú a világ objektumainak adatokkal való leírása.

Szintjei:

• A világ (egyszerű) dolgai adatokkal leírása: értékhalmazok hozzárendelése (ugyanazt többféleképen is – pl. hónap, ugyanazt másokkal is – pl. virág színe, neve, ára)
• A világ (egyszerű) dolgai adatokkal leírása: értékhalmazok és művelethalmazok hozzárendelése
• Alaptípusok megfogalmazása (egész, valós, karakter, logikai)
• Adatok ábrázolása, az ábrázolás elválasztása a típustól
• Adatok megjelenítése (felsorolás, elrendezés – pl. meteorológiai térképen a szélirányok, diagram, színezés – pl. naptárban az ünnepnapok, ...)
• Típus strukturálás, konstrukciós műveletek
• Adatok helye a problémamegoldásban (bemenő, kimenő, be-kimenő, belső), összefüggések közöttük, adatok tárolása
• A világ dolgai tipizálása, absztrahálása – típus definiálás
• Adatok helye a feldolgozásban (globális, lokális, saját)
• A komplex adatvilág strukturálása – típus absztrakció, hierarchia (valamikből álló típusok, illetve valamire épülő típusok)
• A világ és az adatmodell szétválasztása
• Adatokból információ szerzése (mire van szükségünk, mit kérdezzünk, mit találunk meg máshol), az információ bemutatása

Vissza a tartalomjegyzékhez

C. A valós világ modellezése

A valós jelenségeket sokszor a modelljeiken keresztül ismerjük meg. Ehhez tisztában kell lenni a modellezés alapfogalmaival, tevékenységeivel, a modellek felhasználásának módszereivel. A megismerésen túl tudatosan használni kell a modelleket valós jelenségek előrejelzésére is! A modellezés informatikán belüli különlegessége, hogy a modellek működtetése is komplex alkotó folyamat.

Szintjei:

• A valóság modelljeinek megfogalmazása
• A valóság modelljeinek elkészítése
• A valóság modelljeinek működtetése
• A valóság megértése a modelleken keresztül
• Valós jelenségek előrejelzése a modell használata alapján

Vissza a tartalomjegyzékhez

D. Problémamegoldás

Az alkotó emberi tevékenység nagyon sok esetben problémamegoldás, a probléma minél pontosabb megfogalmazásától, a megoldás értékeléséig. Emiatt szükség van a probléma analizálására; annak eldöntésére, hogy szükség van-e a megoldáshoz informatikai eszközre; mely informatikai eszköz vagy eszközök használhatók; hogyan használhatók; ha nincs ilyen eszköz, akkor pedig hogyan készíthetünk ilyet. [VV]

Pólya György szerint a problémamegoldás folyamatának a következő fázisai vannak [PGy1, PGy2]:

• A probléma azonosítása
• A probléma megértése
• A probléma reprezentációja
• A probléma megoldása
• Az eredmények kommunikálása

Szintjei:

• A probléma felismerése, megértése (mit is kell megoldani)
• Eszközhasználat: a probléma megoldása adott eszközzel (megoldási lehetőségek)
• Eszközválasztás: a probléma megoldásához szükséges eszközök felismerése (megoldási lehetőségek, felhasználható eszközök)
• Eszközválasztás: a használható eszközök közül a legmegfelelőbb kiválasztása
• Eszköz-összeállítás: a probléma megoldásához szükséges eszközök összerakása
• Eszközfejlesztés: a probléma megoldásához szükséges eszközök elkészítése
• A problémamegoldás folyamatának elemzése (ellenőrzés, értékelés, munkamennyiség becslés, ...)

Vissza a tartalomjegyzékhez

E. Kommunikációs képesség

Napjainkra az ember-ember, illetve az ember-csoport kommunikáció alapvetően megváltozott, a kommunikáló felek közé intelligens eszközök épültek be; illetve ezen intelligens eszközök újfajta kommunikációs lehetőségeket teremtettek vagy a régieket egyszerűsítik. Ezt az újfajta kommunikációt alkotó és a jogokat körültekintően figyelembe vevő módon kell használni a mindennapokban: a tanulásban, a munkavégzésben, a kapcsolatteremtésben, a kikapcsolódásban, az önképzésben, a pihenésben, a fejlődésben. [BA2]

Szintjei:

• Párbeszéd intelligens felületen keresztül: személyekkel való kommunikáció, kapcsolatfelvétel technológiája (pl. elérhető-e)
• Kommunikáció csoportokkal intelligens felületen keresztül (partnerkeresés, adatok cseréje, tapasztalatcsere, ...)
• Kommunikáció az információszerzéshez
• Kommunikáció a közös munkavégzésben
• Kommunikációs hálózatok építése és alkalmazása

Vissza a tartalomjegyzékhez

F. Alkalmazói képesség

A mindennapokban felmerülő problémák gyakran könnyebben megoldhatók informatikai eszközökkel, mint a hagyományosakkal. Azaz itt nem az alkalmazói rendszerek használatáról van szó, hanem általában a számítógépek (intelligens eszközök) alkalmazásának képességéről. Ehhez tisztában kell lenni az alapvető általános alkalmazásokkal, az azokhoz tartozó informatikai eszközökkel és módszerekkel.

Szintjei:

• A számítógépes eszközök alkalmazása feladatok megoldására utasítás alapján
• Alkalmazási feladatmegoldás minta alapján
• Alkalmazási feladatmegoldás igénylista alapján
• A számítógép alkalmazási lehetőségeinek felismerése (szükséges, nem szükséges, lehetséges, nem lehetséges)
• Alkalmazástípusok ismerete

Az alkalmazói képességhez először természetesen alkalmazói tudás szükséges, amihez pedig jártasság az eszközök kezelésében. Ennek fokozatosan nehezedő szintjein egyre kevesebb információ áll rendelkezésre a megoldandó feladatokhoz.

Előbb-utóbb elérünk arra a szintre, amikor el kell tudnunk dönteni, hogy egy feladat megoldásához használjunk-e számítógépet. Ehhez meg kell vizsgálnunk, hogy a számítógép alkalmas-e az adott feladat megoldására, továbbá ha alkalmas, akkor érdemes-e (gazdaságosabb, időtakarékosabb, pontosabb, mint a számítógép nélküli megoldás).

Vissza a tartalomjegyzékhez

G. Csoportmunka, együttműködő-képesség

Az informatika lehetőséget teremt olyan feladatok megoldására is, melyeket nem egyetlen személy old meg, a feladatmegoldásban mások eredményeinek felhasználási képességétől kezdve a projektmunkákban való részvételen át, egészen a projektek tervezéséig és megvalósításáig. Mindehhez szükség van a csoportmunkát támogató informatikai eszközök használatának képességére, valamint a csoportmunka metodikájának ismeretére.

Szintjei:

• Mások munkájának felhasználása
• Feladat részekre osztása, részek önálló megoldása (interfész megfogalmazás)
• Részek elkészítésének ütemezése
• Kommunikáció más részek készítőivel (megbeszélés, üzenőfal, közös felület, megosztott dokumentumok, levelezés, csevegés)
• Csoportmunka összeépítése
• Projekt tervezés, értékelés

Vissza a tartalomjegyzékhez

H. Alkotóképesség

Az informatikai feladatmegoldás nagyon sokszor alkotómunka, ahol az alkotásban informatikai eszközöket használunk. Mint minden alkotómunka, ez is elemi alkotások megismétlésével kezdődik, ezen alkotásokból újabbak készítésével folytatódik, majd adott igények alapján önálló alkotások készítésével zárul. Az alkotóképesség fejlődése tehát az egyszerű utánzástól/mintakövetéstől a mintavariáláson át a valódi kreativitásig tart.

Szintjei:

• Minta utáni alkotás
• Meglévő alkotások továbbfejlesztése
• Igénylista szerinti alkotás
• Kreatív alkotás

Legelemibb szintjén kapunk egy mintát, amit a rendelkezésünkre álló eszközökkel reprodukálunk. Ennél kicsit nehezebb, amikor egy kész alkotást kell továbbfejleszteni, általában igénylista alapján. Például kapunk egy száraz iskolatörténeti leírást, amit képekkel látványosabbá, táblázatokkal informatívabbá kell tenni. Az ilyen feladatok jellemzője, hogy a keretek rendelkezésre állnak, azt kell kitölteni, bővíteni. Ha már keretek sincsenek (csak igénylista van), akkor el is kell képzelni a terméket a megalkotása előtt, majd meg is kell tervezni. A legmagasabb szint esetén semmi támpontot nem kapunk. Egy iskolában például azt a feladatot adták ki diákoknak, hogy találjanak ki egy különleges, látványos prezentációt a szalagavató bálra és azt készítsék is el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

I. Információs tájékozódási és tájékoztatási képesség

Az információs társadalom egyik lényege az információk hozzáférési jogának biztosítása. A hatalmas információhalmazban azonban nehéz a számunkra szükséges információ megtalálása, illetve a mások számára hasznos információ olyan elrendezése, elhelyezése, hogy azt könnyen találhassák meg és hatékonyan használhassák fel.

Szintjei:

• Információ megtalálása adott környezetben
• Információ megkeresése (keresési stratégia, kedvencek)
• Az információ elemzése
• Információ elrendezése mások számára (struktúra, tagolás, kiemelés, térkép, könyvjelző, kitaposott út, ...)
• Információ vizuális megjelenítése
• Az információ hitelessége (elhiggyem-e, melyiket tekintsem hitelesnek, ...)
• Információ biztonság, információ=áru következményei
• Az információ felhasználása (jó kérdések megfogalmazása, a válasz gyors megtalálása, a kérdést hol kell megfogalmazni, ...)

Ezt a képesség párost ketté is bonthatnánk: tájékozódási, illetve tájékoztatási képességre. Az együttes tárgyalásuk indoka az, hogy jól elrendezett információhalmazban könnyű a tájékozódás is, azaz e kétféle képesség nagyon is összefügg egymással.

Vissza a tartalomjegyzékhez

J. Rendszerszintű gondolkodás

Számtalan rendszerrel találkozunk: ilyen az egész informatikai rendszer, ami körülvesz, a különböző hálózati rendszerek, a kommunikációs rendszerek. Azt szoktuk meg, hogy logikusan gondolkodunk, és a dolgokat elemzéssel értjük meg, ez sokszor sikerre is vezet, de nem mindig.

A rendszerrel szemben másfajta gondolkodásmódot is igénybe kell venni. Az egyszerűbb klasszikus logika sokszor tehetetlen a rendszerrel szemben (lásd káosz elmélet). A rendszer önmagától is működik, a részek kölcsönhatása révén. A dolgok kimenetelét sokszor a rendszer struktúrája, nem pedig az emberek erőfeszítései határozzák meg. Az eseményeket irányító összefüggések felismerésével képesek leszünk befolyásolni életünk, munkánk alakulását. Ezek vizsgálata, kezelése, fejlesztése és előállítása, másfajta tudást, vizsgálatot igényel.

Szintjei:

• A rendszer kezelése
• A rendszer fejlesztése
• A rendszer előállítása
• A rendszer vizsgálata

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatikai kompetenciák és a NAT – áttekintő táblázat

Témakör	1-4	5-6	7-8	9-12
Az informatikai eszközök használata	A1,E1,F1,J1	A1,B1,E1,F1, J1	A1,D2,E1,F1, J1	A1,D3,E1,F1,J1
Informatika alkalmazói ismeretek	B1,D1,F1,G1, H1	A2,B1,D1,F2, G1,H2	A3,B2,D2,F3, G2,H3,I2,J2	A4,B5,D4,F3, G2,H4,I5,J2
Infotechnológia	A2,B1,D1,H1, J2	A5,B2,C2,D3, G1,H2,J2	A7,B3,C4,D5, G3,H3,J2	A7,B5,C5,D6, G5,H4,J3
Infokommunikáció	I1	A2,B1,D1,E2, F1,I2	A3,B1,D2,E3, F2,H1,I4,J2	A4,B5,C1,D4,E5, F3,G4,H3,I5,J2
Információs társadalom	-	B1	B1,E1	B1,C1,D1,E3,I1,J4
Könyvtári informatika	B1,I1	A1,B2,I2	A2,B2,I2	A2,B2,I3,J1

A fenti táblázatban valamennyi kompetencia (A..J betűjelű) az adott korcsoportra és témakörre meghatározott legmagasabb szinten szerepel (azaz pl. a 4. sor 3. oszlopában szereplő E3 azt jelenti, hogy az infokommunikációs témakör a 7-8. osztályban az E jelű kompetencia 1., 2. és 3. szintjét valósítja meg).

Kulcskompetenciák - Témakörök - Informatikai kompetenciák

Kulcskompetenciák									Témakör	Informatikai kompetenciák
1	2	3	4	5	6	7	8	9
		3		5					Az informatikai eszközök használata	Algoritmikus gondolkodás
		3		5						Problémamegoldás
1				5						Kommunikációs képesség
				5						Alkalmazói képesség
				5		7				Rendszerszintű gondolkodás
		3		5					Informatika alkalmazói ismeretek	Algoritmikus gondolkodás
		3		5						Adatmodellezés
		3		5						Problémamegoldás
1				5	6					Alkalmazói képesség
				5		7				Együttműködő-képesség
				5				9		Alkotóképesség
1				5	6					Információs tájékozódási képesség
				5		7				Rendszerszintű gondolkodás
		3		5					Infotechnológia	Algoritmikus gondolkodás
		3		5						Adatmodellezés
		3	4	5						Modellezés
		3	4	5	6					Problémamegoldás
				5		7				Együttműködő-képesség
				5				9		Alkotóképesség
				5		7				Rendszerszintű gondolkodás
		3		5					Infokommunikáció	Algoritmikus gondolkodás
		3		5						Adatmodellezés
		3		5	6					Problémamegoldás
1				5						Kommunikációs képesség
1				5	6					Alkalmazói képesség
1				5				9		Alkotóképesség
1				5	6					Információs tájékozódási képesség
				5		7				Rendszerszintű gondolkodás
				5					Információs társadalom	Adatmodellezés
1				5						Kommunikációs képesség
				5					Könyvtári informatika	Algoritmikus gondolkodás
				5						Adatmodellezés
1				5	6					Információs tájékozódási képesség

Vissza a tartalomjegyzékhez