Ebben a részben egy ajánlást szeretnénk adni, amely tartalmazza az egyes korcsoportokban elérendő javasolt célt, különös tekintettel a korosztályi sajátosságokra. Egyes fogalmak több korosztályban is megjelennek, egyre bővülő tartalommal. Ezzel is szeretnénk hangsúlyozni, hogy e fogalmak kialakításához folyamatos érésre van szükség.
Az első korcsoport az alsó tagozatos tanulók köre, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy sok óvodai neveléssel kapcsolatos kísérlet is folyik, illetve az óvodai nevelés már sok éve tartalmaz – nem kimondottan – informatikai jellegű, de számítógépet nem használó ismereteket.
Az informatikaoktatást ebben a korosztályban önállóan, valamint más tantárgyak, más oktatási formák keretében is el tudjuk képzelni.
Ebben a korban fontos az alapkészség-fejlesztés, ezért klasszikusan az írás, olvasás, számolás tanulását segítő programokat célszerű használni. Ugyanilyen fontosnak tartjuk azonban az algoritmizálási képességet fejlesztő foglalkozásokat, valamint az intelligens eszközök és a valós világ kapcsolatát bemutató robotikát. Ezt egészítik ki a képességfejlesztést szolgáló játékos programok.
Már ebben a korosztályban rá lehet mutatni arra – megfelelő alkalmazások segítségével – hogy van, amit számítógéppel könnyebb és célszerűbb megcsinálni, sok olyan dolog is van azonban, amire nem kell (nem is célszerű) számítógépet használnunk.
Itt már egy kötelezően bevezetett informatika tantárgyra gondolunk, ami legalább heti 1 órás tantárgyat tölt ki. Amely iskolákban erre van lehetőség és igény, azok nagyobb óraszámú változatot is követhetnek.
Ez a korosztály az egyik legfogékonyabb minden újra, s így az érdeklődés felkeltésére kiváló alkalom lehet e bevezető tárgy. Emiatt fontos követelmény, hogy a tanulók elfogadják a számítógépet, s más informatikai eszközöket munkaeszközként. Alakuljon ki bennük az a szemlélet, hogy a számítógép sokféle feladat különböző szintű megoldására alkalmas.
Itt jelenik meg – szándékaink szerint – a „komoly” informatika tantárgy, mindenképpen heti 2 órában.
Követelmény legyen e korban az, hogy a diák a számítógépet, perifériáival együtt tudja kezelni, tudja a korosztályának megfelelő feladatokra használni (szövegszerkesztés, adatkezelés), tudjon egyszerű algoritmusokat készíteni, azokat számítógépen megvalósítani, tudja az infokommunikációs eszközöket kapcsolattartásra, tanulásra használni.
Ebben a korosztályban elengedhetetlenül szükséges egy informatika tantárgy heti 2 órában. Itt kell eljutni mindahhoz a tudáshoz, amely az informatikai alapműveltség része, amire ebből következően egy informatika érettségi vizsga építhet.
A tanulók tudjanak feladataik megoldásához informatikai eszközöket választani, legyenek képesek azok felhasználására a feladatmegoldásban! Tudják a valós világ objektumait adatokkal jellemezni, ezekkel kapcsolatos algoritmusokat megfogalmazni! Ismerjék a számítógépes szövegkezelés, valamint adatkezelés alapjait! A különböző tantárgyakban rendszeresen használjanak informatikai eszközöket!
E korosztály számára egységesen kötelező informatikai ismereteket nem javaslunk. A képzés során fakultatívan választható tárgyak, tananyagok fordulhatnak elő.
Ezek célja hármas. Egyrészt szakirányban továbbtanulók számára a szakmai problémák megoldásában való elmélyülés, ami azonban nem egyetemi ismeretek előzetes tanulását jelenti. Nekik olyan tudást kell adni, amely részben inspirál az informatikussá válásra, részben pedig mérhetővé teszi azon képességeket, amelyek fontosak egy informatikus számára. Emiatt az algoritmikus gondolkodás és az adatmodellező képesség fejlesztésére van szükség, valamint az automatizált problémamegoldási képesség kialakítására, a lépésenkénti finomítás, a moduláris tervezés alapgondolatainak megértésére.
A tovább nem tanulóknál olyan fakultatív tárgyakról lehet szó, amelyek az elhelyezkedést könnyíthetik meg, s esetleg alapjai lehetnek egy, az érettségit követő szakiskolai képzésnek. Ilyen nagyon sokféle lehet, csupán példaként említünk meg néhányat: informatikai ismeretekkel rendelkező titkárnő (szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés, adatbázis-kezelés, gépírás, ...), számítógép üzemeltető (hardver- és szoftver-installálás, szoftver felépítés, tanácsadás), informatikai technikus (számítógép, videó, CD, magnó, filmvetítő, kamera, fényképezés, -előhívás, ... alkalmazása iskolában, művelődési házakban, ...), ...
Harmadik csoportja a középiskolásoknak az, akik továbbtanulnak, de nem informatikai jellegű szakmában. Nekik az átlagos értelmiségi számára szükséges széleskörű tájékozottságra van szükségük. Ez egy rövid idejű fakultatív tárggyal valósítható meg, de más tantárgyak keretén belül is elsajátítható. Itt elsősorban olyan ismeretekre gondolunk, amelyek az átlagos értelmiségi alapismereti körnél szélesebbek, de továbbra is közismeret jellegűek.
Szakképző iskolákban e korosztályban jelennek meg nagy súllyal a szakmai célú általános programrendszerek. Ezek iskolatípusonként különbözőek lehetnek, például CAD, szakértői rendszer, banki rendszer, nyílt rendszerek, térinformatika, ...
Felvethető az is, hogy a mindenkinek szóló informatikában legyenek-e az osztály típusától függő változatok:
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült