Görög mitológia

Mondák hősökről:

Akhilleusz sarkában nyílvessző

Akhilleusz sarkáról szóló monda:

A hosszan tartó trójai háborúnak volt egy fordulópontja, amikor az ostromló görögöknek majdnem sikerült bevenniük a trójai fellegvárat.

A görög csapat legjobb harcosa egy félisten, Akhilleusz volt, akit sebezhetetlennek tartottak, mert születésekor édesanyja megfürdette az alvilági Sztüx folyó vizében, így egész testét sebezhetetlenné tette. Az istenek sánta kovácsával, Héphaisztosszal ragyogó fegyverzetet is készített neki. Ha harcra került sor, így azután senki sem maradt állva előtte, karja erejét és fegyverét rettegte az ellenség.

Akhilleusz azonban nem szállt harcba Trója falai alatt, napokon és heteken át csak ült a sátrában és bánkódott, mert Agamemnon, a görögök vezére elvette tőle kedvesét. Barátja, Patroklosz hiába kérlelte, Akhilleuszt nem lehetett kimozdítani. Ekkor azt kérte tőle, hogy adja kölcsönvértjét és fegyvereit, majd ő felölti azokat, hátha sikerül így megrettenteni a trójaiakat. Akhilleusz kölcsönadta fegyverzetét legjobb barátjának, és az Akhilleusznak öltözött Patroklosztól valóban megrettentek, és fejvesztve futni kezdtek a trójaiak. Nem így Hektor, a trójai király legidősebb fia, aki hihetetlen erejéről volt híres. Bátran szembe szállt az Akhilleusznak hitt Patroklosszal, órákig tartott a véres viadal, de csak Apollón isten segítségével sikerült őt legyőznie.

Legjobb barátjának halála azonban harcra tüzelte Akhilleuszt is. Most ő szállt szembe a rettenthetetlen Hektorral, s gigászi küzdelemben megölte őt, hiába próbált az isteni pártfogó ismét közbeavatkozni. Apollón isten ekkor elárult egy titkot Hektor öccsének, a kisebbik királyfinak Párisznak. Azt, hogy Akhilleusz teste egy ponton sérülékeny. Ez a hely a sarka. Itt fogta az édesanyja, amikor az alvilági folyó vizébe merítette.

Párisz ekkor felajzotta az íját és mérgezett nyilat küldött Akhilleusz felé. A célzásban Apollón isten segítette, így azután a nyílvessző pontosan a sarkán találta el és megölte a görög sereg legdicsőbb harcosát. A görögök pedig jó időre megint elvesztették a reményt, hogy bevegyék a legendás Trója városát.

Megjegyzés:

  • Apollón:Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A rend, a ragyogó Nap, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, az íjászat és a gyarmatosítás istene.
  • Héphaisztosz:Héra gyermeke,a kovácsmesterség, a tűz istene a görög mitológiában.
  • Sztüx folyó:az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó, amely kilenc kanyarulattal fut az alvilág legmélyére.

Linkek

hercules

Héraklész legendája:

Zeusz és a halandó Alkméné fia, akit földi tettei és szenvedései miatt az istenek halhatatlansággal ajándékoztak meg.

Héraklészt születése után Alkméné kitette egy mezőre Thébai falain kívül. Hermész a csecsemő Héraklészt az Olümposzra vitte, ahol Zeusz alvó asszonya keblére fektette a gyermeket, aki mohón szívni kezdte Héra tejét. Amikor Héra felébredt dühödten taszította el magától a gyűlölt fiút és egy tejsugár az égre csapódott, amelyből a Tejút keletkezett, ami pedig a földre cseppent abból tejfehér liliomok sarjadtak. Héraklész mivel Héra, ha csak egy kis ideig is szoptatta, legyőzhetetlen és sebezhetetlen lett. Athéné mosolyogva visszavitte a gyereket Thébaiba anyjához Alkménéhez és lelkére kötötte, hogy vigyázzon rá és nevelje gondosan, mert nagy hős lesz fiából, ha felnő.

Alkméné férje azonban elküldi Héraklészt a Kithairón hegyre a pásztorok közé.Jól érezte magát a hegyen és szerette is, amit csinál, csak az nyugtalanította, hogy garázdálkodik a környéken egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja a jószágokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele és emlékbe elhozta a vadállat lenyúzott bőrét. 18 éves koráig élt ott, amikor úgy döntött, otthagyja és szétnéz a nagyvilágban és feleséget keres magának. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette és elindult Thébai felé.

Az úton találkozott Erginosz orkhomeneszi király adószedőivel, s kiderült, hogy ők is Thébaiba tartanak, hogy elvigyék azt a 100 ökröt, amit Kreón thébai király azóta fizet, amióta Erginosz legyőzte őt. Mivel Héraklész nem tartota igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el és arra kötelezte a legyőzőtt Erginoszt, hogy kétszer annnyit adjon vissza Thébainak, amennyit ő addig elvett tőlük. Kreón király hálából nekiadta lányát, Megarát és fele palotáját. Héraklész Thebaiban telepedett le és nemsokára három gyermek apjának mondhatta magát.

Héra ekkor (látva Héraklész sikereit) közbeavatkozott. Mivel tudta, hogy erejétől nem foszthatja meg, ezért tébolyt bocsátott a nagy hősre. Őrültségi rohamában végzett mindhárom gyermekével. Ezekután Héra újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mint mindenkinek, aki gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost. Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthia szavaival szólva a következőket mondta,hogy beszéljen mükéné királlyal, Eurüsztheusszal és szegődjön a szolgálatába, s ha elvégzi azt a 12 munkát, ami Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a gyalázattól és bűntől és elnyeri a halhatatlanságot.

Megjegyzés:

  • Hermész:Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke a görög mitológiában. Ez volt legfontosabb rangja, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők és a tolvajok védelmezője is.
  • Olümposz:Az istenek lakhelye, Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik.
  • Athéné:a bölcsesség, az igazságos háború, a jog és az igazságosság istennője.
  • Héra: Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő.
  • Püthia:Három lábú széken ülve mondta jóslatait, a delphoi Apollón-templom jövendőmondója.
  • Eurüsztheusz: mükénéi király a görög mitológiában.