A SZILÍCIUM VÖLGY SIKERÉNEK TITKA





Tartalomjegyzék:

  1. Földrajzi helyzete
  2. Elnevezése
  3. Tévhitek
  4. Története
  5. Sikertörténetek
  6. Jelentősége
  7. Gazdaság
  8. Hogy sikeres legyél…
  9. Konklúzió

    Felmerülhet sokakban a kérdés: Merre is van az a Szilícium-völgy (angolul Silicon Valley)? Nos, a Szilícium völgy, az Amerikai Egyesült Államokban, Kalifornia államban, a San Francisco-öböl déli részén található egy körülbelül 1500 négyzetméteres területen. Központja San José. Keletről a San Franciscó-i öböl, nyugatról pedig egy hegyvonulat határolja, amely után már csak a Csendes-óceán következik. Északról délre, San Franciscótól San Jose, illetve Los Angeles felé két autópálya is keresztezi a vidéket, de az igazi vízválasztó az El Camino Real, a „királyi út”, amelyen annak idején a spanyol gyarmatosítók jártak, akik sorban húzták fel a missziókat, és menet közben városnévadás célzattal elhasználták az összes szentet – Antalt, Józsefet, Ferencet, Klárát, meg aki még eszükbe jutott.

    A terület a nevét a helyben gyártott szilícium alapú chipekről kapta, amelyeket meglehetősen nagy számban gyártottak és gyártanak ma is. Ez alapján 1971-ben Don Hoefler újságíró, az addig Santa Clara völgynek (Santa Clara Valley) nevezett helyet, az oda telepedett rengeteg számítástechnikai cég miatt elnevezte Szilícium völgynek. Mivel senkinek sem volt problémája az új névvel, ezért ez név ragadt rá és él ma is az 1970-es évek óta.
    Egyes rossz fordításoknak köszönhetően Magyarországon elterjedt az a tévhit, hogy a Silicon Valley magyarul Szilikon völgyet jelent. Itt szeretném ezt tisztázni, hogy a Szilikon völgy angolul Silicone Valley lenne. Az eltérés egy darab e betű. Egy másik tévhit is él, ami szerint a Szilícium völgyben szilícium bányák vannak. A valóság viszont, hogy egyetlen ilyen bánya sincs és soha nem is volt.

    Sokan vitatkoznak azon, hogy mikor kezdődött a völgy története. Vannak, akik 1891-et mondanak, ugyanis a Stanford Egyetem akkori megnyitása után már az elektromosság-kutatás és oktatás központjának számított. Vannak olyanok is, akik 1938-at mondják a kezdetnek. Ekkor alakult meg egy garázsban a Hewlett-Packard cég. Egy harmadik csoport gondolja úgy hogy a történet 1957-ben kezdődik a Fairchild félvezetőcég megalakításakor, amely azután több száz félvezetőgyártáshoz kapcsolódó vállalat létrehozását indukálta közvetve és közvetlenül.

    A Szilícium völgyet rengeteg sikertörténet övezi, amiből sok van itt, de kevés ott, ahol a siker is kevés. Egyik közülük Frederick Terman története. Az 1930-as harmincas évek közepén, a bostoni MIT-n végzett és a Stanfordi elektrotechnikai tanszéken vívott ki magának tekintélyt azzal, hogy elszántan támogatta hallgatóinak ötleteit és kezdeményezéseit. Tanítványai között volt Bill Hewlett, aki társával, David Packarddal egy hang oszcillátort fejlesztett ki. Terman 1938-ban arra biztatta őket, hogy alapítsanak céget az egyetem szomszédságában. Egy kevés, $538 kölcsönnel és terv nélkül kezdték. Az első nagyobb megbízást az akkor még jelentéktelen Disney Stúdiótól kapta. 8 oszcillátort darabonként 71 és fél dollárért, hogy sztereo hangzást állítsanak elő a Fantasia c. rajzfilm számára.
    A HP a tömegek számára csak 1968-ban vált ismertté, amikor megalkották az első asztali tudományos számológépüket, a HP 9100-at. 1972-ben volt talán a legnagyobb szakmai sikerük, amikor elsőként megépítették tudományos-célú kézi számológépüket. Akkoriban az 400 dollárba került és rendelkezett LED kijelzővel a HP-35C. A vállalat együttes éves forgalma 1999-ben meghaladta az 50 milliárd dollárt, ami Magyarország akkori egyéves bruttó hazai össztermékéhez (GDP) hasonlítható. A garázs ma féltve őrzött turisztikai látványosság a "Szilícium-völgy szülőhelye" táblával díszítve. Egy másik sikertörténet 1994-ben indult, szintén két Stanfordi diák alapításával a Yahoo cég is, ami 6 évvel később már 70 milliárd dollárt ért.

    A Szilícium-völgy jelentőségét adja, hogy olyan dolgok feltalálásának és csúcstechnológiájúvá fejlesztésének volt a helyszíne, mint az integrált áramkör, a mikroprocesszor, a személyi számítógép. Ezek évtizedekre meghatározták az ipar és a mindennapi élet fejődésének irányvonalát. Az iparágban érdekelt cégek tömeges jelenlétének köszönhetően a területen nagy számú, magasan képzett mérnök, tudós és gazdasági szakember él. A Szilícium-völgyben található a Stanford Egyetem is. Néhány a legnagyobb nevek közül: 
  
Adobe Systems Intuit
Advanced Micro Devices (AMD) Juniper Networks
Agilent Technologies LSI Logic
Apple Inc. National Semiconductor
Applied Materials NetApp
Business Objects Nvidia
Cisco Systems Oracle Corporation
eBay SanDisk
Google Sun Microsystems (acquired by Oracle Corporation)
Hewlett-Packard Symantec
Intel Yahoo!

    Az Amerikai Egyesült Államok egy 2008-as tanulmánya szerint a Szilícium-völgy az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnagyobb információs technológiai központja, New York és Washington után, mintegy 225 300 munkahellyel. Ez azt jelenti, hogy a térségben 1000 dolgozóra 285,9 „szilícium-munkás” jut. Eközben a völgyet is magába foglaló San Francisco-öböl mintegy 386 000 a szektorban dolgozót tart el. Arról, hogy 2009-ben mennyi is az előbb említett területek tőzsdei értékei információm nincs, viszont van egy 1998-as adatok alapján készült grafikon. 1998-ban a Szilícium völgy rendelkezett a legnagyobb tőzsdei értékkel. Ezt megismételte még párszor ’98 után is.

 

    Többek között ezek alapján is elmondható, hogy ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a Szilícium völgyben nem elég, ha rendelkezik egy-két jó ötlettel, jó sok ésszel és egy kis tőkével. Ide hatalmas tőke kell ahhoz, hogy érvényesülni tudjon az illető. Mindezek mellett kőkemény munka is vár rá. Kőkemény, sokéves munka.

    A völgy a sikerét az 1930-as években alapozta meg mikor elhelyezkedni nem képes fiatal diplomás embereknek segítettek cégeket alapítani. Ez után jött egy nagy fellendülés, amit 1980-ban ismét egy hullámvölgy követett, hasonló körülmények között. Ezt ismét egy hatalmas fellendülés követte. Így lett a hátrányból előny, a kudarcból siker. Alfred Marshall gazdaságtörténész kimutatta, hogy az 1. világháború előtti rádiótechnológia fejlesztések adták meg az alapját a ’30-as évek fejlesztéseinek, amik pedig a ’80-’90-es évek sikereinek az alapjai voltak. Ez alapján elmondhatjuk, a végső sikerben óriási szerepe van a kezdeteknek.
Egyesek a siker alapjának tekintik a völgy gyengeségét, miszerint az információ megtartásának a hiányát. Mivel a Szilícium völgyben rengeteg tudós, jól iskolázott ember él, az információk megcserélődnek a különböző szórakozóhelyeken, sport és egyéb rendezvényeken, egyszóval bárhol. Ha egy ötlet nem tetszik az egyik cégnél, az ötletgazda továbbadja az ötletét valakinek, aki sok esetben megvalósítja egy másik cégnél, így az ötlet nem vész el. Így mindenki állandóan veszítenek, de mindenki állandóan nyernek is. Ezek után a jó ötletek ott kötnek ki ahol a leginkább hasznosak. Ezért a Szilícium völgyben az információ áramlásának szinte semmilyen korlátja sincsen. Ez azért rendkívül fontos, mert a fejlett gazdaságokban rendkívül nagy, 50%-60% a költsége az információ beszerzésnek. Gondolok itt kutatásokra, koordinációra és még sorolhatnám. Csak az lehet nyerő, aki ezeken a területek pénzt tud megtakarítani.
Végezetül azt mondhatom, hogy a fent említettek alapján nagyjából körvonalazódhatott a titok, ami igazából nem volt, nem az és nem is lesz, a Szilícium völgy sikeréről.