Vác város

Látnivalók,nevezetességek

A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követően - Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak. A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei. A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

váci romkert váci március 15.tér váci március 15.tér

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19.) kőpincéjében.

Fehérek temploma Fehérek temploma Fehérek temploma

A Városháza (Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentősebb váci emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Jusztíciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak az ország- és az építést támogató püspök, Migazzi Kristóf címerét tartja.

Városháza Városháza Városháza

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

Piarista templom Piarista templom Piarista templom

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettő a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A szentélykorlát tartalmazza a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat is. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

Székesegyház Székesegyház Székesegyház

A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévőként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették, később többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai formájában. A főoltárra emelt csodatévő képe a máriavölgyi kegyszobor másolata. A Szűz Mária hét fájdalmát és hét örömét jelképező hét kis képoszlop, kápolna is máriavölgyi mintára készült 1731-ben, s ez lett a hely névadója.

hétkápolna hétkápolna

További nevezetességek:

További érdekességek Még több információ
Vác város honlapja Ide kattintva elérhető
Wikipédia Ide kattintva elérhető

Készítette: Veres Bernadett (VEBSAAI.ELTE)