Logika és számításelmélet - Esti tagozat

A gyakorlati jegy követelményei:

• A félév során egy másfél órás zárthelyi lesz, melyben egyenlő arányban lesznek minkét részből (logika és számításelmélet) feladatok.

• A zh ideje: szorgalmi időszak utolsó hete, 19:30 (az utolsó előtti héten a gyakolat elmarad, helyette előadás lesz).

• A zh két részére 50-50 pontot (azaz az egész zh-ra 100 pontot) lehet kapni. A gyakorlati jegy szükséges feltétele, hogy a mindegyik részből meglegyen a minimum 20 pont. Ezek után a gyakorlati jegy az alábbi ponthatárok alapján adódik:

  • 0-39: elégtelen

  • 40-54: elégséges

  • 55-69: közepes

  • 70-84: jó

  • 85-100: jeles.

• A pótzh ideje és helye: május 20, 14 óra, 2-712 (déli)

  A pótzh-n javítható az a rész ami nem érte el a 40%-ot (azaz egy 45 perces pótzh lesz a megfelelõ tárgyból). Ha egyik zh sem érte el a minimális 40%-ot, akkor egy összevont zh megírására kerülhet csak sor (azaz egy 90 perces pótzh lesz minkét tárgyból).

• Elégtelen gyakorlati jegy esetén lehetőség van gyakUV-ra, aminek helye és ideje: később

• Gyakorló feladatok a zhk-hoz (esetenként a megszokottól eltérő formalizmussal) és korábbi zh-k itt találhatók: peldak.

• További feladatok megoldásokkal itt (szerző: Lengyel Zoltán, Debreceni Egyetem)

A vizsga menete

A vizsga írásbeli vizsga lesz, mely áll egy beugró és egy tételkidolgozós részbõl. A második rész javitáskor történő figyelembevételének feltétele a sikeres beugró rész. A vizsgalap természetesen a két tárgy (logika és számításlemélet) alapján is meg lesz osztva.

A vizsgán a számításelmélethez kapcsolódó kérdésekhez az előadáson elhangzott ismeretek nyújtanak alapot. Ami az előadáson elhangzik az nagyrészt (de nem teljes mértékben) megtalálható ennek a jegyzetnek a megfelelõ fejezeteiben. Itt megtalálható a 2016 tavaszi előadás fóliasora.

Felmentés:

Akinek logikából vagy számításelméletbõl már van gyakorlati / vizsgajegye az a megfelelõ számonkérés alól felmentést kaphat, ha ezt a szorgalmi idõszak második hetének a végéig jelzi az oktatónak. Továbbá, felmentést kaphatnak azok a (régi) tanár szakos hallgatók, akik tantervében nem szerepel a Logika tárgy.

Figyelem, a hallgató felelõssége, hogy az oktatónál hivatalos dokumentummal igazolja a felmentésre való jogosultságot! Ez praktikusan történhet a jegybeíratáskor, amivel viszont nem ajánlatos sokáig várni, nehogy az ETR-be rossz jegy kerüljön be. Igazolás hiányában ugyanis az oktató mindenkirõl feltételezheti, hogy az illetõnek az összes zh-t illetve a teljes vizsgát meg kellett volna írnia.

Akinek az ETR-es névsorban a neve mellett az szerepel, hogy  informatikatanári (nappali, kredites, 2003) annak nem kell igazolni a felmentést.

Aki a gyakorlat alól kap felmentést annak a megfelelõ zh-t nem kell megírni, a gyakorlati jegy a másik zh eredménye alapján kerül meghatározásra. Aki a vizsga alól kap felmentést, annak a vizsgán a 10 kérdésbõl csak azokat kell megoldani, amibõl nincs felmentés. Ezután a szóbeli vizsga annál az oktatónál folytatódik, amelyik tárgyból nincs felmentés.

Ajánlott irodalom (a számításelmélet részhez):

C. H. Papadimitriou: Számítási Bonyolultság, 1999.

Demetrovics János, Jordan Denev, Anton Pavlov: A számítástudomány matematikai alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.