Kutyafajták

Magyar kutyafajták

• 
  Puli
  A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Akár egy marhát is adtak egy-egy híres terelő kölykéért. A külsejével nem törődtek. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.
• 
  Pumi
  A pumi ma már a puli mellett legismertebb terelőkutyánk - nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya.
• 
  Mudi
  A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükön van. Kitenyésztetlen változó nagyságú, természetes fajta.
• 
  Kuvasz
  A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül egyik legrégebbi nyájörző kutya, mint a komondor. A legszebb magyar pásztorkutyafajta. A pásztorkodás megszüntével a tanyák és vidéki kúriák nyájörzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál alkalmazták. Ma gazdaságok őrzésére használják.
• 
  Komondor
  A komondor az egyik legismertebb pásztorkutyafajtánk, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette.
• 
  Drótszőrű magyar vizsla
  A drótszőrű magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar vadászkutya-fajta. Legközelebbi rokona a rövidszőrű magyar vizsla.
• 
  Rövidszőrű magyar vizsla
  A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.
• 
  Magyar agár
  A magyar agár a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, amely nem egyszer a kihalás szélén állt. Nem azonos a történelmi magyar agárral.
• 
  Erdélyi kopó
  Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a tatár kopó kereszteződéséből ered. Bár a kynológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi és a szlovák őrzi. A kopózás idejétmĂşlt vadászmód, a legtöbb országban rendelet tiltja. Az erdélyi kopó is kihalóban volt már, az utolsó pillanatban azonban mégis sikerült megmenteni ezt a valóban ősi magyar kutyafajtát. Vadászati jelentősége nincs, nem is kimondottan szobaállat, kultĂşrtörténeti értéke miatt azonban a fajta fenntartása mégis kötelességünk. "Élő múzeumunkban" van a helye.