Szoftverválasztás

4. Operációs rendszerek felhasználói felületei

4.2. A „csupasz” operációs rendszer

4.2.1. Kell egyáltalán a „csupasz” operációs rendszer oktatása?

Ismerjük el: ha a számítógép lelkivilágába belelátni akarunk, esetleg kell, akkor ismerni kell a hardverhez közelebb álló szintet (nyelvezet/gondolkodásmódot)!

Ha föl kell használnia a (hétköznapi) embernek, a tanárnak, a tanulónak időnként operációs rendszer bizonyos fogalmait, vagy ha akár csak ezek ismerete könnyebbé teszi a számítógép használatát, vagy ha a működés megértése ez által válik lehetségessé, könnyebbé, akkor igen! Ha nem, akkor el kell hagyni!

Alighanem a válasz: IGEN! Egy hétköznapi példa is ezt látszik igazolni: a jogosítvány megszerzéséhez is szükségesek bizonyos „praktikus” ismeretek, bár a szorosan vett autóvezetéshez nem látszik nélkülözhetetlennek. Figyeljük meg az alábbi táblázatban az összecsengéseket!

A fenti hétköznapi hasonlat mellett oktatási párhuzam is található. Pedagógiai haszna ahhoz hasonló, mint amikor a tanuló

• a biológia órán szarvasbogarat „trancsíroz”, vagy
• a fizika órán egy robbanómotor modelljét látja működni, vagy
• a természetismeret órán levelet, ásványt gyűjt, elemez és osztályoz, metszetet készít, aprít...

Parancsablak Windows operációs rendszerben

4.2.2. Mikor használ az ember, ha alkalmazó, operációs rendszer közeli ismereteket, s miket?

Az alábbiakban az operációs rendszer legfontosabb alapfogalmait „funkcionálisan” (tipikus feladatokhoz, problémákhoz rendelve) csoportosítjuk.

• Szoftver-, hardverbővítés vásárlás és telepítés
  • általános hardverjellemzők (asztali gép, laptop/notebook, tablet,...; XT/AT/Pentium x...; egymagos-többmagos; RAM-, winchester-kapacitás; CD/DVD-igény, CD/DVD-olvasási, írási sebesség; monitor / grafikus kártya jellemzők ; ...);
  • OR-fajta: DOS x.x, Windows x.x, UNIX/xxx LINUX, VMS, OS2, Novell NetWare;
  • csatlakozófelület-szabvány/port: PCI/IDE/ATA/SATA-bus, USB, bluetooth;
  • OR-beállítás (files=xx, buffers=xx , környezeti változók, registry);
  • általános OR-fogalmak (megszakítás, ...; partíció; berendezésnév-, fájlnév-konvenciók, könyvtárszerkezet, fájlfajták [„futtatható” – BAT, COM, EXE, SYS, BIN, v. futási jog UNIX-szerűekben; „kellékek” – DRV, HLP, ICO, TTF; „videó” – AVI, MP3; JPG, GIF; „archív” – ZIP, ARJ, RAR, TAR; „dokumentumok” – PDF, DVI, EPS, XPS...]);
  • további hardver fogalmak (nyomtatófajta, -kapcsolat [port: LPT, PRN, FILE, COM2]), ...;
  • hálózati eszközök és beállításuk (router; biztonsági beállítások, protokollok...).

• „Rendszerelhalást” megelőző vagy „túlélést célzó” erőlködések:
  • (pl.) Windows indítási üzemmódok (csökkentett... parancs-soros...); Norton Ghost (Backup Image/Drive, partíció...); lemezkarbantartás, -töredezettség-mentesítés – lemez-szerkezet...
• Fájlmanipulációkor:
  • létrehoz „újat” (fájlnév-konvenciók, könyvtárstruktúra, „automatikus” backup-fájlok száma),
  • töröl egyet vagy többet (fájlcsoport kijelölések, „purgálás”),
  • keres (fájlnév-konvenciók, könyvtárszerkezet, fájlfajták: text-ek, grafikusak, tömörek ...),
  • csoportosít (fájlnév-konvenciók, könyvtárszerkezet, fájlfajták).
• Lemez-manipulációkor:
  • lemez- vagy fájlarchiválás,
  • lemezformázás (berendezések, fájlnév-konvenciók, könyvtárszerkezet ...),
  • tömörít (fájlnév-konvenciók, fájlcsoport kijelölések, könyvtárstruktúra, ...).
• Nyomtatáskor:
  • nyomtat valamit (képes-e erre a nyomtatója?)
  • nyomtatófajták (margaréta fejes / pontmátrixos / lézer; postscript; színes / fekete-fehér / szürke-árnyalatos, leporelló / A4 / A5...),
  • nyomtató-kapcsolat (helyi / hálózatos, port: LPT, PRN, FILE, COM2),
  • fájlformátumok (ami benne van, és ami nincs; text [ékezetek!]; speciálisak: DOC, PDF, BMP, GIF, TIF, JPG, ...; bináris: EPS, ...).
• Vírust hoz, keres, talál (fájlnév-konvenciók, könyvtárszerkezet, fájlfajták, ...).
• Ékezetes betűket használ
  • kódlapok, a régmúltban: CONFIG.SYS [display.sys, country.sys], AUTOEXEC.BAT [mode ...],
  • fontfájlok típusa, helye, fajtái;
  • jel-kód-rendszer [ASCII / UNICODE].
• Rajzoláskor, zenéléskor, filmezéskor, digitalizáláskor:
  • statikus és mozgókép-tárolás „filozófiák” (raszteres/ vektoros – műveleti lehetőségek);
  • képfájlok (fájlnév-konvenciók: BMP, GIF, TIF, JPG, PNG, ...; MIDI, WAV, MP3, ...; GIF, MPEG, AVI, MOV, ... );
  • tömörítés (várható nyereség).
• Hálózat:
  • be-/kijelentkezik,
  • hálózatról letölt, hálózatra feltölt (TELNET – parancsablak; FTP; ping; jelszó, hozzáférési jog, nyomtató-, fájlmegosztás; fájlméret-fajta kapcsolat).

4.2.3. Mikor használ az ember, ha programozó, operációs rendszerhez közeli ismereteket, s miket?

• Billentyű-/képernyőkezelés:
  • standard I/O (megszakítás, billentyűpuffer, jel-kód-rendszer [ASCII/UNICODE], video-RAM, videó-kártya...).
• Fájlkezelés:
  • fájlszerkezet (ami benne van, és ami nincs [típus]);
  • fájlszervezés (szekvenciális, direkt, ...);
  • lemez-szervezés, fájlpufferek.
• Grafika:
  • videokártyák és
  • „amik bennük vannak” (raszter grafika, kép-, képernyőszerkezet, ...).
• Speciális perifériák kezelése:
  • egér működési lényeg,
  • (érintő)képernyők és működési lényegük,
  • kapcsolódó operációs rendszerbeli fogalmak (megszakítás, képernyőszerkezet, ...).
• Memóriakezelés:
  • verem,
  • heap, ...
• Folyamatkezelés:
  • process,
  • DLL (dinamic link library).
• Keresztfordítás, amely annál is inkább aktuális, mivel a – tanulók körében is – egyre népszerűbb mobil operációs rendszerekre sajátos alkalmazások írásának legkényelmesebb módja valamely „hagyományos” számítógépen történik:
  • gazda- és célrendszer (CPU-függés),
  • fordítók konfigurációs fájljai;
  • emulátor.

4.2.4. Milyen témákat (fogalmakat) célszerű tisztázni minimálisan az operációs rendszerrel kapcsolatosan?

Az előző kérdéseknél a miket kérdésre adott válaszokat táblázatolva és számlálva az előfordulást, megkapjuk azt is, hogy melyik mennyire „frekventált” téma. Bővítsük az alábbi táblázatot, és végezzük el a fogalmak gyakoriságszámlálását, hogy megtudjuk a kérdésre a választ!

Vissza a tartalomjegyzékhez