The languages that we recommend to acquire are as follows:
our language (mother tongue),
their language (an elective international foreign language),
a language of science (mathematics),
a language of art and body,
and a language of technology (Computer Science).
Avi Cohen & Bruria Haberman
A számítástechnika oktatás az 1983-ban indított iskolaszámítógép-program elindulása után rohamos lépésekben terjedt el. Az első nagy hullám a nyolcvanas évek közepén, a második pedig a kilencvenes évek elején volt. A harmadik a 90-es évek közepén kezdődött, a Nemzeti Alaptanterv ugyanis önálló ismeretkörként ismerte el az informatikát/számítástechnikát, melyet minden iskolatípusban tanítani kell. (Itt lett a neve is hivatalosan Informatika.)
Az egyetemeken az első hullám idején (1983 és 1985 között) a számítástechnika tanárhiány gyors csökkentése érdekében kezdődött el az egyetemi végzettségű matematika-fizika szakos tanárok kiegészítő képzése, melynek végén számítástechnika tanári diplomát kaphatnak.
A második hullám idején kezdődött el a főiskolai szintű számítástechnika tanárképzés. A mai állapot egyik érdekessége, hogy jelentős számú programozó matematikus végzettségű szakember (illetve nappali tagozaton hallgató) veszi fel újabb szakként az informatika tanárszakot, s készül tanítani – az ő megjelenésük újabb problémákat vet fel e képzésben.
A NAT bevezetése miatti óriási tanárhiány (a szükségesnek tűnő 12-15.000 helyett 2013-ban 7-8000 fő) a nappali képzéssel semmiképpen nem szüntethető meg belátható időn belül, sőt a levelező képzést is jelentősen bővíteni szükséges.
Figyelembe véve azt, hogy a legelső számítástechnika szakos tanárok 1985-ben végeztek, meg kell állapítanunk, hogy az ő tudásuk azóta legalább ötször avult el (ABC80-ról vagy HT-1080Z-ről Commodore 64-re váltás, Commodore 64-ről IBM PC-re váltás, DOS-os operációs rendszer környezetről Windows-os környezetre váltás, Windows verziók közötti váltás, a Linux megjelenése az oktatásban), égetően szükségessé vált a korábban végzettek továbbképzése. És ekkor még nem is beszéltünk a szakmódszertan rohamos fejlődéséről.
A hardver-szoftver eszközök váltásán túl az informatika tantárgyban is jelentős változások történtek, ami folyamatos szakmai és módszertani megújulásra késztetett. A legelső NAT-ban nem volt még szó infokommunikációról, médiainformatikáról, információs társadalomról, projektmunkáról, multimédiaszerkesztésről, ... A legelső NAT tananyag centrikus felépítését követte egy kompetenciákra építő felépítés. (Bár a figyelmes Olvasó az első NAT-ban megtalálja azokat a címszavakat, amelyek később kompetenciaként jelentek meg.) A mai NAT is már kissé elavult, a mai modern felfogás a kompetenciákra és a kulcsfogalmakra épít (informatikából a legfontosabbak: algoritmus, adat, dokumentum, kommunikáció). (Ismét a legelső NAT-ot ajánljuk az Olvasók figyelmébe, a hozzá készült tanulmányban egy 13 oldalas rész foglalkozik az informatika fontos fogalmaival. Azaz semmi sem új a nap alatt!)
A SULINET hálózat kialakítása a NAT-on túl is komoly változásokat hozott a közoktatásban. A tanulók jelentős részét sokkal jobban motiválja, mint az egyéb informatikai területek, emiatt a számítógépet viszonylag rendszeresen használók köre jelentősen megnőtt.
A SULINET miatt alapvetően átrendeződött az informatika egyes diszciplínái tananyaga. Egyrészt határozottan új ismeretek jelentek meg, másrészt az időben is más helyre kerülhetnek bizonyos témakörök. Harmadik változásként említhető, hogy bizonyos ismeretkörök, amelyek korábban szigorúan elméletinek számítottak, megteltek praktikus gyakorlati ismeretekkel.
Az egyetemi oktatásban 1983-ban indult a harmadik szakként való tanárképzés, 1991-ben pedig az önálló informatika tanárszak. A rövid életű bolognai képzési rendszer kétszintű változatában az alapképzésben nem szerepelt informatika tanárszak, a mesterszinten pedig egy általános tanárszaknak egy választható szakterülete (modulja) lett az informatika. A 2013-as év újdonsága az újra önállóan megjelenő informatika tanárszak.
Már a legelső informatika (pontosabban akkor még számítástechnika) tanárszakon is megjelent egy 2 féléves Informatika oktatása tantárgy, amely az informatika oktatásának általános kérdéseivel foglalkozott. Ez a jegyzet ehhez a tantárgyhoz készült. Nem titkolt célja ugyanakkor megalapozni egy lehetséges szakmódszertani doktori iskola képzését is.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült