A szakmódszertanok – és különlegesen az informatika szakmódszertan – nagyon rövid múltra tekinthetnek vissza. Az egyes szakmódszertanok ezen felül másképpen állnak ahhoz, hogy mit is értenek tulajdonképpen a szakmódszertanon.
Ebben a leckében megfogalmazzuk, hogy mit értünk mi informatika szakmódszertan alatt.
Röviden szólni kell a szakmódszertan definiálásának hátteréről. Nem szeretnénk részletesen foglalkozni a pedagógia e területről szóló irodalmával, a pedagógián belül zajló elnevezési vitákkal, csupán egy nagyon rövid kitekintést szeretnénk adni. [KZNyKZsL]
A szakdidaktikákat nagyon sokáig nem tekintették önálló tudományterületnek, hanem csupán a pedagógia egyik „szolgálóleányának”. Idézet a pedagógiai lexikonból:
Módszertan (metodika, metodológia) a pedagógiának egészen gyakorlati irányú és iskolafajok szerint is tagolódó ága. Az egyes tantárgyakra alkalmazza azokat az egyetemes elveket, amelyek minden oktatásban érvényesülnek, (...) az alkalmazott, részletes oktatástant jelenti. (...) A kezdő oktatóknak igen hasznos, mert lehetővé teszi más, kiváló gyakorlati pedagógusok tapasztalatainak és elmélkedéseinek felhasználását ...
Ebből a definícióból olyasmi következne, hogy a módszertan legfeljebb a pedagógia alkalmazott tudománya lehet. Weszely Ödön – a nagy „klasszikust”, Herbartot követve – a didaktikát a rokon tudományok családfáján a következőképpen vezeti le:
A didaktika a rokon tudományok családfáján, Weszely Ödön szerintWeszely részletesebb gondolatmenetének lényege, hogy a tanítás egyes tárgyainak tanításáról szóló rész a módszertan (metodika) vagy részletes tanítástan, „... mely minden tárgy tanításának módszerével külön és részletesen foglalkozik, s így olyan elveket nyújt, melyek csak egy-egy tárgy tanításában érvényesülnek, tehát nem általánosak, hanem részletesek.”
Ez egy leszűkítés, hiszen eszerint csak módszerek, tanítási módok kutatása és megismertetése a feladata e tudományterületnek.
A módszertan szóval is van némi probléma, ugyanis kétféle jelentésben használhatjuk. A metodológia a tudományos kutatás módszertana. A metodika az egyes feladatterületeken alkalmazott módszerek tanulmányozásának és rendszerbe foglalásának módszertana. Az angol nyelvterületen például a tantárgyi módszertan megfelelője a „subject methodology”, a kutatásmódszertané pedig a „research methodology”.
Ez alapján azt a kérdést is feltehetjük, hogy mi a didaktika és a metodika? Ugyanaz-e a kettő vagy sem?
A fenti ábrát átfogalmazhatjuk, a II. rész felbontási elvét alkalmazhatjuk a II. 2-re, amit nevezhetünk szakmódszertannak. Ez az ábra szerint állhat a tantárgy tanításának általános kérdéseiből (nevezzük ezt szakdidaktikának), valamint a tantárgy tanításának részletes kérdéseiből (nevezzük ezt szakmetodikának). Ezek mellé hozzávehetjük még a tantárgy-filozófiát (ami a tantárgy alapjairól szól), valamint a tantárgy-pedagógiát (ami a tantárgy tanításának speciális nevelési feladataival foglalkozik).
Az informatika szakmódszertan részterületeiNem minden esetben követjük ezzel a besorolással az egyes tantárgyak szakmódszertani tan-anyag elrendezését, de ez a maga nemében konzekvens, tartalmazza mindazt, amire az informatika „jó” tanításának megtanulásához szükség van.
Hasonlót fogalmaz meg egy tanulmányában a történelemtanítás szakmódszertanáról Katona András: A tantárgy-pedagógia kérdéséhez – a történelemtanítás felől szemlélve című tanulmányában.
Etimológiai fejtegetésünk végére érve Bakonyi Pállal együtt leszögezhetjük, hogy bár nem hiszünk a ráolvasásban, de „... a szavak bizonyos mértékig mégiscsak terelik a gondolatainkat. A módszertan a módszerek, a tanítás felé terel, a tantárgy-pedagógia pedig a pedagógia irányába! ... A következetlenség a terminusokban sajnos a szakma belső bizonytalanságát árulja el”. A metodika, módszertan, szakmódszertan elnevezés a szűkebb értelemben vett módszerek, módszervariánsok kidolgozására sarkall csupán, a szakdidaktika az oktatási kérdések teljes szaktantárgyi körére utal, míg a tantárgy-pedagógia a tantárgyon belüli (keresztül történő) nevelés és oktatás teljes vertikumát ragadja meg, vagyis személyiségfejlesztő pedagógiánk szempontjából igazán csak ez értelmezhető.
Az informatikadidaktika fogalmának, tartalmának meghatározásához érdemes megnézni az egyik legközelebbi rokont, a matematikadidaktikát. Z. Krygowska szerint:
A matematikadidaktika, mint tudomány, fejlődésének kezdeti szakaszában van, lassan, fokozatosan dolgozza ki saját módszertanát és nyelvét. Annak ellenére, hogy sok publikáció a terület elméleti és gyakorlati eredményeinek bemutatására, még messze vagyunk a tudományosan megalapozott általánosításoktól, a mélyebb elméleti felfogástól, értelmezéstől, nem haladtuk még meg a csak lokális rendezés és strukturálás fázisát a matematika tanulására és tanítására vonatkozólag. A matematikadidaktika születőben lévő (in statu nascendi) diszciplína, ezt harag és részrehajlás nélkül köteles elismerni az is, aki e diszciplína tudományos voltát tagadja, de téved az is, aki benne egy teljesen kifejlődött tudományt akar látni. A matematikadidaktikai kutatások úttörő jellegének tudata szükséges a matematikadidaktikusok számára is, ez megvédi őket azon tételeik idő előtti abszolutizálásától, melyek nem rendelkeznek szilárd elméleti és tapasztalati megalapozottsággal.
Matematikadidaktikáról a 60-as évek kezdetétől beszélhetünk, az informatikadidaktika ennél újabb „tudomány”, az alapjai talán a 80-as évek elején jelentek meg.
Az idézőjel szándékos: az informatikadidaktikában a 80-as évek óta összegyűlt rengeteg tapasztalat, elképzelés, egyetemi tantárgyfelépítés mára ért arra a szintre, hogy mint tudományos diszciplína, megfogalmazható, definiálható, rendszerezhető legyen.
A pedagógiához képesti önállóságról ír Vásárhelyi Éva (ELTE TTK). A szakdidaktikáról a következőt állítja (VÉ):
A szakdidaktikai kutatás az adott szaktudomány teljes rendszerén belül értelmezhető és érzékelhető, többnyire speciális szaktudományi ismereteket és szakértelmet igényel. A szaktudományhoz való viszony tisztázása a tanárképzés számára is fontos. ... Ugyanakkor tudjuk, hogy a szakdidaktika egy adott kérdésre többféle választ is adhat (mint azok a társadalomtudományok általában, amelyeknek módszereit és eredményeit felhasználja). ... Az interdiszciplinaritás a szakdidaktika alapvető ismérve és egyben lényeges megkülönböztetője a szaktudományos kutatásoktól.
A szakdidaktika és metodika megkülönböztetésére szintén Vásárhelyi Évát idézzük, bár ő ezt nem ezzel a céllal írta:
A szakdidaktikai kutatás nem korlátozódhat a szaktárgy oktatásának egyedi szituációjára vagy részletére, hanem ki kell terjednie a tanulók életkori sajátosságara, a tantárgy tartalmi vonatkozásaira, a tantervi követelményekkel való kapcsolatra, az iskolatípusra, a különleges képzési célokra.
A kiterjesztés helyett a fentiek szerint mi a megkülönböztetést támogatjuk, így válik ketté a szakdidaktika és a szakmetodika.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült