Ebben a leckében megvizsgáljuk, hogy az informatika hol kapcsolódhat (pontosabban szólva: hol kapcsolódhatna, ha lenne rá fogadókészség) más tantárgyakhoz.
Az itt felsorolt ismeretek jól illeszkednek bizonyos tantárgyakhoz. [NAT] Ezeken kívül természetesen minden tantárgyon belül jó lenne használni a tantárgyhoz kapcsolódó különböző típusú oktatóprogramokat.
Olyan műveltségi területek, amelyek az informatikával határosak, a határterületek elvileg mindegyikbe tartozó tantárgyhoz sorolhatók. Itt azt, hogy melyik tantárgy tanítsa az adott határterületet, elsősorban az határozza meg, hogy
Az informatika megalapozhatja a másik szakterület felhasználási oldalát (pl. zeneszerkesztő program kezelése az informatikában, zeneszerkesztő program tanítása az ének-zene tantárgyban), azaz a leghasznosabb a mindkettőben tanítás lehet.
A matematika is rendelkezik egy sajátos „információ-feldolgozó” eszközzel, az elektronikus kalkulátorral. Ennek használata jó bevezető lehet a számítógép matematikai alkalmazásaihoz.
A matematika tantárgy jelentős számú, matematikai alkalmazói rendszert használhat. Ezek mindegyike valamilyen matematikai részterületet ölel fel, egyik sem konkrét oktatóprogram, hanem segédeszközként használható matematikai problémák megoldásához. A megoldandó problémák köre a matematika tantárgy anyagából származik, ezek kijelölésére, a kapott eredmények értékelésére elsősorban a matematika tanár alkalmas.
Az informatika tantárgy ebben annyi segítséget nyújthat, hogy e programok használata előtt a gyerekek már találkoznak általános célú alkalmazói rendszerekkel, ismerik nagy vonalakban lehetőségeiket, s így egy újabb fajta – most éppen matematikai – alkalmazói rendszer megismerése nem okoz nagyobb nehézséget.
A matematika tantárgy jól tudja használni az informatika ismeretkör egy általános célú alkalmazói rendszerét, a táblázatkezelőt is. [SzPZsL1]
A matematika nagyon sok algoritmust tanít, használ, amelyre sokszor felhívják a figyelmet, máskor esetleg nem. Érdemes lehet (a matematikai diszkusszió és az „informatikai” algoritmizálás szempontjából is) foglalkozni a matematikai feladatok megoldásával algoritmikus megfontolásból is (pl. euklideszi algoritmus, prímtényezős felbontás, geometriai szerkesztések algoritmusai, ...). Különösen fontos ez azért, mert így a számítógép a matematika kísérleti eszköze lehet, s a természettudományos oktatás már régóta igazolja a kísérletek pozitív hatását a tudás elsajátításában.
A természettudományok kiváló lehetőséget teremtenek szimulációs programok alkalmazására, természeti jelenségek szimulációs modelljeinek kialakítására, s ezáltal a jelenség mélyebb megértésére. [HLSzPZsL, SzPZsL2]
Az oktatásban és a kutatásban nagyon sok jó tapasztalat gyűlt össze a kísérletezés, a személyes élmény megszerzésének hasznosságáról. Sok olyan terület van azonban, ahol ez nem lehetséges, a kísérlet nem végezhető el. Ezekben az esetekben tud segítséget nyújtani a számítógép (főleg az ún. személyi számítógép), mint univerzális kísérleti eszköz. Segítségével visszaadható a kísérletezés izgalmassága, élménye, nagy mértékben gyorsítható az adott jelenség megértése. Az ezeken a területeken való hiánypótláson túlmutató lehetőség, hogy a számítógépet intelligens kísérlettervező eszköznek használjuk, segítségével gyorsan és hatékonyan megválaszthatók az elvégzendő kísérletek érdekesnek tűnő paraméterei, s ezek értékei. Nagyon fontos szerepe van így a számítógépnek az önálló alkotó munkára nevelésben, a kreativitás kifejlesztésében.
Ugyancsak ide tartozhatnak a számítógép segítségével elvégzett kísérletek, e kísérletek eredményeinek kiértékelése. Fontosak lehetnek az Interneten megtalálható virtuális műszerek, tantárgyi adatbázisok, táblázatok, szemléltető anyagok.
A függvénytábla elektronikus megfelelőjével sokkal könnyebben elsajátíthatók a szükséges háttérismeretek, ezek alkalmazása megkönnyítheti az egyes természettudományos tárgyak megértését.
A fizika tantárgyban lehetőség lenne a számítógép működése fizikai alapjainak megértésére is. Az elektromosság, a mágnesesség, a fény tárgyalásakor ki lehetne térni ezek felhasználására az információtárolásban, adatábrázolásban, adatok között műveletek elvégzésében.
A térinformatika lehetőségei új lehetőséget teremtenek a természetföldrajz oktatásában (tematikus térképek előállítása, mozgó meteorológiai térképek alkalmazása).
A biológia jó lehetőséget kínál a biológiai informatika bevezetésére (genetika, viselkedés, érzékelés), annak megállapítására, hogy milyen módon kódolhatók a genetikai információk, milyen hasonlóságok és különbségek vannak az emberi érzékelés, gondolkodás, illetve a számítógépes érzékelés, problémamegoldás között. Megteremtheti ez annak a hosszabb távú lehetőségnek a megismerését is, hogy az emberi érzékelés hogyan segíthető, illetve pótolható informatikai eszközökkel.
A technika tárgy elsősorban az informatikai eszközök ismeretkörhöz kapcsolódhat, míg az informatikában elsősorban ezek a használata a lényeges, addig a technikában ezek felépítésével, szerkezetével kapcsolatos ismeretek dominálhatnak.
Ha a megfelelő időben az iskolában nincs technika tantárgy, akkor viszont az informatika tárgy feladata a technika ismeretköréből minden olyan tananyag megtanítása, ami a számítógéppel, mint technikai eszközzel kapcsolatos. Ezek például a következők lehetnek:
Szükség lenne a számítógépi képi információ esztétikájával foglalkozni, képi és szöveges információt tartalmazó dokumentumok (pl. plakátok, meghívók, reklámok, ...) készítésének elveiről, módszereiről beszélni. E mellett persze meg kell találni azon számítógépi eszközöket is, amelyek segítségével a vizuális művészetek alkotásai elemezhetővé, kísérletezhetővé, dinamikussá válnak (színelméletek, perspektíva, ...).
A számítógép segítségével a grafika új területeivel foglalkozhatunk, amelyek a hagyományos rajztanításban jellegüknél fogva nem lehetnek sikeresek. Ilyenek a területkitöltéssel (sorminták, területminták) kapcsolatos ismeretek, a szimmetria, a kontraszt, a képek közötti folyamatos átmenet, a kompozíciós alapelvek bemutatása és elsajátítása.
Újabb terület lehet a háromdimenziós grafika alkalmazása, térbeli tárgyak megjelenítése, transzformálása. (Ez egyébként a matematikában is segítheti a térszemlélet kialakítását.)
A média és az informatika világának összefonódása miatt sok új határterülettel lehet foglalkozni.
Egyik közülük az Internetes folyóiratokkal kapcsolatos ismerethalmaz, ami nem elsősorban a hagyományos folyóiratokat pótolja, hanem új típusú információszerzési lehetőségeket teremt. Megismerkedhetünk ezek előállítási, illetve felhasználási módszereivel is.
Az informatika animációs lehetőségei megjelennek a reklámgrafikában, a rajzfilmkészítésben, a televízió-műsorok hátterének előállításában.
Ennél hatásában sokkal nagyobb lehetőségeket teremt az interaktív televíziózás megjelenése, az Internet és a médiasugárzás összekapcsolása.
Az informatika történeti vonásaira a történelem tárgy gazdaságtörténettel, tudománytörténettel kapcsolatos részei térhetnek ki. Sőt pl. az adatbázis-kezelők bevonása a történelem oktatásába komoly nyereséggel kecsegtet.
A történelem tanításában jelentős szerepet játszhat a térinformatika egy új fejezete, az időben is változó interaktív térképek megjelenése. Érdekességként említhetjük meg, hogy megjelentek történelemmel kapcsolatos, korhű stratégiai játékok is.
A gazdasági ismeretek elsajátítását segítheti az informatika adatfeldolgozó programjainak (táblázatkezelő, adatbázis-kezelő) használata, különböző statisztikák készítése. Külön kiemelendők itt a táblázatkezelőkben található pénzügyi függvények alkalmazási lehetőségei.
Különösen jelentős lehet a gazdasági, stratégiai, vezetői játékok használata különböző gazdaságirányítási feladatokra.
A gazdasági jellemzők térképeken való megjelenítésével itt is előtérbe kerülhetnek a térinformatikai alkalmazások.
Ugyanúgy kapcsolódnak a számítógépes szöveges dokumentumok e tárgyakhoz, ahogyan a számítógépi grafika eredményei a rajzhoz, művészetekhez. A nyelvtan, illetve az irodalom kihasználhatja a számítógép által elérhetővé vált írásos dokumentumok készítésének lehetőségeit (pl. iskolaújság, körlevél, ...). A helyesírás ellenőrző és szinonímaszótáras segédprogramok hozzájárulhatnak a helyesebb, stilisztikailag „mívesebb” fogalmazás kialakulásához.
Az irodalomtanításban jelentősebb szerepet kaphat a számítógépes szövegelemzés megjelenése, a nyelvtanításban pedig az interaktív szótárak használata, amelyek sokkal több lehetőséget tartalmaznak a hagyományos szótáraknál.
A zeneszerkesztő programok lehetőséget teremtenek az éneklésben, illetve a hangszerhasználatban járatlan tanulók számára is az alkotó munkára, zeneművek előállítására, különböző hangszerekkel, beállításokkal való kipróbálásra, komponálásra.
Zeneművek szerkesztése közben kísérleti úton sajátíthatják el a zeneelméleti alapfogalmakat. Ez jelentős mértékben kiszélesítheti a zeneszerető tanulók körét.
A könyvtárhasználat korábban elsősorban a magyar irodalomhoz kötődő terület volt, az információs társadalom kialakulásával azonban jelentőssé vált az informatikával való kapcsolata is.
A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is.
A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása.
Emiatt érdemes átnézni, hogy milyen ismeretek elsajátítását tartalmazza. Meg kell állapítanunk azt is, hogy az alábbi leírás ma még inkább a hagyományos könyvtári ismeretekre emlékeztet, de alkotó szellemű tanárok kezében rohamosan alakul át: (NAT)
Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. A könyvtárak alapszolgáltatásai, a használat szabályai. A dokumentumfajták formai, tartalmi jellemzői, különbségei, azonosító adatai.
A könyvtártípusok és szolgáltatásaik, szerepük a tanulásban és a közhasznú tájékozódásban. A raktári rend. Az iskolai könyvtár eszköztára, kézikönyvtára, katalógusa. A forrástípusok közlésmódja, információs értéke, használata. A forráskiválasztás szempontjai. Forrásfeldolgozás, etikai szabályok, hivatkozás.
Az önművelés, tájékozottság, olvasottság szerepe a mindennapi életben. Az információs intézmények funkciói, tájékoztató eszközei (különös tekintettel a települési könyvtárra). A könyvtári információs rendszer szolgáltatásai. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke. A kritikus forráshasználat követelményei.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült