Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Informatika oktatása / Az informatika kulcsfogalmai /D. Feladat

Az informatika kulcsfogalmai

2. A kulcsfogalmak áttekintése

D. Feladat

Feladaton informatikában természetesen informatikai eszközökkel, illetve informatikai módszerekkel megoldandó feladatot értünk. A feladathoz mindig hozzátartozik a feladat megoldása, valamint a megoldás elemzése is.

1-4. évfolyam fejlesztési feladatai

Bár a feladatmegoldás mindig két fő lépést tartalmaz, annak megfogalmazását, hogy mit kell megoldani, illetve, hogy hogyan kell megoldani, ebben a korcsoportban a hogyan? kérdés a hangsúlyosabb.

A megoldás mindig valamilyen lépések sorozatának elvégzése valamilyen számítógépes eszközzel.

Fogalmak:

5-6. évfolyam fejlesztési feladatai

Itt a mit? és a hogyan? kérdése egyaránt fontos, azaz a feladatoknál pontosan megfogalmazva kapjuk, hogy mit kell megoldanunk, és a mi dolgunk a megoldás módszerének megtalálása és kivitelezése.

Ehhez tudnunk, kell, hogy mit ismerünk, mire vagyunk kíváncsiak (ez az ismeretlen), a feladat megértését milyen példák (sokszor ábrák), minták segítik, ...

Fogalmak:

7-8. évfolyam fejlesztési feladatai

A feladatok megoldásához itt már kisebb elemző munkára van szükség. Meg kell fogalmaznunk, hogy mi áll rendelkezésünkre, mit kell megkapnunk, ehhez milyen eszközöket használhatunk. Ezek alapján kell kitalálnunk, hogy tulajdonképpen mit is kell tennünk.

Ugyancsak fontos szempont, hogy a feladatok megoldása ellenőrzés nélkül nem ér semmit.

Fogalmak:

9-10. évfolyam fejlesztési feladatai

A feladatok köre itt olyanokkal bővülhet, amelyben részben nekünk kell kitalálni azt is, hogy pontosan mit kell megoldani. Felismerhetjük azt, hogy a használható eszközeink nem egészen arra képesek, amire a feladatmegoldás során szükségünk van. Azaz a rendelkezésre álló adatokból a felhasználandó adatokat elő kell készíteni (importálás), az eredményekből a feladat kitűzője által kívánt adatokat elő kell állítani (exportálás).

A feladatok megoldását vagy magunk számára készítjük el és egyszer használjuk (vagy egyszer sem, mert a megoldás volt a lényeg), vagy pedig egy terméket készítünk, amelyet a későbbiekben mi használunk, vagy akár mások is használhatnak. Minden terméknél fontos szempont, hogy használható (sőt kellemesen használható) legyen, azaz a terméket értékelni kell a leendő felhasználó szempontjából (termék minőség). Ezen túl a megoldás minősége a fejlesztő vagy a karbantartó szempontjából sem érdektelen (legyen egyszerű, elegáns, bárki által megérthető, ...). Ehhez kapcsolódóan felmerülhet az is, hogy az informatikai termékek minőségbiztosításának is vannak módszerei.

Bár a feladatok általánosításának elve már korábban is használható (pl. programozási vagy táblázatkezelési feladatnál a „számoljuk ki 7 szám átlagát” feladat általánosítható „számoljuk ki N szám átlagát” feladatra), de igazából ez az a korosztály, ahol az általánosításnak valódi haszna is lehet. felmérhetjük azt, hogy meddig célszerű, meddig érdemes általánosítanunk. Az általánosabb megoldások ugyanis egyre több konkrét feladat megoldásra használhatók, ugyanakkor egyre több munkába kerülhet az elkészítésük.

Fogalmak:

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült