A probléma olyan helyzet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. A problémamegoldás a rejtett út megkeresése bizonyos cél eléréséhez.
Pólya György egy matematikai probléma megoldását a következő négy lépésre osztja:
Az informatikai problémamegoldás is hasonló, néhány többlettel. A tanulóknak először fel kell ismerniük, hogy a probléma, vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók. Utána ki kell választaniuk a megoldásra leginkább megfelelő eszközt vagy eszközöket (berendezést, programot, programrendszert). Ha ilyen (szoftver) eszköz nincs, akkor el kell készíteniük (programozási munka). Ha több eszközt használnak, akkor meg kell oldaniuk a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismernek, akkor a dokumentáció alapján azt használatba kell venniük.
Nem új ismereteket akarunk közölni, hanem a meglevő informatikai ismeretekkel megoldani egy feladatot. A megoldáshoz vezető első lépés a megoldó eszköz kiválasztása. Ez lehet egy más által elkészített célprogram (iskolákban tipikusak ilyen szempontból a szakmai oktatóprogramok), illetve a tanuló írhat – eddig szerzett ismeretei, valamint tanára segítségével – programot. A hangsúly tehát a „komplex” informatikai tudás mozgósításán van.
Bármelyik esetről is van azonban szó, azt kell a tanulóknak megmutatni, hogy a számítógép nagyon sokféle feladat megoldására alkalmas eszköz. E problémakör alapján alakuljon így ki bennük, hogy a számítógépet milyen célokra, s milyen munkaráfordítással lehet használni!
Ezek alapján a következő szinteket különböztethetjük meg az informatikai problémamegoldásban:
Alapvető tevékenység itt a probléma megfogalmazása (mit is kell megoldani?), majd legalább egy eszköz és módszer kiválasztása a probléma megoldására.
A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására az adott rendszeren belül mely funkciók használhatók! Azaz az informatikai eszközök használatán túl szükséges az eszközök közötti választás képessége, annak eldöntése, hogy adott probléma megoldásához melyik informatikai eszközt használjuk.
Fogalmak:
Itt előtérbe kerülhet a problémamegoldás tervezési oldala: a megoldási lehetőségek felvázolása, a felhasználható eszközök felkutatása.
A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására mely eszközök használhatók! Megfogalmazható az egyes eszközök választásának indoka, előnyei és hátrányai. Az egyes eszközök ugyanannak a problémának a megoldására különböző lehetőségeket kínálnak, a tanulóknak képesnek kell lenniük az ezek közötti választásra is! A cél tehát a tudatos eszközválasztás.
Az egyes részfeladatokat akár különböző eszközökkel is végre kell tudni hajtani! A különböző eszközökkel megoldott részproblémák eredményeit össze kell tudniuk építeni!
Mindezekkel együtt cél a megoldási terv elkészítése, a megoldás kivitelezése és ellenőrzése.
Fogalmak:
A tanulók ismerjék fel, hogy a problémájuk megoldására létezik-e kész célprogram vagy általános alkalmazói rendszer! Ha több ilyen van, akkor tudjanak választani közöttük, ha ilyen nem lenne, akkor pedig tudják elkészíteni, illetve (ha a probléma „nagyságánál” fogva ez elképzelhetetlen, akkor) a megoldással kapcsolatos problémákat szakember számára érthető formában legyenek képesek megfogalmazni!
A probléma megoldására szolgáló számítógépes és hagyományos eszközök összekapcsolhatók, az adatok átvihetők egyik rendszerből a másikba!
A megoldás elkészítése előtt szükség lehet a szükséges munkamennyiség, valamint a leendő termék értékének becslésére. Ez alapján megállapítható, hogy érdemes-e így belevágni a probléma megoldásába. A munka elkészítése után pedig fontos feladat az elkészült termék értékelése.
Fogalmak:
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült