Ebben a leckében megvizsgáljuk, hogyan jelenik meg az informatika a Nemzeti Alaptantervben, az ECDL vizsgákon és az informatikai szakképzésben.
A Nat az alap- és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. [NAT]
A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők:
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza:
A középfokú nevelés-oktatás szakasza:
Megjegyzés: a 6 és 8 osztályos gimnáziumok a középfokú intézmények közé tartoznak, függetlenül attól, hogy mely képzési szakaszokat foglalják magukba.
Az óvodai nevelés szakasza az iskolaérettség eléréséig tart. Fejlesztési feladatrendszerét a kisgyermekkori fejlesztésben irányadó Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A Nat épít az Óvodai nevelés országos alapprogramjára.
Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak.
A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak.
A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek.
A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (nyolc vagy hat évfolyamos gimnázium esetében az általános iskola negyedik vagy hatodik évfolyamának elvégzése után) kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint lehet szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium; ezek a szakképesítés, az ágazat vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladnak.
A Nat-ban megjelenített műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek. Az Alapelvek, célok című fejezetet a Fejlesztési feladatok követik, majd a fent említett nevelési-oktatási szakaszoknak megfelelően a közműveltségi tartalmak zárják. kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.
Műveltségi területek | 1–4. | 5–6. | 7–8. | 9–10. | 11–12. |
|---|---|---|---|---|---|
Magyar nyelv és irodalom | 27-40 | 15-22 | 10-15 | 10-15 | 10 |
Idegen nyelvek | 2-6 | 10-18 | 10-15 | 12-20 | 13 |
Matematika | 13-20 | 13-18 | 10-15 | 10-15 | 10 |
Ember és társadalom | 4-8 | 6-10 | 10-15 | 8-15 | 10 |
Ember és természet | 4-8 | 6-10 | 15-20 | 15-20 | 10 |
Földünk – környezetünk | - | 2-4 | 4-8 | 5-8 | - |
Művészetek | 14-20 | 10-16 | 8-15 | 8-15 | 6 |
Informatika | 2-5 | 4-8 | 4-8 | 4-8 | 4 |
Életvitel és gyakorlat | 4-8 | 4-10 | 4-10 | 4-8 | - |
Testnevelés és sport | 20-25 | 20-25 | 15-20 | 14-20 | 15 |
Az informatika tantárgy óraszámai az 1995/96-os megjelenés óta az alábbiak szerint változtak. Az itt leírt számok beszédesek, a társadalmi igényekkel szemben az éppen aktuális oktatási kormányzat hozzáállását mutatják.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
NAT 1996 |
0,7 | 0,7 | 1,4 | 1,4 | 1,5 | 1,5 |
||||||
Kerettanterv 2001 |
0,5 | 1 | 1 | 2 |
||||||||
NAT 2004 | 0,7 | 0,7 | 0,8 | 0,8 | 1,5 | 1,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 1,5 | 1,5 |
Kerettanterv 2008 |
0,5 | 0,5 | 0,5 | 1 | 1 | 1 | 1,5 | 1 | 1,5 | 1,5 | ||
NAT 2012 | 0,7 | 0,7 | 0,8 | 0,8 | 1,5 | 1,5 | 2 | 2 | 2 | 2 | 1 | 1 |
Kerettanterv 2012 |
1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
A kerettantervekkel kapcsolatban sokszor elhangzik az, hogy az informatika NAT-ban szereplő ismeretanyagának egy részét más tantárgyakban kell megtanítani. Ezzel kapcsolatban érdemes egy kis történeti áttekintést végezni. [KT]
Az informatikaoktatás a nagyvilágban háromféle stratégia mentén indult:
Az önálló informatika tantárgy indításának feltétele a tárgyi (számítógép) és szellemi (tanár, tananyag) feltételek megléte. Emiatt nagyon kevés ország választotta ezt az utat és a többségnél kudarcot vallott. Jellemzően ezek az országok léptek később vissza az önálló tantárgytól az integrált oktatás felé.
A másik két stratégia elindulhatott úgy, hogy az informatika más tantárgyakban nem kötelezően jelent meg, mindig csak a feltételek teljesülésével erősödött.
Magyarországon a technika tantárgyon belül jelent meg és terjeszkedett az informatika a 80-as évek kezdetétől. 1983-ban elindult az informatika (akkor még számítástechnika) tanárképzés, évente kb. 3-400 informatika tanár kiképzésével. A 80-as években két ütemben is jelent meg jelentős mennyiségű számítógép az iskolákban (először a középiskolákban, utána az általános iskolákban). Kb. 15 év kellett hozzá, hogy az első nemzeti Alaptantervben megjelent önállóan az informatika, amihez addigra bár szűkösen, de léteztek tárgyi és szellemi feltételek. Ettől kezdve Magyarország azon sok állam sorába állt, ahol áttértek az önálló informatika tantárgyra.
A harmadik stratégia (ahogyan Magyarország példája is igazolja) természetes úton vezethet az önálló informatika tárgy megjelenéséhez, míg a második stratégia alapján a tananyag szétosztása miatt ez nagyon nehéz.
A harmadik stratégiában kétféle koncepció létezett: a szovjet utódállamokban és Kelet-Közép-Európa több országában a matematika része volt kezdetben az informatika, míg a távol-keleten jellemzően az amúgy is erős technológiai oktatás része lett. (Magyarország érdekes módon az utóbbi utat követte.)
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült