„Szitával merít vizet az,
aki könyv nélkül akar tanulni.”
(középkori közmondás)
Az idők folyamán érdekes „definíciók” születtek a tankönyv fogalmára. Érdemes Karlovitz János [KJ3]-beli idézeteit átböngészni. Ízelítőül néhányat ideillesztünk:
- „... rendszerint tanítást tételez fel, de vannak magántanulásra szánt TK-ek is. ... az iskolában tárgyalt anyagnak begyakorlására, megtanulására szolgál....”
- „...a tantervben meghatározott oktatási és nevelési célok megvalósításának egyik eszköze...”
- „...a szerzői jogi védelem alá eső, ... az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított könyv...”
Léteznek mind nemzetközi, mind hazai tankönyv-értékelési szempontrendszerek (l. TANOSZ= Tankönyvesek Országos Szövetsége) [KJ1 484-5]
Az alábbiakban néhány szempontot idézünk néhány szerzőtől.
Szempontok Karlovitz János szerint [KJ1 484-5]:
- Alapkövetelmény: „Kötelező nemzetközi szabályzatok, országos törvények, tankönyvrendeletek, tantervek ... nem tartalmazhatnak államellenes, humánumot (vallásos érzelmeket, népeket, nemzetiségeket stb.) sértő kitételeket.”
- Szakmai: a tudomány fejlődésének követése, ami jelentheti az „aktualitást” (ami különösen nehéz az informatika rohamos fejlődése miatt), de a tudomány fejlődésének visszatükrözését is. Az utóbbit nem öncélúan, hanem nyilvánvalóan elsősorban a belső logika bemutatása, a megértetés kedvéért.
- Pedagógiai-pszichológiai: életkori sajátosságok figyelembe vétele (sokrétű szempont – a megszövegezésre, a példákra és az ábrákra egyaránt vonatkozik), didaktikai feldolgozottság (jó kapcsolódás az oktatási elképzeléshez, a felhasználás mikéntjéhez)
- Nyelvi: nyelvi-stiláris tisztaság, érthetőség, szabatosság
- Vizuális: ábrák kifejező, célszerű volta, színvonala, motiváló ereje
- Könyvészeti: a kivitelezés esztétikai színvonala, olvashatóság (szedés), a kötés tartóssága
- Egyebek: pl. nem tartalmazhat reklámértékű kitételeket, képeket
Dárdai Ágnes szempontjai [DÁ 505-506]:
- Szaktudományos standardeknek nem mondhat ellen: „az egyoldalú, kizárólagos tudományfelfogást tükröző szerzői koncepció kerülendő... meg kell jeleníteni a tudományos vitákat... a tanulóknak nemcsak a tudományok által közvetített (redukált) ismereteket, hanem ... az adott tudomány megismerőtevékenységének logikáját, érvrendszerét, legfontosabb módszereit, technikáit is meg kell szereznie.”
Például egyoldalú lenne az, ha az algoritmizálás eszközeként csupán a blokkdiagramot említené a tankönyv, de az is hiba lenne, ha – mint az algoritmizálás túlhaladott eszköze – egyáltalán nem szerepelne. Más példa: egy történelemkönyvben megjelenhet a „kettős honfoglalás” (általános el nem fogadott) elmélete, vagy egy magyar nyelvvel foglalkozóban a finnugor mellett a(z erősen vitatott, de érdekes) sumér rokonság kérdése, illetve visszakanyarodva az informatikához egy ilyen tankönyvben kikerülhetetlen a Windows kontra Linus vagy az IBM kontra Mac vita említése (és „objektív” elemzése).
- Didaktikai standard: „Legyen egyértelmű a szerző didaktikai felfogás ... milyen didaktikai koncepció alapján szerveződő oktatás számára alkalmas a tankönyv... feleljen meg az életkori sajátosságoknak (olvashatóság, szavak, mondatok hosszúsága, fogalmak kifejtettsége, megfelelő redundancia, az absztrakció szintje, az induktív-deduktív gondolkodásra késztetés megfelelő aránya)... életszerűség ... cselekvésre ösztönözzön... a szöveg és illusztráció (kép, grafikon, ábra, térkép stb.) kívánatos aránya a minimális 30% és az optimális 50% között legyen... a kérdések haladják meg a reprodukció szintjét, a gondolkodás bonyolultabb műveleteire is (elemzés, összehasonlítás, érvelés stb.) ösztönözzenek...”
Zárjuk le ezt a kérdést Karlovitz János Tibor véleményével [KJT 71]:
A Blanchard-teszt a tankönyvek kiválasztására olyan eszköz, amely lehetővé teszi a szelektálásra előkészített tankönyvekre vonatkozóan egy pontossági koefficiens (...) meghatározását.
Egy tankönyvekre vonatkozó, az OM felkérésére, 2002-ben készült tanulmányból kiragadok néhány fontos megállapítást. („A fővárosi 9. évf.-os diákok körében 2002 őszén végzett (ún. bemeneti) tudásszint-mérés eredményeinek szakmai elemzése”, FPI, 2002 [SZs])
A vizsgálat szempontjai az alábbiak voltak:
Feltárt problémák:
Jól ismert tény, hogy a magyar tanulók probléma-megoldási képessége nemzetközi összehasonlításban legfeljebb a középmezőnybe sorolható, ami lényeges visszaesést jelent a korábbiakhoz képest. (PISA’2000, PISA’2003)
„Az alapvető kérdés tehát az, hogy mi az oka a tanulók alacsony szintű induktív gondolkodási képességének.” Vizsgálandó, hogy a tankönyvek kérdései, feladatai „milyen mértékben fejlesztik (...) a gondolkodást, kitüntetetten az induktív gondolkodást.” [SE 603-604]
A kérdések és feladatok típusbesorolása Sinka szerint:
(Érdekes – sőt több: számomra meglepő – eredményekre jut különféle tantárgyakhoz tartozó tankönyvek esetében.)
Hosszan taglalható szempont: szókincs, stílus, mondathossz/mondat-összetettség – megcélzott olvasó közönség; idegen (angol) szakkifejezések használata, írása (eredeti, fonetikus).
Fercsik Erzsébet [FE] nyomán a tulajdonnevek a szokásostól eltérő hazai, illetve külföldi családnevek, valamint informatikában túltengő, idegen eredetű szakkifejezések helyesírásával és fonetikájával kapcsolatos közlések fontosságát emelem ki.
Sokat mondó jellemzője lehet egy-egy tankönyvnek, hogy az alábbi típusok közül melyikbe sorolható be.
Karlovitz János az alábbi módon osztályozza a tankönyveket [KJ2 80-88, KJ3]:
Funkciódominancia szerint
A felhasználókkal való viszony szerint
Életkor szerint
Struktúra szerint
Formai-technika szempont
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült