Az informatika vizsgamodellek tipikus példája az érettségi vizsga, így ennek kialakulásával kezdjük e témakört. Az érettségi vizsga kétszintű, amely az informatikai képzésnek megfelelően (mint arról korábban szó volt) más-más rétegeknek szól.
A vizsga formája
Középszinten: gyakorlat és szóbeli
Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli
Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.
Középszinten:
A tanuló adjon számot arról, hogy:
Emelt szinten:
A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló:
Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.
A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek.
Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás felvételi tantárgy.
Tekintettel arra, hogy e tantárgyból már középszintű vizsgát is csak az tehet, aki a kerettantervben rögzített 74 óra helyett legalább 148 órát tanult, ezért az érettségi vizsga általános követelményei a kerettantervhez viszonyítva bővebben kifejtettek.
Az ECDL kompatibilitás teljesítéséhez figyelembe kell venni, hogy az ECDL modulonként átlagosan 20-30 órás képzési időt javasol, ami összesen 140-210 óra, és ezt kell még megnövelni az ECDL-ben nem szereplő ismeretek tanításával (középszinten Könyvtárhasználat, emelt szinten ezen kívül még az Algoritmizálás, az Adatmodellezés és a Programozás eszközei).
Tekintettel arra, hogy az informatika érettségi vizsga részben ECDL kompatibilis kell legyen, ami követelményszinten körülbelül megfelel az OKJ számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmának, részben pedig a programozás felvételi kell helyettesítse, ezért meg kell vizsgálni ezen vizsgafajták jelenlegi változatait. Más szempontból az informatikának illeszkednie kell más tantárgyak tervezett érettségi modelljeihez, közülük is elsősorban a matematikához.
ECDL vizsga:
Az ECDL bizonyítvány megszerzéséhez 1 elméleti és 6 gyakorlati részvizsgát kell tenni. A vizsgán alapvetően felhasználói ismereteket kérnek számon.
A fenti ECDL modulok voltak érvényben az érettségi kidolgozásakor, napjainkban ezek egy része már jelentősen átalakult.
Mindegyik vizsga 45 perces, az egyes vizsgák külön is letehetők. Az egyes vizsgákon semmilyen segédeszköz nem használható.
Számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmai vizsga:
A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsgán a szoftver és hardver környezettől független, általános ismeretanyagot kell számon kéni. A tételeket központilag adják ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható.
Az írásbeli vizsga időtartama: 2 óra.
Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelöltek bocsáthatók. A vizsgázók a tanult témákban egy-egy feladatot oldanak meg a számítógépen. A gyakorlati vizsga komplex feladatát (feladatsorát) legalább három változatban a képző intézmény dolgozza ki, és a vizsga-bizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A megoldás során a vonatkozó kézikönyveket használhatják.
Kidolgozási idő: 3 óra.
A szóbeli vizsgán a jelölt összefüggő feleletet ad egy-egy átfogó témából, amely kérdéssort a képző intézmény állít össze. Az elméleti ismeretanyagot az általa tanult szoftverek alkalmazásának tapasztalataival kell kiegészítenie. Segédeszközt a vizsgán nem használhat.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsga feladatsorának összeállítása a képző intézmény feladata. A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelmény-rendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Felkészülési idő: 20 perc.
Programozás felvételi (2001, Debrecen, megegyezik az ELTE utolsó felvételijével):
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsgán a közgazdasági szakközépiskolák számítástechnikai programozó ágazatára készült érettségi írásbeli tételeket kell kidolgozni.
Időtartama 300 perc.
Választható programnyelvek:
Az 1. és 2. programnyelveken írt feladatok 1BM PC típusú számítógépen is megoldhatók. A 3. és 4. programnyelveket a felvételizők csak akkor választhatják, ha abból a felvételi évében érettségiznek. A vizsgán a jelölteknek bizonyságot kell tenniük arról, hogy a választott programnyelven képesek olyan programot készíteni, amely a gyakorlatban is alkalmazható. A megoldott feladatok értékelésénél a tökéletes programtervet az összpontszám 50%-ával honorálják. A programtervnek tartalmaznia kell adatleírást, a program algoritmusát, tesztadatokat.
A program kódlistáját abban az esetben tekintik részletes programtervnek, ha a program strukturáltan van felépítve, az adatdeklarációk megfelelnek az adatleírásoknak, tartalmaz kommenteket, így helyettesíti a pszeudo nyelvet vagy más programtervezési formát.
A szóbeli vizsgán egy feladatot az általa ismert módon megold (algoritmust ad, és/vagy valamilyen programnyelven ad megoldást). A vizsgabizottság a megoldáshoz felhasznált eszközzel, a megoldás módszerével kapcsolatban, valamint a következőkben részletezett tematika II. fejezetéhez kapcsolódóan tesz fel kérdéseket. Nem szükséges, hogy a felvételiző az összes témakört teljes mélységben ismerje, de az alapfogalmakkal legyen tisztában. A felvételiző a II. pontban felsorolt témakörökből szabadon választhat egyet, melynek alapos ismerete viszont követelmény.
Számítástechnikai alapismeretek felvételi (2001, Szeged):
A felvételizőknek írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük, az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.
A számítástechnikai alapismeretek: A számítógép felépítése, a központi egység és a perifériák szerepe. Számítástechnikai, informatikai alapfogalmak. A kettes számrendszer ismerete számolási szinten, aritmetikai logikai műveletek. A bit és a bájt fogalma, kódrendszerek, a fixpontos és lebegőpontos számábrázolás. Az ábrázolási tartományok meghatározása. Elemi és összetett adatok, elemi adattípusok. Tömbök használata. Fájl fogalma. Alapvető fájlszerkezetek kezelése. Szekvenciális fájlok jellemzői, fájlvége.
Egy konkrét programozási nyelv ismerete: Deklarációk. Beolvasó és kiíró utasítások. Érték-adás, kifejezések írása, precedencia-szabály, zárójelek használata. Ciklus utasítások fajtái, ciklusok használata. Feltételes utasítások fajtái. Eljárások használata. Háttértároló kezelése, állományok megnyitása, olvasása, írása, lezárása.
Algoritmusok: Pl. adott tulajdonságú elem kezelése, egyszerűbb rendezési algoritmusok, összerendezés, szétválogatás. Egyszerű adatfeldolgozású problémák megoldása. Szekvenciális állományok feldolgozása, gyűjtése, összegfokozatok képzése, adatok táblázatba foglalása. Programkészletek, teljes programok írása a középiskolai matematikai alkalmazások, ügyviteli problémák köréből. Programok dokumentálása
Számítástechnika felvételi (2001, Nyíregyháza, Pécs, Veszprém):
A szóbeli vizsga célja meggyőződni a felvételiző lényegkiemelő és algoritmizáló képességéről. Ennek megfelelően a felsorolt témák jelentős része programnyelvtől és alkalmazói szoftvertől független megközelítési módot igényel. Természetesen programnyelvek és alkalmazói szoftverek gyakorlati ismerete nem jelent hátrányt. Éppen ellenkezőleg, segíthet abban, hogy a vizsgázó képes legyen az adott feladat megoldását programnyelvtől (pl. Pascal, C) vagy alkalmazói szoftvertől (pl. MS Word, Excel, Access) függetlenül is megfogalmazni.
Mivel a számítástudomány elterjedt nyelve az angol, elengedhetetlenül szükséges, hogy e tudomány művelője a számítástechnikai angol nyelvet legalább olvasási szinten megértse.
Hardver és szoftver alapismeret (géptől és szoftvertől független): Gépek és géprendszerek felépítése. Adatok tárolása és műveletvégzés. Az operációs rendszer feladata. Programnyelvek szerepe és csoportosítása. Alkalmazói programok szerepe és csoportosítása.
Programozási alapismeretek (programnyelvtől független): A programozás alapelemei: input, output, adatok (egyszerű adatok, adatstruktúrák, adatbázisok), műveletek adatokkal, ciklus, elágazás, alprogramok. A programozás technológiája: feladat-specifikáció, algoritmizálás, kódolás, kódteszt. Nevezetes algoritmusok (pl. kereső, rendező) bemutatása folyamatábrával és pszeudokóddal. Egyszerű feladatok megoldásának szemléltetése pszeudokóddal és folyamatábrával. Szövegszerkesztési, táblázatkezelési és adatbázis-kezelési alapfogalmak (pl. bekezdések formázása, elsődleges kulcs, lekérdezés).
A programozás alapelemei egy szabadon választott nyelven (input, output, adatok, műveletek, ciklus, elágazás, alprogramok).
Számítástechnikai alapfogalmak olvasási szintű angol nyelvi ismerete (data, store, manipulation, file, copy, move, format, help, disk stb.).
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült