Az informatika érettséginél figyelembe kellett venni, hogy az informatika erősen gyakorlat-orientált tárgy, így a vizsga jelentős részét a gyakorlati vizsgaként, számítógépen kell lebonyolítani. Ugyancsak fontos szempont, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségét is fontos az érettségin számon kérni, emiatt a vizsga egyik része szóbeli lett. [É]
Az informatika közép- és emelt szinten is gyakorlati és szóbeli részből áll. Középszinten a gyakorlati vizsga 180, emelt szinten pedig 240 perc. Mindkét szinten van szóbeli vizsga, mely legfeljebb 40 perces felkészülési idő után legfeljebb 15-20 percig tarthat. A gyakorlati vizsgán mindkét szinten 120, a szóbelin pedig 30 pont szerezhető. (Mind az időtartam, mind a pontozási arány hasonló a matematika érettségi követelményekhez.)
A középszintű vizsga témái a szóbeli vizsgán:
A középszintű vizsga témái a gyakorlati vizsgán:
Az emelt szintű vizsga további témái a gyakorlati vizsgán:
Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)
A középszintű vizsga témakörei tehát megfelelnek az ECDL vizsgán számon kért témaköröknek, a szóbeli vizsga felel meg az ECDL írásbeli moduljának, a gyakorlati vizsga pedig az ECDL gyakorlati vizsgájának.
Az emelt szintű vizsga új területei egyértelműen az elmúlt évek informatika/programozás felvételi témaköreit tartalmazzák.
A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörből származnak.
A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak számítógépen megoldandó feladatot a vizsgázók. A megoldandó feladatokat mindkét szinten egy egységes érettségi példatárban kell összegyűjteni, és a vizsgázók számára nyilvánosságra hozni.
A feladatok lehetnek országosan egységesek minden tanévben, de elképzelhető az is, hogy a középszintű érettségi feladatait a képző (és vizsgáztató) intézmény állítja az egységes érettségi példatár példáiból. (A helyi feladat-összeállítás működik az OKJ-s szakmai vizsgákon, illetve központi feladatbankra építve az ECDL vizsgákon is.)
Ötfajta gyakorlati vizsga képzelhető el:
Az ECDL kompatibilitás miatt el kell vetni azokat a változatokat, amelyekben egyes témakörök kihagyhatók, így az első három között kell dönteni. Az első változat problémája, hogy ha a nagy feladat megoldása nem sikerül valakinek (mert kevésbé ismert területről származik, vagy az adott eszköz kevésbé ismert eszközeinek alkalmazását követeli meg), akkor az érettségi eredménye a felkészültségének mértékénél sokkal rosszabb lehet. A második változat nincs összhangban a kétféle vizsga céljával, illetve a kerettanterv szerint oktatandó tananyag mennyiségével. Emiatt egyedül a harmadik változat jöhet szóba, az egyes vizsgaszinteken módosítva a témakörök arányát, de ez az aránymódosítás elsősorban a feladatok számában és nem a nehézségében jelentkezhet.
Így az egyes témakörök javasolt aránya a gyakorlati vizsgán az alábbi lehet:
Témakör | Időtartam | Pont |
|---|---|---|
Szövegszerkesztés | 60 | 40 |
Táblázatkezelés | 50 | 30 |
Adatbázis-kezelés | 30 | 20 |
Információs hálózati szolgáltatások | 20 | 15 |
Prezentáció és grafika | 20 | 15 |
Ugyanez emelt szinten:
Témakör | Időtartam | Pont |
|---|---|---|
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, információs hálózati szolgáltatások | 45 | 25 |
Táblázatkezelés | 30 | 15 |
Adatbázis-kezelés | 75 | 35 |
Algoritmizálás, adatmodellezés | 90 | 45 |
Ezek alapján mindkét vizsgafajta megfelel az ECDL vizsgának, reális, hogy jeles érdemjegyet kelljen elérni ahhoz, hogy a vizsgázó ECDL bizonyítványt is kapjon.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült