Ennek az ismeretkörnek tulajdonképpen nincs semmilyen önálló célja, csupán azért van rá szükség, hogy a többi ismeretkör anyagát minél jobban, életszerűen és élményszerűen sajátíthassuk el.
Itt kell foglalkozni a hardvereszközökkel, a szoftvereszközökkel, amelyek a számítógépes rendszerek működtetéséhez szükségesek.
A rajzolás, írás, olvasás eszközeinek használata a szaktárgyi órákon, informatikai játékok (pl. robot, teknőc, Lego konstrukciók, játékvasút) irányítása. Az órákon aktív táblát is használjunk!
A számítógép jelenjen meg e korosztályban, de semmiképpen nem lehet elsődleges eszköz, csupán egy adott pedagógiai cél megvalósításának segédeszköze! Használjuk az egér és a billentyűzet elemi lehetőségeit (egérmozgatás, kattintás, dupla kattintás; valamint alap billentyűk, speciális billentyűk, funkcióbillentyűk)! Próbáljuk ki a hangvezérlést!
A számítógép itt még nem elsősorban számító gép, azaz szükséges más intelligens eszközök – például iskolarobot – megismerése is.
A számítógépnek már itt állandó kapcsolatban kell lenni a külvilággal! Képeket vihetünk be szkenner segítségével, kinyomtathatjuk az eredményeinket valamilyen nyomtatókon. Zene hallgatásakor pedig nélkülözhetetlen a hangszóró vagy fejhallgató.
Az operációs rendszerek, illetve alkalmazói programok felhasználói felületén megjelennek a menük (állandó, legördülő, kinyíló, felbukkanó), ikonok, a menükből választani kell tudni, nyomógombokat kell használni, be kell jelölni egyes funkciókat. Lényeges azonban, hogy a felhasználandó felület minél egyszerűbb legyen, egyszerre minél kevesebb lehetőséget kelljen használni.
Az informatikában sok olyan modern adatbeviteli és kiviteli eszköz jelenik meg, amelyek a csúcstechnológiás mobil eszközökön használhatók. A tanulók egy kisebb része ezekkel találkozik, a többségüknek azonban az iskolában kell megismerni azokat az eszközöket, amelyek a következő években tömegtermékké válhatnak.
A számítógép felépítését, működését itt még csak meseszerűen kell ismerni. Ez a megértés azonban fontos, innen indulhatunk ki a hiteles használat felé.
Az alkalmazások körének valósághű megismerése itt is igényli nyomtató, illetve szkenner használatát, adatok megőrzését számítógépen, adatok átvitelét segédeszközökkel (pl. pendrive, DVD), illetve hálózaton keresztül. Találkozhatunk újabb bemeneti eszközökkel: webkamerával, mikrofonnal.
A felhasználói felület használatában itt lényeges újdonságra nincs szükség, csupán a használt eszközök bonyolultsága növekedhet.
A tanulók egyes csoportjainál előkerülhet a felhasználói felület saját beállítása, ablakok átméretezése, becsukása, kinyitása.
Itt már foglalkozni kell a számítógép felépítésével, részegységeinek funkciójával. Ismerni kell az operációs rendszerek alapvető feladatait, a fájl-rendszerben (könyvtár struktúrában) alkalmazásokat, fájlokat kell keresni, elrendezni!
Át kell tekinteni a Neumann-féle számítógép globális felépítését, működési elvét (ennek kapcsán érdemes kitérni Neumann János tevékenységének ismertetésére)! Ebben a korcsoportban újabb adatbeviteli lehetőségek válhatnak szükségessé, foglalkozni kell a fényképezőgép, valamint a mobiltelefon és a számítógép kapcsolatával. Ez egyben azzal a felismeréssel járhat, hogy nem az internetről kell minden képet, szöveget beszereznünk, azokat magunk is előállíthatjuk más eszközök segítségével, majd számítógépre vihetjük.
Érdemes áttekinteni az egyes számítógépes eszközök (perifériák) különféle technikai megvalósítási lehetőségeit (billentyűzet, egér, monitor, nyomtató).
Meg kell érteni, hogy a számítógép is egy automata, belső állapotát a memóriatartalma írja le, a külvilágból jeleket érzékel, a külvilágra hatással van. Az automaták működése egyszerű szabályokkal írható le, így a működési elvek eltávolíthatók a konkrét hardver megvalósításoktól.
A hardverfelépítés mellé társul a szoftverfelépítés is. Meg kell ismerni a számítógépen tárolt adatok és programok tárolására, elrendezésére vonatkozó struktúrákat. Ehhez jó kiindulópont lehet az Alkalmazói ismeretek témakörben tárgyalt fényképalbumok, hierarchikus albumrendszerek ismerete, mert azok pont olyanok lehetnek, mint a könyvtárstruktúra.
Az előző korosztályban is elképzelhető, ebben azonban már szükséges használni az operációs rendszer bizonyos segédprogramjait (tömörítők, víruskeresők).
Meg kell ismerni a szaktárgyak kísérleteiben megjelenő mérőeszközöket (hőmérő, fénymérő, feszültségmérő, árammérő), legyenek tisztában azzal, hogy ezeket a mérőeszközöket számítógéphez lehet csatolni, s a mérést számítógéppel kiértékelni. Ezek használata, megértése könnyű lehet, ha előzőleg a robotika kapcsán foglalkoztunk szenzorokkal, a külvilágból érkező jelek észlelésével.
Meg kell tanítani a környezetünkben található intelligens eszközök (számítógép, mobil eszközök) leglényegesebb működési jellemzőit, lehetőségeit, határait, környezetünk informatikai eszközeit hogyan és milyen feladatok megoldására használják!
Mivel többféle operációs rendszerrel is találkozhatunk, ezért fontos megismerni az operációs rendszerek, hálózatok általános funkcióit, felépítési elvét. Kiemelt fontosságú lehet néhány segédprogram ismerete (tömörítők, vírusirtók, állomány konverziós programok)!
A tantárgyi mérések körét kibővítve foglalkozhatunk a vezérlés és szabályozás alapelvével, alkalmazásokkal (pl. világítás bekapcsolása, ha sötét van, száraz virágföld érzékelése esetén az öntöző bekapcsolása)! Fontos a számítógépes és a valós rendszerekben található jelek rendszerezése. Az analóg, illetve a digitális jeleket meg kell tudni különböztetni egymástól, az A/D, illetve a D/A átalakítás szükségességével tisztában kell lenni.
Meg kell ismerni a számítógépeket tartalmazó rendszerek globális felépítésének elveit (mi kell gépek összekötéséhez, a külvilág jeleinek fogadásához: modemek, újabb perifériák számítógéphez kapcsolásához)!
Számítógép felépítése és az egyes eszközök alapvető tulajdonságai: alaplap (részei), processzor, memória, háttértárak, optikai meghajtók, bővítőkártyák (videókártya, hangkártya, hálózati kártya, TV tuner kártya), hálózati eszközök (modem, router, switch, hub).
Fizikaórán, illetve fizikához kapcsolódó szakkörön szerepet kaphatnak a logikai áramkörök, logikai műveletek, egyszerű elektronikus elemek felépítése alapelemekből.
Az informatikus pályára készülőknek – és a rendszergazdaságra vágyóknak – taníthatjuk a számítógép konfigurálás alapelemeit (hardver, szoftver), a szoftverek típusait, feladatait. Szükséges lehet nekik – de mindenki másnak is – az addig használttól eltérő operációs rendszer használatára. Gondoljunk arra, hogy nemcsak számítógépes operációs rendszerekkel találkozhatunk, hanem sokféle mobil operációs rendszerrel is!
El kell érni, hogy a tanulók tudjanak választani, illetve összeállítani konkrét feladat megoldásához szükséges szoftver és hardver eszközt, tudják ezeket dokumentáció alapján önállóan – alapszinten – használni.
Meg kell ismerkedni – ha fizikailag nem található meg az iskolában, akkor is – különleges informatikai eszközökkel: 3D nyomtató, fejegér, virtuális valóság kesztyű, sisak, holografikus kép előállítás.
A mikroprocesszorok túlnyomó többségét ma és a jövőben is automatikus gyártó rendszerekben, mérésre, vezérlésre, szabályozásra használják. A számítástechnika egyik nagy gazdasági haszna ezen a területen van. Erre felkészíteni a középiskola jelentős feladata, azaz meg kell ismerni az automatizálás fogalmát, jellemzőit, számítógépes megvalósítását!
![]() ![]() |
![]() |
![]() |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült