Egy feladatot számítógépen (vagy más intelligens eszközön – ma már a mosógép is programozható, a DVD-lejátszó/felvevő is programozható, ...) megoldó utasítássorozat. A programot jellegzetes részfeladatok megfogalmazásával viszonylagos önállósággal rendelkező részekre bonthatjuk: eljárásokra, függvényeljárásokra. Ha a részfeladatokra bontás oly módon is megvalósítható, hogy e funkciók együttese más feladatok megoldásánál is változatlanul fölhasználhatók, akkor ún. modulba foglalva elkülöníthetők.
Ebben a korosztályban algoritmusokat tervezhetünk, programokat alkothatunk egyszerű automaták (programozható Lego elemek, robotok, ...) számára. A fejlesztést sok esetben számítógépen végezhetjük látványos, vizuális formában és külön lépés a program eljuttatása a megfelelő eszköznek.
Azaz a program itt egy feladat megoldására szolgáló számítógépes eszköz (szoftver). Meg kell érteniük, hogy az intelligens gépeket (automatákat) programok vezérlik.
Fogalmak:
A megalkotott algoritmusainkat a számítógépnek is végre kell tudni hajtani.
Az algoritmusok leírása ekkor már kicsit formálisabb lehet, különösen akkor, ha a számítógépet olyan programozási környezetben használják, mint például a Logo programozási nyelv. Ezzel ugyanis a korosztálynak megfelelő feladatok (rajzolás, játék a betűkkel, szavakkal) kevés nyelvi elem tanulásával könnyen megoldhatók, algoritmusaik helyességéről maguk győződhetnek meg, a hibás algoritmusok is látványosak, tanulságosak, s ezért érdekesek. A Logo programozási nyelv magyar változata egyben algoritmusleíró eszközként is szolgálhat.
Ha a programot részekre (eljárásokra) bontjuk, akkor itt nagyon fontos ezen eljárások önálló kipróbálhatósága, és ezen keresztül a program alulról felfelé felépítése.
Az algoritmusokat ebben a korban már egyértelműen számítógépen kell megvalósítani, melynek eszköze a Logo programozási nyelv lehet.
Itt tehát a program egy algoritmus leírása egy automata számára egy speciális nyelven, amit programozási nyelvnek hívunk.
Fogalmak:
Alapvető gondolat lehet e korosztály számára az elgondolás (algoritmus) és a megvalósítás (program) szétválasztása.
Itt válhat el a kód és az algoritmus. Itt már elvárható egy algoritmusleíró eszköz használata, ezen eszközzel megírt algoritmusok megértése. Az algoritmusokat számítógépen érdemes kipróbálni, így egy programozási nyelv néhány utasítását megismerhetik.
Legalább egy módon jól tudjon leírni egy algoritmust, azonban kívánatos több algoritmusleíró eszköz ismerete (folyamatábra, mondatszerű leírás).
Programozási nyelvi elemek annyian szerepeljenek, amennyien a tanulók érdeklődési köréhez illeszkedő feladatok megoldására szolgálnak. Nem szabad siettetni az absztrakció elmélyítésére szolgáló nyelvi eszközök alkalmazását!
Ebben a korosztályban jelenhet meg – bár nem mindenkinek kötelezően – a Logo mellett egy Neumann-elvű programozási nyelv.
Fogalmak:
Itt a program fogalma bővül: a program egy termék, annak minden következményével együtt (jóság, minőség, hatékonyság, alkalmazhatóság, dokumentáltság, ...).
Itt cél lehet a betekintés a szoftverfejlesztés világába; valamint annak tudatosítása, hogy mit lehet és mit nem lehet programmal megvalósítani.
Egy – a korábban használt Logo vagy Logo-szerű nyelvtől eltérő – programozási nyelv alapvető utasításainak ismerete (értékadás, beolvasás, kiírás, elágazás, ciklus – 6-10 utasítás). A nyelv kiválasztását elsősorban az befolyásolja, hogy minél kevesebb átalakítást kelljen végrehajtani a tanult algoritmusok megvalósításához! A programozási környezet alapvető elemeinek ismerete (forrásprogram betöltése lemezről, kivitele lemezre, a programszöveg beírása, javítása, fordítás, futtatás) tudatosabbá válhat.
A tanulók legyenek tájékozottak a programnyelvek körében! Ismerjék a programok hatékony alkotásához szükséges újabb informatikai eszközöket, az ún. fejlesztői környezeteket! Tudjanak arról, hogy a feladathoz kell választani a programozási környezetet, és a programnyelvet, és nem fordítva. (Figyeljenek fel azonban arra is, hogy a nyelv választását más szempontok is befolyásolják: például a programíró mennyire ismeri és tudja alkalmazni a nyelvet, a programfejlesztés abban a környezetben milyen könnyű, mennyire biztonságos, ...)
Az első programnyelv ebben a korosztályban lehetőleg egy olyan Neumann-elvű programnyelv legyen, amely a lépésenkénti finomítást és a strukturált programozást (és egyben gondolkodást) teszi szükségessé.
Fontos megértendő gondolatok: a gép azt teszi, amit az ember programozott bele, a program jósága a készítőtől (és közvetve a végrehajtótól) függ. A gépek lehetnek zárt vagy nyílt programozásúak (a mobiltelefonok például programozhatók, de a gyártók ezt a lehetőséget nem adják meg a telefonok használóinak).
Fogalmak:
  |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült