Vizuális eszköz tervezési modellje
Alapvetően az átadni kívánt anyag meghatározza a módot, amivel közölnünk kell. 3. videó rossz példának tekinthető, 4. videó jónak.
3. videó
4. videó
A jó tervezés első lépése az oktatási cél és a grafikai igények meghatározása, legyen az könyv, diabemutató, e-learning modul vagy egy oldalas segédanyag. Meg kell határozni a követelményeket: oldal szám, költség, sávszélesség, tanulók számítógép ellátottsága, tanulási környezet jellemzőit. Meg kell szerkeszteni a hallgatói profilt, és a fő tanulói jellemzőket, mint például az előzetes tudás, nyelvismeret, vizuális képességek, és az oktatási célok iránti érdeklődést. Csak ez után lehet elkezdeni a terv megvalósítását, a váz kidolgozását.
I. A cél meghatározása
Ugyanúgy ahogy az oktatási tervekkel kapcsolatos fontos döntések esetén, az oktatást támogató vizuális eszközök tervezése is a várható eredmények felmérésével kezdődik. Az oktatási célok, amelyek a tervezést befolyásolják a legtöbb oktatási anyag esetén a következő: Közlés vagy motiválás (gyakran tudatosan leírva) Eljárási készségek fejlesztése és a hozzá kapcsolódó ismeretek tanítása Probléma megoldó készségek fejlesztése és a hozzá kapcsolódó ismeretek tanítása Egy oktatás céljának definiálása meghatározza a grafikai tervezés irányát.
Az oktatás célja lehet egy készség fejlesztése, például egy biztosítási követelés odaítélése vagy egy gépkocsi motor diagnosztika. A hangsúly az oktatási tartalom pontosságán és az alkalmazott oktatási stratégia hatékonyságán van. Általában ezek a kurzus típusok alapokat tanítanak, alacsonyabb költséggel járnak és kevésbé látványosak. A készségfejlesztő kurzusok az ügyviteli tudás növelésére összpontosítanak, ezek közeli tudás transzfer készségekként ismertek. Sok szoftveroktatás ebbe a kategóriába esik. A cél az, hogy következetesen segítse a tanulót a feladatok lépésenkénti végrehajtásában.
Más készség fejlesztő kurzusok az elv alapú tudások építését segítik, ezek a távoli tudás transzfer készségek. Ezek feladat megoldási és döntési feladatok, mint például döntés egy bankkölcsön finanszírozásról, új termék eladása, ezek távoli transzfer feladatok. Fontos tisztázni azt, hogy egy kurzus közeli vagy távoli átvitelű vagy ezek kombinációja, hiszen az oktatási megközelítés az egyes esetekben különböző. Az első lépés a kurzus céljainak meghatározása kulcsfontosságú, különösen abban hogy konszenzusra jussunk, mi lesz az eredménye az oktatási programnak. Fontos meghatározni az oktatás valódi célját a folyamat korai szakaszában.
II. Vizuális környezet meghatározása
Ha egy grafika nem látható, nincs hatása. Ha nem látható az alacsony sávszélesség miatt, rossz fényviszonyok miatt vagy, mert a tanuló színvak, a grafika által közvetített üzenet elvész (5. videó). A kontextus meghatározását követően meg kell határozni a közönséget, a fizikai környezetet, amiben a vizuális eszköz alkalmazásra kerül, és a közvetítő médiát, mint például könyv vagy számítógép képernyő. Természetesen a vizuális eszközök terveit a realitás alakítja: a költségkeret, az erőforrások, a határidők és a vállalti irányelvek. Nézzünk át röviden a vizuális környezetet alakító tényezőket. Ennek részletes leírása a Hatodik Szekcióban található.
5. videó
Kik a tanulók? A kurzus célközönsége. Kutatások igazolták, hogy a kevesebb előismerettel rendelkező tanulók számára fontosabbak a vizuális eszközök (pl.: lásd 1. animáció). Nagyobb erőfeszítést kell kifejteni a kezdők oktatására szánt vizuális eszközök tervezésével, mint a haladó tanulókéval. A tanulók kultúrájának, korcsoportjának, nevelésének elemzése szintén segítséget nyújthat valamely potenciális probléma felismeréséhez, amelyet vizuális eszközök tervezésénél figyelembe kell venni. A klasszikus példa az idősebb felnőtt férfiaknál, nagyobb százalékban fordul elő a színvakság, mint a népesség más részében. Például egy számítógép alapú oktatás esetén a helyes válaszokat zölddel jelölik a szövegben, míg a hibás válaszokat pirossal. Ha egyéb technikát nem alkalmaznak ezek megkülönböztetésére (címkéket, alakzatokat, vagy színárnyalatokat) a színvak tanulók számára nehézséget fog okozni a válaszok helyességének eldöntése. A tervezők rendszeresen alkalmazzák azt a szín-kód sémát, ami szerint a „zöld jó; a piros rossz”, minden egyéb jelölés, címke elhelyezése nélkül.
Továbbá fontos, hogy a célközönség korosztályának megfelelő minőségű anyagot készítsünk. Például egy általános iskolában, ahol a négy alapműveletet akarjuk okatatni (1. animáció), nincs szükségünk tudományos számológépre, sőt csak elvonja illetve megzavarja a tanulók figyelmét a sok plussz funkció (2. animáció). Ugyanakkor egyetem, ahol magasabb szintű matematikát oktatnak igenis szükség van a tudományos számológépre, hiszen nagy segítséget jelent a tanulók számára.
1. animáció - jó példa
2. animáció - rossz példa
Mi a tanulási környezet? A tanulási környezet hagyományosan a tanterem vagy a számítógép. Napjainkban a jelen idejű tanulási környezet lehet a munkahelyi íróasztal, a munkahely, öltöző, speciális kezelő egy kórházban. A tanulási környezet ilyen mértékű változatossága erős hatást gyakorol a bemutató rendszer felszíni jellemzőire. A tanulási környezet elfoglalt szerelők számára egy garázs is lehet. Ha pontosan ismerik a tanulási környezetet az oktatók, akkor egyszerű, letisztult, szembeszökő jellemzőkkel rendelkező grafikákat hoznak létre, amelyeket a rárakódott foltok, szennyeződések ellenére is értelmezhetőek. Egy másik példa, ha a tervező egy olyan terembe tervezi az anyagot ahová a munkások kesztyűvel és maszkkal mennek, akkor olyan grafikákat kell létrehozni, hogy az oktatási tartalmakat ilyen körülmények között is értelmezni tudják.
Mi a közvetítő közeg? A közvetítő médium jelentős mértékben alakítja a vizuális eszközöket. A közvetítő közeg arra az anyagra, felszerelésre vonatkozik, amelyen keresztül a tananyagot közvetítik. Tegyük fel, hogy az anyag egy vonalas karikatúra. A karikatúra nagyon sokféle médiában jelenhet meg: könyv vagy tankönyv oldalain, számítógép képernyőn, táblázatokon, kivetített képernyőn vagy tantermi táblán. A közvetítési platform, igényli a legkörültekintőbb vizsgálatot, azért, hogy a végeredmény használható legyen. Egy e-learning modul esetén egy díszes grafika hosszú letöltési időt igényelhet, ami felboríthatja, tönkreteheti az órát. A Tizenhetedik Fejezetben elemzünk néhány specifikus kérdést, amelyeket végig kell gondolni a vizuális kontextus meghatározásakor.
Mik a kényszerítő elemek? A költségvetés, határidők, hozzáférési követelmények és a vállalati stílus olyan tényezők, amelyekhez igazodni kell. Például az évente változó szoftver forgalomba helyezését ismertető anyagokat, elolvasás után kidobjuk. Ezek kis költségű, rögzített határidős és gyakran nagyon sok szabályhoz alkalmazkodó segédanyagok. Az összes ilyen pragmatikus tényező figyelembevétele erősen korlátozhatja a grafikai terveket. A tervezéskor a realitásoknál kell maradni.
III. Vizuális megközelítés tervezése
Amint a csapat meghatározta a célt és befejezte a környezet kezdeti elemzését, elkezdhetünk tervezni. Minden oktatási csomagnak fontos eleme a „megjelenés és hangulat”. Ha a „megjelenés” nem több mint a véletlenszerű lehetőségek összekeverése, ez is lehet egy stílus, de ideális esetben a megfelelő megjelenés és a hatás kiválasztását egy tervezés előzi meg.
A kép meghatározása. Nézzük meg a következő három e-learning képernyő szerkezetet. (2; 3; 4. ábrák). Mindegyiket a tartalom és a környezet alapos átgondolása után tervezték meg.
2. ábra
3. ábra
4. ábra
A 2. ábra komor színek és rideg vonalak használatával közvetíti a holocaust tartalmat. A 3. ábrán színes, pénz motívumos designt, hagyományos betűtípust alkalmaznak, a professzionális megjelenés megfelel a banki tartalom számára. A 4. ábra egy karikatúraszerű képernyőn ez szövegbuborékban jelenik meg az oktatási tartalom. A képernyő szerkezete, megjelenése befolyásolja a hitelességet. Az alkalmazott képet gyakran a beszélővel személyesítik meg.Kisegyerekeknek szánt jól megtervezett oldalként megemlíthatjük az egyszervolt.hu-t (5. ábra)! Egy ilyen felületet sokall könyebben kezeli egy gyerek, ráadásul kellemes érzéseket is kelt benne!
5. ábra
A vállalatok gyakori igénye, az, hogy a tréningek a vállalati kultúrát tükrözzék. Például, a vállalatok az hiszik, hogy egy tréfás könyv aláássa a tárgy komolyságát vagy a téma szakmai megítélése rosszabb lesz. Más szervezetek úgy gondolják, hogy a tréfás könyv alkalmazása az anyagot érthetővé, könnyebben feldolgozhatóvá teszi a tanulók számára. A téma ábráit a szponzor igényeinek megfelelően kell meghatározni.
IV. A vizuális eszközök kommunikációs funkcióinak és a tartalom típusnak a megfeleltetése
A tervezési modell e szakaszában az oktatási tananyag tartalmával foglalkozunk. A Harmadik Szekcióban, ismertetjük azokat a vizuális eszközöket, amelyek legjobban segítik a tanulókat az öt tartalomtípus (eljárások, fogalmak, tények, folyamatok, és elvek) elsajátításában. A nagy projektek fejlesztésekor, különösen az e-learning projektek esetén, ennél a pontnál az interfész tervek és a paraméterek, amelyekkel dolgozunk már rendelkezésre állnak. Most arra kell összpontosítani, hogy hogyan lehet a legjobban illusztrálni a főbb egységeket. Ennek a hatékony megvalósításához feladat elemzéssel meghatározzuk a tartalom típusokat és azokat a vizuális eszközöket, amelyek ezeket a legjobban ábrázolják. Például, ha az oktatási cél az eljárások tanítása, akkor reprezentációs és transzformációs grafikákat fogunk alkalmazni egy számítógépes képernyő eljárásainak vagy bonyolult eszközök eljárásinak illusztrálására. Ha az oktatási anyagot számítógépen mutatjuk be alkalmazhatunk animációkat, bemutatva az alkalmazandó lépések sorrendjét. (lépés-esemény következmény ciklus) Ha a tananyagot papír alapon készítjük el akkor célszerű minden oldal tetején olyan rövid kiemelt szöveget elhelyezni, amelyek összefoglalják az aktuális tevékenységet. Ahogy az első fejezetben ismertettük, kutatások igazolták, hogy amikor a grafika tevékenységet ábrázol a tanulás ekvivalens rajz vagy videó animáció segítségével megvalósított tanulással.
V. Pszichológiai oktatási elvek alkalmazása a vizuális tervezés döntéseiben
A Második szekcióban, részletesen ismertetjük, hogyan lehet a vizuális eszközöket arra használni, hogy a tanulás hat fő eseményét támogassák. Ezek tartalmazzák azt, hogyan alkalmazzunk grafikus elemeket és eljárásokat az egyedi vizuális eszközeinkben úgy, hogy segítse a tanulót: figyelmének összpontosításában, az előismereteinek aktivizálásában, minimalizálni a kognitív megterhelést, új mentális modellek építésében, maximalizálja a tudás transzfert és fenntartsa a motivációt úgy, hogy ne szakítsa meg a tanulást. Például, ha egy számítógépes kurzust tervezünk egy új szoftver rendszer tanításához, célszerű animációkat alkalmazni az eljárás ismertetéséhez. De azt is figyelembe kell venni, hogy az animációk alkalmazása néha, kognitív többlet terhet jelent. Ezen úgy segíthetünk, hogy hangos magyarázó szövegeket fűzünk hozzá, a képernyőn megjelenő szövegek helyett, továbbá szünetet iktathatunk be, vagy újrajátszás gombbal gondoskodhatunk a tanuló irányításáról. Alkalmazhatunk vizuális figyelmeztetőket, amelyekkel a tanuló figyelmét a képernyő azon részeire irányítjuk, amelyet tárgyalunk.