- Tegyük fel, hogy a dolgozó
tábla 14 sorból áll és
sorai egyenként 1 blokkot
foglalnak el, és a
memóriánk 4 blokknyi.
Rendezzük a tábla
sorait fizetés
szerint egy rendezés alapú
algoritmussal.
Adjuk meg az
első menet után a
rendezett részlistákat (elég
a dnev,
fizetes).
Hány menetes algoritmusra
lesz
szükségünk?
- Tegyük fel, hogy a dolgozó
tábla 14 sorból áll és
sorai egyenként 1 blokkot
foglalnak el, és a memóriánk
most 6
blokknyi és van még egy
vásárlás tábla,
aminek a
szerkezete a következő: VASARLAS(dkod, cikk, mennyiseg, ar).
Ennek a
táblának a sorai is 1 blokkot foglalnak
és a tábla kb. 120 sorból
áll.
Mennyi a műveletigénye
- egy
beágyazott ciklusú algoritmusnak,
- egy rendezés
alapú algoritmusnak és
- egy hash
alapú algoritmusnak,
amely egyenlőséges
összekapcsolást (equijoin) végez a két
táblán, arra a
lekérdezésre válaszol, hogy az
egyes
dolgozók összesen mennyit
költöttek?
Feltehetjük, hogy az
összegeket gyűjtő
számlálók még
beférnek a memóriába
a blokkok mellett.
Írjuk
le röviden, hogy az egyes algoritmusok hogyan
fognak működni.
Adjuk meg a kosarakat a
hasítás alapú
algoritmus első menete után.
Lásd még a "zöldkönyv" 6.fej.kidolgozott
példáit:
- 6.3. Adatbázis-műveletek egymenetes algoritmusai
- 6.4. Beágyazott ciklusú
összekapcsolások
- 6.5. Rendezésen alapuló kétmenetes
algoritmusok
- 6.6 Tördelésen alapuló
kétmenetes algoritmusok
- 6.7 Index alapú algoritmusok
Adjuk meg, hogy az egyes algoritmusok hogyan működnek
és
adjuk meg a műveletek
költségbecslését (I/O blokkok
számát).
Vissza
az
AB2 gyakorlat oldalára
Vissza
a Kezdőlapra